Kopint-Tárki: A szlovák és a lengyel után itt a román csoda, minket meg lehagy a régió

Kopint-Tárki: A szlovák és a lengyel után itt a román csoda, minket meg lehagy a régió

Utolsó frissítés:

Farkas Zoltán Szerző:

Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

Idén még kitart a növekedés lendülete, de az államháztartás várható hiányát csak tippelni lehet – derült ki a Kopint-Tárki sajtótájékoztatóján.

A magyar gazdaság növekedési üteme a tavalyi év átlagának megfelelő lesz 2018-ban is – írja aktuális konjunktúrajelentésében a Kopint-Tárki. Vagyis a hazai össztermék az idén is 4 százalék körüli mértékben bővülhet.

A világgazdasági feltételek tavaly óta javultak, szinte mindenütt élénkülnek a beruházások, gyorsul a növekedés – összegezte Nagy Katalin, a Tárki igazgatója. Középtávon azonban több kockázat is kirajzolódik, köztük régiek és újak. Nem oldódott meg Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, új fejleményként kereskedelmi háborúskodásba kezdett az Egyesült Államok és Kína, és a gazdasági feltételek is rosszabbra fordulhatnak. A nemzetközi kőolajárak elindultak felfelé (a Kopint-Tárki éves átlagban 68 dolláros hordónkénti árat vár), a részvényárfolyamok túlértékeltek, és monetáris szigorítás is várható. Az utóbbi bajokat okozhat ott, ahol az alacsony kamatok miatt megugrott az eladósodás – figyelmeztet Nagy Katalin.

A Közép-kelet-európai régió gazdaságai lendületesen növekednek, a csúcstartó Románia (tavaly 7 százalékkal nőtt a GDP), őt Málta (6,6 százalék), Szlovénia (5 százalék) és Észtország (4,9 százalék) követi. A 13 új tagállam növekedési átlaga tavaly 4,6 százalék volt, meghaladta a magyart. „Volt szlovák csoda, nagyon elhúztak tőlünk, volt lengyel csoda, mert recesszió nélkül vészelte át a nemzetközi pénzügyi krízist, most román csodáról beszélnek” – jellemezte a térségi rivalizálást Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, a Magyarországra vonatkozó összefoglalót ismertetve. De Románia gyors felzárkózása törékeny, egyensúlytalanságok kísérik – tette hozzá a sajtótájékoztatón. Ha a 2010 óta bekövetkezett növekedést nézzük, a román gazdaság 2017-ig 30 százalékkal bővült, a lengyel 25 százalékkal, a szlovák 21 százalékkal, a magyar 16 százalékkal – nagyjából olyan mértékben, mint a jóval fejlettebb Csehország.

A gazdasági növekedés az idén kiegyensúlyozottabb lesz, mint 2017-ben – hangsúlyozza a prognózis. A viszonylag lassú tempót diktáló ipar termelése javul, a kirobbanó formát, 2016-hoz viszonyítva közel 30 százalékos ugrást produkáló építőipar növekedési üteme az év egészében mérséklődik. A fogyasztás gyorsabban bővül, mint tavaly, a beruházások szerepe viszont mérséklődni kezd, annak ellenére, hogy az uniós fejlesztési pénzek kifizetése továbbra is gőzerővel folyik. Az infláció az év egészében közel akkora lesz, mint tavaly, 1 euróért átlagosan 309 forintot vagy pedig 1,23 dollárt kell adni.

Az államháztartás hiányát a Kopint-Tárki a GDP 2,8 százalékára tippeli, ez meghaladja a kormányzati prognózist. „Ez becslés, mert a költségvetési folyamatokat a legnehezebb előre jelezni. A bevételek nagyjából reálisak, a kiadásokról viszont szinte semmit nem lehet tudni. A kormány óriási jelentőséget tulajdonít annak, hogy a deficit ne haladja meg a GDP 3 százalékát, de ha a vártnál több pénz van a kasszában, azt elkölti” – kommentálta Palócz Éva. Az államadósság a GDP 72,5 százalékára csökkenhet, így az Orbán-kormányok működésének 8 éve alatt szűk 8 százalékponttal mérséklődik.