Az illetékes francia szakmai szervezet a „Conseil natinal d’évaluation du systeme scolaire” (Cnesco) tette közzé az idézett adatot. Továbbá: a 18-24 éves korosztályban a végzettséggel nem rendelkezők, de semmilyen szakképzésben részt nem vevők aránya is csökkent, 12,8 százalékról 8,8 százalékra 2007 és 2016 között. Vagyis kicsit egyszerűbben: a 18-24 évesek, akik idő előtt kiléptek az iskolából, most egyre nagyobb arányban vesznek részt szakmai tanfolyamokon. „Jó hír, hogy egyre több fiatal bízik a tanulásban, a képzésben, de még mindig nagyon sokan zuhannak ki idő előtt az oktatási rendszerből” - kommentálta az információkat Nathalie Mons, a Cnesco vezetője.

A francia számvevőszék adatai szerint a 16-25 éves korosztály szociális támogatására szánt juttatások 35 százalékát a végzettséggel nem rendelkezőknek nyújtott segélyek teszik ki, tehát hatalmas összegekről van szó. Sok tényező játszik szerepet a suliból való kimaradásban. Sokkal több fiú hiányzik igazolatlanul, mint lány, és az igazolatlan hiányzások végeredménye általában a kimaradás, a kizárás az iskolából, ez általános nemzetközi trend. A tanulásra való ösztönzés nem jogszabály kérdése. A fejlett Európában 19 és 16 év között változik az iskolakötelezettség hivatalos korhatára. De nem ez a lényeg. Hanem a gazdasági valóság és a társadalom üzenete.

Ez Franciaországban például úgy hangzik, hogy ha egyetemre akarsz menni, le kell érettségizni, ha valamilyen gyakorlati szakmában akarsz boldogulni, szakképesítést kell szerezni. Vagyis végig kell csinálni 18 éves korig a középiskolát. És akkor az informatikai ismeretekről, a nyelvtudás megszerzéséről nem is beszéltünk. De vissza a számokhoz. A 66 milliós Franciaországban jelenleg évente 100 ezer fiatal lép ki használható végzettség nélkül az oktatási rendszerből. A friss magyar adatok szerint nálunk kb. 45 ezren kerülnek ki a suliból bármiféle használható tudás nélkül. Franciaország lélekszáma: 66 millió, Magyarországé kb. 10 millió. Tehát az arányokat tekintve Magyarországon nagyságrendekkel több fiatalra vár reménytelen jövő, némi közmunkával fűszerezve, mint Franciaországban.

Márpedig a gallok országa semmilyen tekintetben sincs az európai élvonalban, akár a nemzeti jövedelmet, az életminőséget, vagy az oktatás színvonalát nézzük. A franciák ezért irigylik az észak-európai országokat, a németeket és sok mutatóban már Spanyolország is előttük van. Tehát érdemes összevetni az oktatási rendszer hatékonyságáról szóló magyar adatokat, az Európában távolról sem éllovas francia mutatókkal.