szerző:
hvg.hu

A fordítók és fordítógépek harcában az ember körömszakadtáig küzd, azonban az erőfölénybe kerülő gép előbb-utóbb győzedelmeskedik. Vagy mégsem ez a jövő?

A fordítóipari dolgozó először csak azt tapasztalja, hogy munkáján egyre többet könnyítenek az automatizmusok. Ez egyeseknek megkönnyebbülés, másoknak inkább technikai kihívás. Azt gondolhatnánk, hogy ebben a szakmában is technológiai szakadék nyílik a digitális világot megértők és a lemaradók között. Azonban, ha távolabbról figyeljük az eseményeket, akkor feltűnhet egy másik, mélyrehatóbb trend is: egyre inkább elkülönülnek egymástól a fordítástechnológiával és a kreatív fordítással foglalkozók. A szakmánk ennek a választóvonalnak a mentén lassan kettészakad. Egyik oldalon maradnak a mérnöki feladatot végzők, a másikon az írók. A mérnök számára a humán fordítás csak egy a rendelkezésére álló eszközök közül, ugyanis ő a megoldásokat szállítja. Az író pedig megengedheti magának, hogy ne érdekelje a technika, mert ő csak a szöveget akarja látni. A mérnök és az író közös munkájáról szól a fordítók jövője a következő öt évben.

A mérnök megtervezi a folyamatot és előkészíti a terepet a megfelelő írónak. Azért épp a „megfelelőnek”, mert az író igen sokféle lehet. Ha kreatív szerepkörben alkot, akkor az író szakfordító, kreatív fordító, szövegíró, akár újságíró. Ha pedig merev szabályok szerint dolgozik, akkor valószínűleg a gépek után hagyott hibák kijavítását fogja végezni, utószerkesztőként. Jelenleg a mérnök egy fordítóirodában dolgozik, és az áll a névjegykártyáján, hogy projektmenedzser. Ezzel szemben az író továbbra is szabadúszó és annyiféle névjegyet hordoz a zsebében, amennyire csak szüksége van.

Mi hajtja a változást?

A fordítóipari munkaerő szétválását mérnökökre és írókra nemcsak a villámgyors technológiai fejlődés, hanem az üzleti modellek evolúciója is segíti. A fordítók évtizedekkel ezelőtt műfordítóvá, szakfordítóvá és tolmáccsá váltak, a jövőben pedig tovább szűkül a szakterületük. A fordítóirodákból mostanra „nyelvi szolgáltatók” váltak, és egyre inkább „szellemitermék-szolgáltatókká” alakulnak.

Már öt évvel ezelőtt is igen ritka volt, ha egy fordítást megrendelő személy átküldte a néhány oldalas írását a fordítóirodának, magyar–angol fordítást igényelve. Ezt a munkát ma már a Google, Microsoft és Amazon fordítómotorjai végzik. A fordítóirodák munkáját inkább a műszaki dokumentációk, üzleti elemzések, szerződések fordítása, pontosabban lokalizálása tette ki.

Az új fordítási igényekkel azonban a jövő másképp alakul, amire jó példa az app-lokalizáció: az eleinte mobileszközökre, de ma már mindenre szánt alkalmazásokból tavaly a becslések szerint 200 milliárdot telepítettek szerte a világban. De hasonló jelentőséggel bír a fordítóirodák életében az egyre gyakrabban megjelenő weboldalfordítás, amely már nem egyszeri feladat, egyetlen határidővel, hanem nyelvi adatbázisok szinkronizálásával történő, folyamatos megbízás; ahogy a weboldal az egyik nyelven bővül, úgy a többi nyelvi mutációja is kiegészül.

Fordítógép a CES 2018 kiállításon
©

A különféle technikai megoldásokra szakosodott fordítóirodák mérnökei áthidalják a technikai korlátokat, így az író-fordítók valóban elmerülhetnek eredeti szakmájuk részleteiben, és szabadon élhetnek kreatív munkakörük lehetőségeivel. Mindezt pedig kiegészíti, hogy az egyre nagyobb fordítási memóriák révén egész tűrhető gépi fordítások segítik a munkájukat.

A fordítástechnológia ma, 2018-ban ott tart, hogy a fordítóknak már nem kell a saját memóriájukra támaszkodniuk: ezt a munkát kiszervezték a számítógépeknek, vagy mostanában inkább a felhőknek. Hatalmas mennyiségű adatot vagyunk képesek így pillanatok alatt áttekinteni, nem szükséges már minden dokumentumot szemmel átfutni, mindent hibalehetőséget külön-külön megvizsgálni. Ugyanakkor a fordítás menete az új technológiákkal még nem változott meg radikálisan, továbbra is szükség van hozzá emberi szakértelmere, intuícióra, kreativitásra. A kérdés, hogy ezeket a képességeket vajon mikorra tanulják meg a számítógépek.

A jövő fordítóipara


A következő öt évben elkerülhetetlenül tovább folytatódik a fordítási piac átalakulása, amelyet a kereslet változása és a technológiai lehetőségek fejlődése serkent. Nem véletlenül alakulnak kutatás-fejlesztési központok a nagyobb fordításszolgáltatókon belül, amelyek feladata a lendületbe került iparág irányának minél okosabb megválasztása.


A fordítási piacot éves szinten jelenleg 42 milliárd dollárosra becsülik, amely az utóbbi időben évi 6-7%-kal növekszik. A nemzetközi fordításszolgáltatók piaca meglehetőségen széttagolt, és egyre inkább jellemző rá a koncentrációra való törekvés, amelyet elsősorban az Egyesület Államokban és Nyugat-Európában egyre gyakoribbá váló felvásárlások és összeolvadások mutatnak. Más iparágakhoz képest van is hová fejlődni, hiszen a legnagyobb fordításszolgáltató is „csak” alig több mint félmilliárd dolláros szeletet tudhat magáénak az említett forgalomból. A magyar fordítóirodai piacra még inkább jellemző a széttagoltság, így a világ száz legnagyobb fordítóirodája közé egyelőre a magyar cégek egyikének sincs esélye bekerülni (ezzel szemben Csehország mellettünk fordítóipari nagyhatalomnak számít a 100-as toplistára kerülő két fordításszolgáltatójával).


Egyértelmű folyamat, hogy tovább fejlődik a gépi fordítás technológiája is, bár a gépi fordítás egészen más szerepet tölt be az ingyenes fordítást igénylő internethasználók körében, mint a fordítóirodákban. Az irodák a gépi fordítással hatékonyabbá teszik a munkafolyamataikat, és ez kissé átalakítja a szabadúszó fordítók feladatkörét is: egyre többször jelenik meg az utószerkesztés, mint kiszervezett feladat, amely a gépi fordítás ellenőrzését és javítását jelenti. Ezt pedig számos, kreatív munkavégzéshez szokott szakember nem szereti. Márpedig amíg a számítógépek nem kezelik helyesen a ritka kifejezéseket, nem ismerik a vicceket, nem tudnak célozgatni és finom iróniával körbeírni, addig nagy szükség lesz az utószerkesztésre.

Szükség lesz még fordítókra?

Ma még sokan emlékeznek a papírfordítások időszakára. Amikor még nem volt mérnök és író, hanem csak egyféle fordító volt. Amikor a cégek még papíron tartották az adataikat, faxon kommunikáltak, irattároló szekrényeket használtak, és a fordítók pedig vaskos szótárakat tartottak a polcukon. Ehelyett ma már szinte mindenhol elektronikus dokumentumkezelés van, Word- és Excel-fájlok repkednek e-mailen. De már ezeknek a formátumoknak is leáldozott; jön helyettük az XML, ami univerzális, érti az ember is, érti a gép is. Öt év múlva többnyire már ezt fogjuk fordítani: a mérnök előkészíti, az író pedig hozzáteszi a történetet.

©

Bármi is történjék, a mai fordítók munkájára jó pár évig még biztosan szükség lesz. Bár valószínűleg nem pont ugyanazt fogják csinálni; egy részükből zseniális mérnök lesz, egy másik részükből kreatív író, esetleg szabadúszó szerkesztő. Egy szokásukat azonban biztosan megtartják: időnként leülnek együtt kávézni valamelyik fordítóiroda boszorkánykonyhájában.

Gál-Berey Tünde, a Villámfordítás alapítója
Bálint András, kutatás-fejlesztő, Villámfordítás

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
300 forint egy éjszaka a japán hotelben, de van egy kis csavar a történetben

300 forint egy éjszaka a japán hotelben, de van egy kis csavar a történetben

Gy. Németh Erzsébet: A Katona nem tett feljelentést Gothár ügyében

Gy. Németh Erzsébet: A Katona nem tett feljelentést Gothár ügyében

A kormány kitiltotta a Kossuth térről az egyszerű közlekedési eszközöket

A kormány kitiltotta a Kossuth térről az egyszerű közlekedési eszközöket

Top500: Óriási profitra vágyik? Mutatjuk, hogyan kell csinálni

Top500: Óriási profitra vágyik? Mutatjuk, hogyan kell csinálni

Németh Sándor: “A jógázás démonokat energizál”

Németh Sándor: “A jógázás démonokat energizál”

Újra előkerült a videó, ahol az ukrán elnök nem a kezével, nem a lábával és nem is a fejével zongorázik

Újra előkerült a videó, ahol az ukrán elnök nem a kezével, nem a lábával és nem is a fejével zongorázik