szerző:
Torontáli Zoltán

Az angol statisztikák megerősítik, amit eddig is sejtettünk: elég nyomorúságos a kint dolgozó magyarok helyzete. A kelet-európaiak – köztük a magyarok – az Egyesült Királyságban többet dolgoznak, de jóval kevesebb pénzért, mint a helyiek, és többnyire olyan munkákat végeznek el, amelyekért az ottani fiatalok nem akarnak vagy nem tudnak lehajolni. Eközben kevesebb szociális juttatást vesznek igénybe, mint a született britek, ráadásul a külföldről érkező munkavállalók magasabban kvalifikáltabbak, mint az adott munkakörben dolgozó britek.

Egy még 2014-ben készült, 5200 fős kutatás szerint az Angliában élő magyarok dolgozni költöznek ki a szigetországba, a magasabb életszínvonal reményében vándorolnak el, a rossz gazdasági helyzet elől menekülnek, és rendelkeznek legalább középfokú iskolai végzettséggel. De vajon ők elveszik a fiatal britek elől a munkát, vagy inkább az a helyzet, amit sok kint dolgozó magyartól is hallani, hogy az angol fiatalok nem nagyon hajlandóak egy szalmaszálat is keresztbe tenni azokért az állásokért, amelyeket keletről jött dolgozókkal töltenek fel?

Erre a kérdésre is árnyalhatja a választ egy nemrég megjelent angol tudományos publikáció, amelyet az Oxfordi Egyetem két kutatója készített. Ők a brit munkaügyi hivatalok adatait elemezték, és arra a kérdésre keresték a választ, hogy az országban dolgozó, de nem ott született külföldiek hogyan tudnak integrálódni a szigetország rendszerébe.

Munkára, és nem szociális juttatásokra hajtanak a magyarok

A kutatás a 20-34 év közötti korosztályt vizsgálja (mert a statisztikák szerint a külföldről érkezők 60 százaléka ide tartozik), és több alcsoportra osztja annak tagjait. A magyarok a Közép-Kelet-Európa elnevezésű csoportba kerültek, ami döntően a mi fogalmaink szerinti uniós keleti blokkot fedi le, a bolgárokat és a románokat kivéve, mert őket külön tárgyalja a tanulmány.

Az első fontos megállapítás, hogy az Angliában élő kelet-európai fiatalok körében 83 százalékos a foglalkoztatottság, míg a briteknél ez csak 74 százalékos. A keletieknek csak 12 százaléka inaktív (azaz nem tud, vagy nem akar munkát keresni), míg a britek körében 18 százalékos ez a mutató (a többiek munka nélkül vannak, de állást keresnek).

A február végi uniós csúcson született megállapodás szerint a tagállamok (brit nyomásra) megkapják a jogot, hogy más uniós államok polgárainak ne kelljen ugyanazokat a szociális juttatásokat automatikusan megadniuk, mint a sajátjaiknak. Még azokat a juttatásokat is megvonhatják (négy évre teljes mértékben, plusz hét évre fokozatos feloldással), amelyeket az álláskeresés segítésére találtak ki. A statisztika viszont arra utal, hogy mindez jórészt csak belpolitikai porhintés, hiszen 2010 és 2014 között a külföldi munkavállalóknak mindössze 20 százaléka kapott bármiféle álláskeresési juttatást, miközben a fiatal „őslakosok” 38 százalékban vették igénybe ezeket.

És a magyar bevándorlók nem veszik el a befogadó nemzet munkáját

A Kelet-Európából érkezők 26 százaléka feldolgozóipari üzemekben dolgozik, míg a brit fiataloknak csak 9 százaléka talál ebben a szektorban munkát, ami a kutatók szerint egyértelműen jelzi: a bevándorlók jótékonyan enyhítik a brit gazdaság gyenge pontjait. Ezek szerint nincs arról érdemben szó, hogy a bevándorlók kiszorítanák az állásokból a helyben születetteket. Magyarországon nagy visszhangot kapott például az a London melletti szendvicsgyár, amely innen toborzott munkásokat, és amelyben a szalag mellett állva két másodpercenként kell egy szendvicsen elvégezni valamilyen részfeladatot, például ketté kell vágni a kenyeret, vagy bele kell tenni a salátát. A magyarok rohantak is az állásokért, de egy évvel a toborzás után kiderült, hogy ők is inkább csak ugródeszkának tekintették a lehetőséget.

A másik olyan ágazat, ahova nagyon kell a munkás, az építőipar, ám az angol fiatalok ott sem tülekednek, hogy enyhítsék a hiányt, mindössze 7,6 százalékuk dolgozik ebben a szektorban. Ezt a területet egyértelműen a bolgárok és a románok viszik, hiszen 21 százalékuk építkezésen dolgozik, ők tehát itt töltik ki az angolok által hagyott lyukakat.

©

A magyaroknak egyébként csak elenyésző része megy Angliába céget alapítani és saját bizniszt fenntartani, pedig adott esetben ez is megérheti, ennek a vonalnak a kiszolgálására is szakosodtak már hazai vállalkozások.

Gürizünk Nagy-Britanniában

Míg a helyben születettek átlagosan 40 órát dolgoznak egy héten, a keletről érkezők heti egy órával többet güriznek, és közülük minden tizediknek nem határozatlan időre szól a munkaszerződése, vagyis bizonytalanabb a jövője.

A kérdés most már csak az, hogy a keleti munkavállalók azért képviselnek nagyobb tömeget a feldolgozóiparban és az építőiparban, mert hajlandóak rosszabb feltételekkel dolgozni, mint a helyben születettek, vagy azért, mert a britek a jelenlegi szociális juttatások mellett nem mozdulnak meg a rosszabb feltételekkel kínált állásokért, és így hagynak teret a külföldieknek.

Az adatokból világosan látszik az is, hogy a kelet-európaiak elég gyakran magasabb képzettséggel rendelkeznek, mint ami az adott munkakörben átlagosnak számít. Ennek ellenére a bruttó bérük átlagosan csak 60 százaléka az ugyanabban a munkakörben dolgozó (és adott esetben alacsonyabb képzettséget felmutatni képes) britekének. Hogy mennyire a származási ország határozza meg a béreket, azt mutatja, hogy a románok és a bolgárok is a brit átlag 63 százalékért dolgoznak, a dél-európai uniós államokból érkezők viszont 91 százalékon vannak, a legfejlettebb uniós országok (például Ausztria, Finnország, Dánia, Németország) fiataljai pedig 122 százalékon, vagyis ők még jobban keresnek, mint a kinti átlag.

Az angol tanulmány nyitva hagyja a kérdést, hogy a keletről érkezők alacsony fizetését a diszkrimináció okozza, vagy egyszerűen az, hogy ők nem tudnak olyan szinten teljesíteni, mint a szintén külföldi, de nyugatról érkezett munkavállalók – a szerzők ennek megválaszolására nem vállalkoznak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Túlélték a pusztító tüzet: több mint 1500 műtárgyat találtak a romok között

Túlélték a pusztító tüzet: több mint 1500 műtárgyat találtak a romok között

Alapvetően nagyon várjuk, hogy önvezető autókban ülhessünk

Alapvetően nagyon várjuk, hogy önvezető autókban ülhessünk

Orbán már a két padsor között támaszkodik – fotó

Orbán már a két padsor között támaszkodik – fotó

Orbán megszólalt a „rabszolgatörvényről”: Nincs igazuk a szakszervezeteknek

Orbán megszólalt a „rabszolgatörvényről”: Nincs igazuk a szakszervezeteknek

Egy afgán úszónak sikerült felülmúlnia Eric, az angolna olimpiai produkcióját

Egy afgán úszónak sikerült felülmúlnia Eric, az angolna olimpiai produkcióját

Két nap alatt két medvét is elgázoltak az erdélyi utakon – videó

Két nap alatt két medvét is elgázoltak az erdélyi utakon – videó