szerző:
hvg.hu

Brüsszel beintett a kormánynak, és nem hajlandó kifizetni azokat a magyar számlákat, amelyek túl magas arányú előlegről szólnak. A kormány szerint ez is a kvótanépszavazás miatt van, pedig a vita már hónapok óta húzódik.

Az Európai Bizottság illetékesei azt közölték a magyar hatóságokkal, hogy ne küldjük ki a bőkezű szállítói előleg rendszerben keletkezett számlákat Brüsszelbe, mert úgysem fogják kifizetni – írja a Portfolio.

A lap szerint az Európai Bizottságnak azzal a magyar újítással van gondja, hogy itthon a közbeszerzés után akár az elnyert támogatás 50 százalékát is ki lehet fizetni szállítói előlegként biztosíték (bankgarancia) nélkül, míg az EU többi országában legfeljebb 30 százalékot lehet így megtenni biztosíték megkövetelése esetén is, biztosíték nélkül pedig csak 10 százalékot.

Igaz, ez a 30 százalékos uniós korlát nincs brüsszeli jogszabályban lefektetve, inkább csak a legjobb nemzetközi gyakorlatot jelenti, de efölé nem szívesen merészkedik Brüsszel, azaz nem fizetné ki a hozzá beérkező számlát, mivel aggódik amiatt, hogy a tagállamban nem kellő gondossággal utalták ki a támogatást. A Portfolio szerint viszont a Bizottság azt közölte a magyar hatóságokkal: az ilyen bőkezű szállítói előlegként keletkezett számlákat jobb, ha ki sem küldjük, mert úgysem fogják kifizetni.

A lap kiemeli, hogy a szállítói előleggel kapcsolatos vita már hónapok óta zajlik, és semmi köze nincs a Magyarország és az Európai Bizottság közötti kötelező kvótaelosztási vitához. Ennek ellenére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese pénteken olyan közleményt adott ki, amelyben azt írta, szerinte ez is "a politikai nyomásgyakorlás része", Brüsszel így akarja "zsarolni" Magyarországot. "Brüsszel már többször kilátásba helyezte, hogy csökkentené azoknak a tagállamoknak jutó európai uniós forrásokat, akik nem hajlandóak bevándorlókat befogadni. A Portfolio cikkében leírtak ebbe a sorba illeszkednek" – írta Csepreghy, aki arra is kitért, hogy egy olyan gyakorlatot kritizálnak, amely nincs is uniós jogszabályokban rögzítve.

A politikus most azt írta, szerinte a magyar rendszer növelheti a vállalkozások versenyképességét, májusban pedig azt nyilatkozta, hogy a kormány megbízik a cégekben és ezzel a bőkezű rendszerrel is igyekszik versenyelőnyt biztosítani a cégeknek az uniós versenyben, illetve segíteni nekik, hogy a fejlesztések elkezdése, illetve folytatása minél kevesebb likviditási akadályba ütközzön.

Közben viszont a Bizottság álláspontja sem változott érdemben, így tehát ők a pénzcsapnál állva nem akarnak fizetni, miközben Magyarország továbbra is nagy tételben "gyártja" a számlákat. Mindez halmozódó feszültséget jelent a magyar büdzsé számára.

A lap szerint a kifizetetlen számlák összege együttesen megközelíti a 200 milliárd forintot, ezek utólagos brüsszeli kifizetése pedig egyelőre erősen kérdéses.