szerző:
Magyar Bálint - Mizsei Kálmán

Nem a külföldi tőke szívja a vérünket, megoldjuk azt hazán belül.

Az elmúlt héten ragályos betegség gyorsaságával terjedt Magyarországon a neomarxista közgazdász Thomas Piketty blogjának ábrája, illetve az abból levont következtetés, miszerint a tőkekivonások nagyságrendekkel meghaladják az európai konvergenciaprojektekben a régiónak, köztük hazánknak kifizetett támogatásokat. A kormányzatközeli média azonnal beindult, zászlaján hordozva Piketty tételét.

Az összehasonlítás marxista eredetű alaphibája természetesen az, hogy a tőkejövedelmekre, mint valami jogosulatlan, meg nem keresett jövedelemre tekint. Amikor egy dollárt kivonnak, nem kérdezi azt meg, mennyit dolgozott az a dollár a fogadó országban a közösség hasznára előtte. Magyarországon a külföldi tőkének kulcsszerepe volt a az ország lakosságának sokáig sikeres áttérésében a szocializmus utáni rendszerbe. A keményvalutás magyar export a szocialista világrendszer összeomlását megelőző utolsó évben mintegy 4 milliárd dolláros volt. Ez a volumen jelenleg mintegy 130 milliárd dollár, illetve a dollár jelenlegi, euróhoz mért értékvesztése miatt valószínüleg közelebb van a 140 milliárdhoz.  A magyar áruexportban a külföldi tulajdonú válallatok aránya meghatározó, 70 százalék fölötti, a szolgáltatásexportban pedig 85 százalékos.  Ez a magyar közönség számára egy minden korábbinál nagyságrendekkel nagyobb fogyasztói árucikk-, illetve szolgáltatásimportot tesz lehetővé.  Azt az árucikk-bőséget, amit a magyar fogyasztó természetesnek tekint, ez a gigantikus méretű exportbővülés alapozta meg, ami elképzelhetetlen lenne a külföldi vállalatok meghatározó súlya nélkül.

Ezek a vállalatok döntő mértékben segítették a magyar gazdaság, végső soron a magyar emberek munkájának a hatékonyságjavulását. A külföldi vállalatok mintegy két és félszer hatékonyabbak, mint a hazaiak és a bedolgozórendszerükön keresztül húzóhatást gyakorolnak ezekre is. Ennek megfelelően az itt kifizetett bérek szintje is a hazai válallatokban kifizetettek mintegy két-két és félszerese. A Mandiner szerzője ugyan egy korábbi cikkében ezt is rossz hírként képes feltüntetni, azt állítva, hogy a hazai vállalatoknál a rosszabb hatékonyság csak kevésbé rosszabb fizetésekkel párosul, sokkal fontosabb azonban az, hogy a külföldi vállalatok nem csak a magyar exportkapacitás páratlan fejlődéséhez járultak hozzá, hanem sokkal magasabb béreket is biztosítanak dolgozóik számára.  A nemzetközi vállalatoknak köszönhet döntő részben a magyar bérek örvendetes emelkedése az elmúlt negyedszázadban, és ez az egyértelműen pozitív hatás ma is érvényesül.

Mindebből az is következik, hogy a nemzetközi cégek működésének bármifajta diszkriminációja azzal a veszéllyel fenyeget, hogy magyarországi befektetéseik megtorpannak, és ez visszaveti a gazdaságot. Ha a foglalkoztatás ott megtorpan, netán meredeken csökken, ez a magyar dolgozók béreinek összességében szintén meredek csökkenéséhez és a fogyasztási importhoz, illetve külföldi utazásokhoz való hozzáférés szűküléséhez fog vezetni.

Ugyanakkor érdemes megemlékezni arról a nagyon fontos járulékos haszonról, amelyek részben a hazai multik jelenlétéből közvetlenül, részben Magyarország mély európai beágyazódásából származnak.  A nagy nemzetközi cégek hálózatukon keresztül segítik elő magyar áruk külföldi piacra jutását: a TESCO a Napi Gazdaság egy 2014-es híre szerint például 40 milliárd forint értékben értékesít a régió országaiban magyar termékeket. Ugyanez igaz persze a magyar munkaerőre is: lehetőségei erőteljesen nőnek a nagy nemzetközi vállalatok hálózatába kerülve.

A versenyszféra vállalatai ugyanakkor természetesen profitérdekeltségűek és igen, vállalati központjaik döntenek a nyereség felhasználásáról. Ennek keretében történik profithazautalás is. Ha ennek lehetőségét korlátoznák, nem fektetnének be, és mindattól a haszontól elesnének a magyar emberek, amiket itt felvázoltunk.  Ez a veszély nem csupán teoretikus, hanem a jelenlegi magyar gazdasági kurzus alapján eleven probléma. A KSH adataiból jól látható, hogy 2010, azaz a FIDESZ hatalomra kerülése óta a külföldi tőkebefektetések állománya Magyarországon erőteljesen csökken, lényegesen erősebben, mint más volt szocialista uniós országokban.  Itt azonban éppen fordított a logika, mint amit Piketty felállít: a kevésbé kedvező hazai környezet, több területen kifejezetten a külföldi tőkét erőszakosan lecserélni próbáló hazai gazdaságpolitika az, ami természetes módon befolyásolja a vállalatok profitdöntéseit.  Így – noha a korábban 100 milliárd dolláros állományhoz képest a 7 milliárdos hazautalás korántsem tekinthető rossz aránynak, azonban ez is másként lenne, ha a gazdaságpolitika a magyar polgárok hosszútávú érdekeivel megegyező befektetésbarátpolitikát folytatna tovább.  Akkor vélhetően nem lennének ilyen arányúak a nettó hazautalások – nyugodtan lehetne a mérleg továbbra is pozitív, ahogy az elmúlt negyedszázad nagy részében volt is – és nem kényszerülnének a versenyképes tudással rendelkezők ekkora számban külföldre. Paradox módon ennek is van olyan, a tőkemérlegre jelentős hatása, amiről a régiónkat szemmel láthatóan egyáltalán nem értő Piketty megintcsak nem beszél: a külföldön (túlnyomórészt az Európai Unió országaiban) dolgozó magyarok hazautalásai már a 3.5 milliárd eurónál járnak, gazdagítva a magyar családok vagyoni helyzetét.  A kormány – miközben azt nehezményezi, hogy a multik nyereségük jó részét kivonják az országból – 19-ről 9 százalékra csökkentette a nagyvállalatok nyereségadóját. Pedig akár azt is megtehette volna, hogy a csökkentést a nyereség hazai befektetéséhez kötötte volna.

Végezetül meg kell említeni azt a máig tartó rendkívül fontos kedvező hatást, amivel a nemzetközi vállalatok nagy átlagban hozzájárultak az elmúlt negyedszázadban a magyar vállalatvezetési és –szervezési kultúra reformjához. Ez nem jött volna magától, a külföldi tőke befektetései nélkül.

Piketty tájékozatlanságában azt támadja, ami a magyar és sok egyéb posztkommunista régiónkbeli országban a legnagyobb érték, ami megkülönböztet minket Moldovától és Ukrajnától. És ott véli felfedezni a társadalmi igazságtalanságok gyökereit, ahol azok a legkevésbé fellelhetők. Megkérdezhetné, mi történik azzal a hosszú idő átlagában a GDP majdnem 4 százalékát kitevő és így a Marshall-segélyt sokszorosan meghaladó támogatással, amelynek elköltése a lényeget illetően átláthatatlanul és gyakorlatilag a nyilvánosság előtt zajló komoly szakmai vita nélkül történik. Rákérdezhetne a stadionokra, a Mészáros Lőrincek hirtelen meggazdagodására, ha valóban a magyarországi egyenlőtlenségi viszonyok aggasztanák. Igazából az a gyanúnk, hogy ez a legkevésbé sem érdekli a francia celebközgazdászt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A lakástakarékot ugyan beszántották, de itt van nekünk 5 kiváló mém

A lakástakarékot ugyan beszántották, de itt van nekünk 5 kiváló mém

Kitüntették Beer Miklós váci megyéspüspököt

Kitüntették Beer Miklós váci megyéspüspököt

Az EU-s pénzek jelentős részét ellopják itthon - így véli a többség

Az EU-s pénzek jelentős részét ellopják itthon - így véli a többség

Rangos díjat érdemelt ki az Orbán-féle luxusrepülőzést megíró cikk

Rangos díjat érdemelt ki az Orbán-féle luxusrepülőzést megíró cikk

A városban élő patkányok igazi gourmet-k a vidékiekhez képest

A városban élő patkányok igazi gourmet-k a vidékiekhez képest

Embertelen húzás: már az asztalon feküdt az elbocsátott szívsebész betege, mikor lefújták a műtétjét

Embertelen húzás: már az asztalon feküdt az elbocsátott szívsebész betege, mikor lefújták a műtétjét