Ha valamikor fel is épül egy felhőkarcoló, annak a kormány álláspontja szerint valóban unikális épületnek kell lennie, nem egy módosított típustervnek. Könnyen lehet tehát, hogy ellehetetlenül a Kopaszi-gátra szánt Mol Campus.
Felpörögtek a hírek a Kopaszi-gáton építendő magasházról. Már ismeretesek a látványtervek, a tervező Nigel Dancey pedig azt mondta a hvg.hu-nak, nem ragadhat meg Budapest a múltban, „egy 120 méteres épület ma már nem is számít felhőkarcolónak. Kínában hat-, hét-, sőt nyolcszáz méter magas épületek húznak fel, Amerikában a 300 méter az átlag”.
A beruházók próbálnak mindenkit megnyugtatni, egyvalakit még nem sikerült: a magyar kormányt. Elértük Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkárt, aki azt mondta, a kormány nem fogja hagyni a felhőkarcoló felépülését.
A mohóság szimbóluma
Csepreghy úgy fogalmazott, nem változott a kormány korábban már hangoztatott álláspontja: Budapest UNESCO világörökségi besorolását semmi még csak nem is fenyegetheti. A kopaszi-gáti épület pedig fenyegeti az intakt budai sziluettet, belóg a látképbe. És amíg Lázár János felel az épített környezetért a Miniszterelnökségen, törekedni fog arra, hogy ne épülhessenek a Parlamentnél és a Szent István-bazilikánál (mind a kettő 96 méter) magasabb épületek a fővárosban. (Korábbi cikkünkben Körmendy Imre urbanista világította meg, mennyire státuszszimbólumok a toronyházak, és Budapesten milyen egységet alkotnak a kiemelkedő épületek: a transzcendens Bazilika, a közjogi Parlament és a budai vár palotája.)
Ezzel egyébként az építésztársadalom nagy része is egyetért, valamint Lázár is egyértelművé tette, mit gondol: ami magasabb, mint a Parlament, az a mohóság szimbóluma. Ugyanakkor vannak, akik szerint jó lenne, ha lehetne felhőkarcolókat építeni, de arról vita van, hogy hova. A kormány szerint ugyanis a Kopaszi-gát nem megfelelő hely erre a célra. Budapesten nincsenek toronyházak, és a kabinet meg akarja őrizni ezt a jelleget, ahogy számos európai nagyváros, főváros ügyelt arra, ne legyen tele felhőkarcolókkal. De ha valamikor fel is épül egy felhőkarcoló, annak a kormány álláspontja szerint valóban unikális épületnek kell lennie, nem egy módosított típustervnek.
Megy a lobbizás
Most lobbizás folyik, értelmezi az egymás után megjelenő cikkeket Csepreghy, de a kormánynak mindegy, hogy Mol-székház vagy lakások épülnek, azon lesz, hogy oda ne épüljön toronyház. A beruházók egyébként nem keresték meg a Miniszterelnökséget, hogy tárgyaljanak.
Szó volt korábban arról, hogy a vitás kérdéseket az UNESCO küldöttségével beszéli át a kormány szeptemberben, de az csak november elején érkezik a fővárosba. Az UNESCO sem változtatott tehát álláspontján.
Ellehetetlenül
A kérdés rendezése nem egyszerű, a településeknek december 31-én kell leadniuk a települési arculati kézikönyveket, ezekben kell a jövőbeni fejlesztéseket, beruházásokat bejegyezni. Ha ez beérkezik a fővárostól, akkor látja meg a kormány, hogy mit lehet tenni. Csepreghy úgy emlékszik, Tarlós István is a magasházas-építkezések ellen van. (A kormány örökségvédelmi alapokon nem szólhat közbe, mert a Kopaszi-gát már kívül esik a világörökségi területen, illetve annak bufferzónáján is.)
Igaz, a kopaszi-gáti BudaPart fejlesztés építési engedélyét Újbuda önkormányzata adta ki, tehetjük hozzá, de a főváros változtatta meg a területre vonatkozó építési szabályzat kereteit. Amennyiben Újbuda önkormányzata – a most készülő – településképi rendeletében megint 65 méteres legmagasabb építhető épületet rögzítene, akkor a 120 méteres felhőkarcoló megépülése ellehetetlenülne.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
