szerző:
Marosán György

A 2018-as választások előtt társadalmunkat a fejlődést meghatározó ágazatok leromlása, a minőségileg fontos területek eróziója jellemzi. Vélemény.

Képzeljünk el egy iskolát, ahol a nebulók teljesítményét rendszeresen kifüggesztik a hirdetőtáblára. Mostanában kerültek nyilvánosságra csemeténk és az osztálytársak elmúlt években elért eredményei. Az üzenőfüzetbe elmulasztottunk ugyan belenézni, de úgy érezzük, bár vannak aggodalmat keltő hírek, azért több a dicsekedni való. Valahogy így vannak a választópolgárok is. Közeledve a 2018-as választásokhoz, a szokásosnál érzékenyebben szemlélik a helyzetértékeléseket: alátámasztják-e vagy ellentmondanak saját előítéleteiknek.

És a hírek kaotikusan sokfélék. Az Index például nemrég beszámolt a Harvardi egyetem vizsgálatáról, amely – a kutatók által megalkotott komplexitás-mutató alapján – hazánkat a világ élvonalába sorolta. A gazdaság sokszínűségéből ugyanis a kiszámíthatatlan változásokkal szembeni ellenálló-képességre és a tartós növekedés képességére következtetett. Az Economic Complexity Rankings (ECI) 2017 elemzése azonban hazánkat régiós versenytársainkhoz hasonlónak, eredményeinket pedig romlónak mutatta, az írás – óvatosságra intő megjegyzései ellenére – mégis alkalmas arra, hogy az elbizonytalanodó polgárt kissé felvidítsa.

Ám a választásra készülődő kormánypárt nem bízza a véletlenre a számára kedvező hírek megszületését. Most jelent meg a „Jó Állam jelentés – 2017” tanulmány, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatásai alapján arra a kérdésre kereste a választ: miként értékelhető a magyar állam – és ezen keresztül a Fidesz-kormány – teljesítménye. A jelentés megrendelői nem fognak csalódni: a kiosztott bizonyítvány az értékelt területek túlnyomó részén jó jegyet tartalmaz.

A kormány bizonyítványába 13 erősödést (jeles) kifejező, 14 az optimista várakozást (jó) mutató, és csupán 3 fejlesztendő (azaz gyengébb) osztályzat került. És hogy az olvasót ne zavarja össze a nemzetközi összehasonlításokat is tartalmazó értékelés, a jelentés a valóságosnál kedvezőbbnek mutatja a helyzetet. Ennek érdekében az egyes fejezetek egyáltalán nem említik a nemzetközileg elismert és általánosan idézett – így összehasonlításra is felhasználható – mutatószámokat.

Szeretnék most segíteni a jelentés elkészítőinek: az elmúlt hónapokban jelentek meg az interneten a versenyképesség, a demokrácia és a kormányzati hatékonyság átfogó és nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatószámai. Nem kell kritikátlanul elfogadni a Versenyképességi mutatót, vagy a Demokrácia indexet, illetve a Felelős kormányzás indikátorait. Ám ha valaki az objektivitás igényével közelít a témához, legalább is reflektálni kellene ezekre az eredményekre. Persze tisztában vagyok a vonakodás okával: az 2017-es adatok követik az elmúlt 6-7 év aggodalomra okot adó trendjét:

  • Versenyképesség index (GCI): folyamatos romlás
  • Demokrácia index (DI): folyamatos romlás
  • Felelős kormányzás index (WGI): folyamatos romlás

Ehhez képest a jelentés elején feltüntetett értékelés a versenyképesség esetén 5, 4, 4, 4, 4, a demokrácia esetén 5, 5, 3, 5, 4, míg a felelős kormányzás esetén 5, 5, 4, 5, 4, „osztályzatot” osztott ki. Valóságos helyzetünk megítéléséhez azonban még ezek a nemzetközileg elfogadott mutatószámok sem nyújtanak elegendő fogódzót. A valóban elfogulatlan és a hosszú-távú fejlődést jól jellemző – egy CT-felvételhez mérhető pontosságú – látleletet, csak egy kiegyensúlyozott, a hosszú, a közép-, és a rövid távú fejlődést egyaránt bemutató rendszer tud nyújtani.

Még évekkel ezelőtt – a stratégiai menedzsment kiegyensúlyozott mutatószám-rendszerének (Balanced Scorecard) mintájára – elkészítettem hazánk társadalmi kiegyensúlyozott mutatószám-rendszerét. Most, hogy újabb évek teltek el, az internetre nemrég felkerült jegyek alapján – kiosztható Magyarország 2017-es kiegyensúlyozott éves bizonyítványa. (A zárójelben feltüntettem az osztályzatot adó szervezetet, a trendet és a visegrádiak „osztályátlagára” utaló értékelést.)

Hosszú távú, intézményi hatások

Az intézmények szerepe azért meghatározó, mert ezek – mint valamiféle „burkológörbe” – behatárolják az elérhető javulást. Állapotuk meghatározza a jövőbeni trend maximumát, amelyet semmiféle erőfeszítéssel nem lehet áttörni. A szóba jöhető egyéb mutatók is – pl. a demográfia – összességében nem javítják, inkább tovább rontják a képet.

  1. a tulajdon biztonsága (World Economic Forum): gyenge és romló,
  2. a törvények hatalma (Világbank): az „osztályátlagnál” rosszabb és romló,
  3. az egyéni jogok mértéke (Freedom House): gyengébb az „osztályátlagnál ”, romló
  4. a demokrácia (The Economist Intelligence Unit): gyengébb az „osztályátlagnál” és romló

Az intézményi működés hatékonysága

Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb felismerése: nem csupán az intézmények, hanem azok hatékony és rendeltetésszerű működése is lényeges. Hiába az Alkotmánybíróság, ha tagjait a Fidesz „távirányítja”, hiába a tulajdont biztosító jogok, ha elterjedt a korrupció. Az intézmények működésének hatékonysága alapvetően befolyásolja a középtávú trendet, amely esetünkben stagnáló és romló.

  1. az intézményi szabályozás minősége (Világbank): rosszabb az „osztályátlagnál” és romló
  2. versenyképesség (World Economic Forum): gyengébb az „osztályátlagnál” és romló
  3. korrupció szintje (Transparency International): Európában elfogadhatatlanul magas és romló
  4. kormányzati hatékonyság (Világbank): közepes, de rosszabb, mint az „osztályátlag”

A pillanatnyi állapot-jellemzők

Az intézmények működése által megszabott kereteken belül hozzák létre az emberek a leginkább számon tartott anyagi eredményeket, amelyekre a politikusok – hol a siker, hol a kudarc jeleként – előszeretettel hivatkoznak. Itt letagadhatatlanok az eredmények. Ám a növekedés gyorsulását, az egyensúly javulását, a fogyasztás növekedését, és a munkanélküliség csökkenését nem javuló teljesítményünk alapozta meg. „Sikereink” tehát megismételhetetlen tényezők (a magánnyugdíjalapok „lenyúlása”), nem fenntartható egyedi hatások (a „rezsicsökkentés”), fontos területek (oktatás és egészségügy) elhanyagolása, illetve külső forrás-bevonás (EU-támogatások) eredményei.

  1. növekedési ütem (KSH): javuló, de épphogy az „osztályátlagot” elérő
  2. lakossági fogyasztás (KSH): javuló, de nem fenntartható
  3. eladósodottság (MNB): stagnáló, de hosszú távon nem fenntartható
  4. szegénység (Tárki): európai összehasonlításban rossz, az „osztályátlaghoz” képest közepes, de távlatilag nem tartós a javulás

Végső célok szerinti minősítés

A kiegyensúlyozott értékeléshez elengedhetetlen – az előzőekben hivatkozott „eszköz” jellegű célok mellett – a polgárok életérzését végső fokon formáló tényezők tekintetbe vétele:

  1. egyenlőtlenség (Világbank): belesimul az osztályátlagba, de romló
  2. társadalmi mobilitás mértéke (Tárki): csökken, míg a perifériára szorulás veszélye nő
  3. egészségben leélhető évek száma (KSH): „osztályátlagtól” elmaradó” és csak lassan nő
  4. társadalmi dezorganizáció, bűnözés, öngyilkosság (KSH): a helyzet rossz, de enyhén javuló

A felsoroltak alapján Magyarország – kiegyensúlyozott értékelésen alapuló – éves teljesítménye: gyenge-közepes, az „osztályátlagtól” elmaradó és a legtöbb területen romló. A 2018-as választások előtt társadalmunkat a fejlődést meghatározó ágazatok leromlása és a minőségileg fontos területek eróziója jellemzi. Az évről évre kiosztott bizonyítványok folyamatos lecsúszást jeleznek: éltanulókból fokozatosan a közepesek csoportjába, majd onnan a sereghajtók közé kerültünk.

Az eredmények mégsem jeleznek azonnali krízist, nem várható, hogy országunkat évismétlésre buktatnák. A polgárokban kialakuló általános képet az előbukkanó pozitív, illetve negatív várakozások színezik. A választó soha nem a kiegyensúlyozott mutatószámok szerint ítél. Inkább pillanatnyi benyomásai alapján dönt, amely viszont – a kormányzat „szavazatvásárlási” akcióival – könnyen manipulálható. A választás felé közeledve azután maradék tárgyilagosságát is felülírja a félelemkeltés hatása. Politikailag minél kiélezettebb a helyzet, minél felfokozottabb a hangulat, annál kevesebb a fogadókészség a mértéktartásra. Az előttünk álló hónapokban az objektivitást kínáló kiegyensúlyozottság csak vágyálom marad.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Úgy várják a szállodások október 23-át, mint a karácsonyt

Úgy várják a szállodások október 23-át, mint a karácsonyt

Eltűnt szaúdi újságíró: mit tudott a szaúdi koronaherceg?

Eltűnt szaúdi újságíró: mit tudott a szaúdi koronaherceg?

Ön is köztük volt? Már több mint 100 milliószor letöltötték az androidos játékot, a PUBG-t

Ön is köztük volt? Már több mint 100 milliószor letöltötték az androidos játékot, a PUBG-t

Boszorkányok készülnek rontást küldeni Trump főbírójára

Boszorkányok készülnek rontást küldeni Trump főbírójára

Megszavazták, hiába a Sargentini-jelentés, marad a kerítés

Megszavazták, hiába a Sargentini-jelentés, marad a kerítés

Megszavazták: vége a lakástakarékok állami támogatásának

Megszavazták: vége a lakástakarékok állami támogatásának