Szabó M. István
Szabó M. István

A szivattyús-energiatározós erőmű a rendszer méretű energetikával foglalkozó hazai szakemberek egy része számára maga a Szent Grál. Villamosenergia-rendszerünk rugalmasabb lenne általa, de mivel nincs, az építkezés maga hozza igazán lázba a kormányzati politikát. Ezért kerül elő a téma időről időre, még ha a végén – eddig legalábbis – mindig oda is jutottunk, hogy kiderült: nálunk ehhez nincsenek meg a feltételek.

Újra visszalopnák a szivattyús-energiatározós (szet) erőművek gondolatát a szakmai közbeszédbe – derül ki indirekt módon  egy kedden megjelent vg.hu cikkből. E szerint a Paks II. projektet előkészítő vizsgálatok arra jutottak, hogy noha ilyen létesítmény nélkül is megoldható a szükséges szabályozás, „mindazonáltal egy szet nagyon hasznos lehet” – olvasható a cikkben. Már a szóba jöhető helyszínek is előkerültek: a Dunakanyarban lévő Prédikálószék és a zempléni Sima község térsége.

Az amerikai Castaic szet-erőmű látképe az alsó tó felől
©

A szet-erőművek ötlete annyira nem új, hogy az utóbbi években többször is írtunk már az akkor épp aktualizált kérdésről. 
Ahogyan azt legutóbbi összefoglaltuk: az ezredforduló után egymást követő kormányok többféle módon is megpróbálták aktualizálni – legalább a szakmai fórumokon – a „hegytetőre betonteknőt” ötletét. Megírtuk azt is, hogy jellemzően ott építenek szivattyús-tározós erőművet, ahol a víznek megfelelő esésmagasságot lehet biztosítani az áramtermeléshez (jellemzően két mesterségesen kialakított tó közt ingáztatva termelhető áram a rendszerben – illetve az áram eltárolható a magasabban lévő tóba felszivattyúzott víz által).

De azt is megírtuk: mivel a hazai szélenergia-kapacitás bővítése lassan egy évtizede parkolópályára került (és úgy általában: a zöldenergia-termelés keményen visszafogott kategória a kormány részéről), a szet létesítése nem a mára L. Simon Lászlóra égett kormányzati mantrához (mely leegyszerűsítve úgy szól, hogy hazánkban nem süt a nap, és nem fúj a szél) kötődik, hanem az új magyar atomerőműhöz.

A szet

Az első szet-erőmű 1879-ben, Zürich mellett épült. Az efféle ipari létesítmények az első virágkorukat a két világháború között élték, ám ekkor még egyikük nagysága sem haladta meg a 40 MW-ot. A második virágkort, a második világháborút követő felívelést követően, a ’60-as évek hozta el számukra; a ma működő mintegy 300 szet zöme ekkor épült.

A legnagyobb szet Japánban működik – a kannagawai erőmű 2700 MW-os. A szigetországban van a legtöbb szet is, összesen 43.  Európában Németország (40), Franciaország (30), Olaszország (23) és Ausztria (22) a sorrend – jellemzően a villamosenergia-rendszerek kiegyenlítésére szolgál, ennélfogva nem meglepő, hogy a szélfarmok, illetve a naperőművek terjedésével, azok időszakos termelési görbéinek kisimítására kiválóan alkalmas.

Elvileg ez lehetne egy magyar szet feladata is, csakhogy a jelenleg működő 329 MW szél-, illetve ~50 MW napenergia-kapacitással szembeállított 600 MW szet teljesen irreális. Akkor nem, ha az említett zöldenergiás méretnél jóval nagyobb teljesítmények simítására használnák. A szetekkel a saját, méretüknél akár több mint háromszor nagyobb termelőkapacitások rugalmatlanságát (fogyasztócentrikus ingadozását) segítik ki.

Mivel az atomerőmű működése szempontjából az az ideális, ha folyamatosan, zsinórban termel, célszerű volna az ingadozó fogyasztáshoz (aminek éjjel egy völgymenete, napközben egy vagy több csúcsidőszaka is van) igazítása egy, a fölös energia eltárolására képes rendszerrel. Ilyen a szet is – amellett, hogy drága, csúnya és a természetes környezettel is nehezen összeegyeztethető.

Betonfal a falu felett?

Az MVM 2005 körül már sokadszorra vette elő az ötletet, és 2007-ben kiderült, hogy a zempléni Aranyosi-völgybe álmodott meg hasonlót, ahol egy 70 méter magas völgyzáró betongátat húztak volna az apró falu fölé 2011-re, és egy 600 MW teljesítményű szet üzembe helyezését is reálisnak tartották. Az állami cég rakkolásnak akkor az vetett véget, hogy egy agilis civil kiszúrta: uniós védelem alatt álló, Natura 2000-es területekről álmodoznak az energetikusok.

Az ügyből végül per lett, az pedig azzal zárult, hogy még a környezetvédelmi engedélyt sem adták ki a területekre. 2010-ben pedig bíróság mondta ki, hogy a zempléni helyszín a szet számára tabu. 
A jelenlegi bírósági gyakorlatot elnézve ma már talán nem ilyen döntés születne, ha Orbánék nagyon akarnák a szetet, de az biztos, hogy a legutóbbi kísérletüket már Brüsszelből hiúsították meg.

Nem úgy nem, hanem

A 2010-es kormányváltás után Orbánék megpróbálták kilobbizni Brüsszelben, hogy a szetes erőművet az ország szén-dioxid-kvótájának eladásából befolyó összegből építhessék meg. Évekig kilincseltek annak érdekében, hogy a tervek szerint 125 milliárd forintból „magyarországi helyszínen” megépíthető 4*150 megawattos szetes erőműbe forgathassák, és annyira biztosak voltak abban, hogy végül át lehet mindezt passzírozni az Európai Unió illetékesein is, hogy  Paks II. rendszerbe illeszthetőségével kapcsolatosan is csak a szetekkel összefüggésben készült alapos költségszámítás. (Két éve a jelenlegi atomerőmű-projekt kormánybiztosa, Aszódi Attila azzal érvelt a technológia és egy ilyen beruházás mellett, hogy a szet akár 80-85 százalékos hatékonysággal képes megőrizni az energiát, így egy 600 megawatt teljesítményű szethez már elég lenne a 150-200 méter szintkülönbség is.)

Természetesen előre megvolt a beruházó is az MVM "személyében", de az ötletet Brüsszelben végül lesöpörték az asztalról. Ma már látszik: az itt elpazarolt éveknek is köszönhető, hogy a kvótákat csak töredékáron tudták értékesíteni, az pedig a kormányzati hozzáállást mutatja, hogy az abból befolyó összegekből is alig-alig fordítottak energiahatékonyságra és karbonkibocsátást csökkentő projektekre. Arra, amire azt eredetileg valójában felcímkézték.

Másfél éve az MVM akkori vezérigazgató-helyettese (a korábban az E.Ontól igazolt, majd a MET-et is megjárt) Kóbor György meglepte egy konferencia résztvevőit azzal, hogy kendőzetlenül őszinte bejelentést tette. Azt mondta, hogy mivel a 2*1200 MW-os új paksi blokkokkal együtt a magyar nukleáris erőművi potenciál szabályozhatósága gyenge lesz, duplázni kell a hazai villamosenergia-rendszerben rendelkezésre álló ún. tercier tartalék nagyságát. Vagyis: a kellő rendszerrugalmasság érdekében a meglévő 500 MW tartalékkapacitás mellé építeni kell a 2020-as évek közepére (illetve: a két atomerőmű egymás mellett működésének kezdetére) még egy legalább ugyanekkora tartalék erőművet.

Jóllehet, 2014 nyarán az állami energiamamut kategorikusan közölte, hogy semmikképpen nem tervezik szivattyús tározós erőmű építését, és olyan más beruházást sem, amely jelentősen megváltoztatná a természeti környezetet, az azóta eltelt másfél évben sok minden megváltozott. Többek közt kicserélődött az MVM menedzsmentje is, mely akár könnyedén átléphet a korábbi ígéretein is. 
A tartalék erőmű kérdése persze megoldható akár szet nélkül is; úgy is, hogy az állami gázszállításon hipp-hopp, brutálisan meggazdagodott, offshore hátterű kormánykedvenc energiacég, a MET által megvásárolt százhalombattai Dunamenti Erőművet használják majd szabályozásra. A 650 MW-os gázerőmű önmagában elméletileg eshet kellő súllyal latba e kérdésben. A jelenleg álló erőmű számára akár a rendelkezésre állás is busás bevételt generálhat, de azt nem tudni, hogy egy évtized múlva mennyire lesz rentábilis a gázerőmű működése. Azzal, hogy a szet kérdése ismét az asztalra került, az is nyilvánvaló, hogy más elképzelések is volnának a rendszer-rugalmassági kérdés megválaszolására.

Paks II.: jegelve

Eközben Paks II. ügyében ismét megváltoztak a dolgok: egy hétfőn Jávor Benedek oldalára kikerült bejegyzés szerint Lázár János arról értesítette az Európai Parlament képviselőjét, hogy a magyar kormány nem kezdi meg a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását addig, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat. Tette mindezt a főminiszter azt követően, hogy még két hónapja is arról beszélt: Magyarország fél éven belül le fogja hívni az orosz hitel első részletét.

Jávor a hvg.hu-nak adott interjújában a brüsszeli vizsgálatok elindulására is utalva azt mondta, hogy a Paks II. projekt válságba került. És a jelek szerint neki van igaza. Az atomerőmű-építési projekt várható csúszása akár éveket is jelenthet – addig vélhetőleg a szet-erőmű építésének újbóli kérdésfeltevése is a felszín alatt parázslik majd.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Újabb szakértő: nem plagizált Petruska

Újabb szakértő: nem plagizált Petruska

Tölgyessy: Orbán letért a nyugati útról, és kiderül, megint rossz oldalra állt-e az ország

Tölgyessy: Orbán letért a nyugati útról, és kiderül, megint rossz oldalra állt-e az ország

7,7-es erősségű földrengés volt Ecuadorban

7,7-es erősségű földrengés volt Ecuadorban

Így (ne) gyűlöld meg magad egy egész életre!

Így (ne) gyűlöld meg magad egy egész életre!

Azt ismerik, hogy két birka, egy kecske, egy szarvas és egy papagáj utazik egy Opelben? – videó

Azt ismerik, hogy két birka, egy kecske, egy szarvas és egy papagáj utazik egy Opelben? – videó

Ez már-már rendszerváltás: egy pap szobrát döntötték le a lengyelek

Ez már-már rendszerváltás: egy pap szobrát döntötték le a lengyelek