szerző:
hvg.hu

Orbán Viktor bejelentette, hogy 2030-ig tervez; csak néhány napon múlt, hogy Mészáros Lőrinc még nem lett a leggazdagabb magyar; a Vodafone felvásárolta a UPC-t. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Tizenkét évre tervez Orbán Viktor – a miniszterelnök nagyívű jövőképet vázolt, miután a parlamentben negyedszer is megválasztották kormányfőnek. Kormányprogramot ugyan nem hirdetett, de azért így is látszik, mire készül a kormány a következő években. Úgy tűnik, marad a munkaalapú társadalom, a jól keresők számára kedvező adórendszer, és a szociális ellátások bőkezű emelésére sem lehet számítani, még úgy sem, hogy már lenne miből. A nagyberuházások folytatódnak, erősödhetnek a magyar vállalkozók, és elindulhat az egészségügy reformja.

Orbán azt ígérte: 2030-ra az EU első öt országa közé kerülhetünk. A gazdaságunkat tekintve erre esély sincs – mint kiderült, az unió GDP-jének 8 ezrelékét adja Magyarország -, de ha arról van szó, hogy hol „a legjobb élni, lakni, dolgozni”, akkor sem állunk túl jól. Az EU-tagok legfontosabb rangsorai közül kettő van, amelyben az első ötben vagyunk: a női felsővezetők arányát, valamint az online hírportálokról tájékozódókat összesítő listán. Ezen kívül csak olyan rangsorokban kerültünk az első ötbe, ahol egyértelmű kudarc az élen állni, például a daganatos megbetegedések vagy a szívproblémák miatt elhunytak, vagy a dohányzók arányát mérő listán. Összességében nálunk rosszabbul csak a bolgárok érzik magukat az egész EU-ban.

Miniszterelnök marad-e Orbán Viktor 2030-ig?

Százmilliárd forint kell ahhoz, hogy valaki az ország tíz leggazdagabbja közé kerüljön, és 8,2 milliárd forintos vagyon volt a belépő a Napi.hu 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadványába. Az első helyezett Csányi Sándor lett, akinek nagyjából 320 milliárd forintja van. De csak a lapzárta állíthatta meg Mészáros Lőrincet: a leköszönő felcsúti polgármester vagyonát azért becsülték mindössze 280 milliárd forintra, mert már az adatgyűjtés lezárta után jelentették be, hogy Mészárosé a Konzum PE Magántőkealap. Egy év alatt így is 160 milliárd forinttal gazdagodott, ami azt jelenti, hogy másodpercenként 5073 forintot keresett tavaly.

©

A gazdagok tavaly még gazdagabbak lettek, az első 50-ből csak Simicska Lajos és Spéder Zoltán nem lett vagyonosabb, mint 2017-ben. Elkészült a legbefolyásosabb magyarok listája is: itt Orbán Viktor, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc az első három, de Orbánnak a felesége és a lánya is bekerült az összesítésbe. Sokakat ott láthattunk a parlament karzatán és páholyaiban is, amikor Orbán letette a miniszterelnöki esküt – össze is számoltuk, hány milliárd forint tulajdonosa hallgatta a kormányfőt.

Mekkora lesz Mészáros vagyona 2019-re?

©

Több évnyi tárgyalás után bejelentették: a Vodafone-csoport 18,4 milliárd euróért felvásárolja a Liberty Global amerikai kábelszolgáltató cég németországi és közép-európai leányvállalatait, közöttük a UPC Magyarországot. Igaz, arra még több, mint egy évet várni kell, hogy megszerezzenek minden hatósági engedélyt a nagy üzlethez. A nemzetközi piacokon a Vodafone célja egyértelmű: európai szinten felvenni a versenyt a Deutsche Telekommal. A jövőben mindkét cégnek jelentős infrastruktúrája lesz a mobil- és a vezetékes internet, a tévészolgáltatás és a vezetékes telefonok piacán is.

Hasonló lehet a helyzet Magyarországon is, ahol a távközlési piacvezető egyértelműen a Telekom, de most megerősödhet a Vodafone is. A terv az, hogy a UPC vezetékes szélessávú, telefonos és tévés szolgáltatásait értékesítsék a Vodafone meglévő előfizetőnek is, a UPC-s dolgozókra és vezetőkre pedig számítanak a felvásárlás után is. A UPC pedig épp a héten jelentette be: évek óta nem voltak ennyire jó hónapjai, az elmúlt öt év legjobb negyedévét zárta a cég idén január és március között.

Mi lesz most?

A hét képe: egy gleccser olvadása miatt átcsúszott Olaszországból Svájcba egy menedékház. Magyarországon bezzeg csak elszivárgott a víz a zalakarosi termáltóból.

©

Hiába próbálták a nyugat-európai szövetségesei is lebeszélni erről, Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. Az amerikai elnök aláírta azt a memorandumot is, amely az Irán elleni büntető intézkedések visszaállításáról rendelkezik.

A döntés után az olajár három és fél éves csúcsra ugrott. Arra lehet ugyanis számítani, hogy az iráni olaj kiesik a nemzetközi forgalomból, miután életbe lépnek a beígért szankciók. Szaúd-Arábia vezetői már közölték is: mindent megtesznek azért, hogy az esetlegesen fellépő olajhiányt enyhítsék.

Helyes volt-e Trump döntése?

Több szakmában, de évről évre egyre kevesebben dolgoznak közmunkásként Magyarországon. A kormány radikálisan faragja nem csak a létszámukat, hanem az utánuk járó állami támogatást is. Míg 2016-ban volt olyan hónap, hogy 240 ezer embert foglalkoztattak közmunkásként, mára nagyjából 100 ezerrel kevesebben lettek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László is azt mondta: tavasszal, aki csak teheti, a mezőgazdaságban vállal idénymunkát, és ősszel tér csak vissza a közmunkába.

Azzal nincs is baj, ha valaki az elsődleges munkaerőpiacra tér vissza, csakhogy sok településen nincs más esély a túlélésre, mint a közmunka. Északkelet-Magyarországon, a Tiszántúlon és a Dél-Dunántúlon függnek leginkább a közmunkától: onnan pénz híján sem elköltözni, sem ingázni nem lehet.

Mi a tanulság?

Magukat önvédelmi mozgalomnak nevező emberek jelentek meg Medgyesegyházán, állításuk szerint azért, hogy rendre utasítsák jelenlétükkel az erdélyi vendégmunkásokat, akik szerintük félelmet keltenek a helyiek között. Az idegengyűlölet megnehezíti a vendégmunkások alkalmazását, pedig a robotokon és a szövetkezeteken kívül csak ők oldhatnák meg a mezőgazdaságban is dühöngő munkaerőhiányt. A robotok drágák, a szövetkezéstől frászt kapnak a gazdák.

Az országban mindenütt problémát jelent a zöldséggel, gyümölccsel foglalkozók számára a munkaerőhiány. Vízválasztóhoz érkeztek a gazdálkodók: vagy megvásárolják a drága technológiákat, vagy tovább küszködnek azzal, hogy napszámosokat kerítsenek egyre magasabb órabérért.

Ön mitől fél a legjobban?

Az érettségik hete volt a mostani, de nagy kérdés, hogy a most végzősök közül hányan maradnak majd Magyarországon. Az ország egy csomó tehetséges fiatalról mondott le, van például olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik most ballagó külföldre készül.

A magyar fiatalok azért szeretnének inkább külföldön tanulni, mert a magyarországi közoktatásba belecsömörlöttek, elavultnak és porosnak találják – derül ki egy felmérésből. A jelenleg is külföldön tanulók, illetve már végzettek 30 százaléka nem tervezi, hogy visszajön Magyarországra dolgozni. 40 százalékuk előbb külföldön szerezne tapasztalatokat és kapcsolatokat, csak utána jönne haza. Az olló pedig egyre tovább nyílik, a legtehetségesebb, a legambiciózusabb diákok elmennek, a többiek maradnak.

Van értelme, hogy egy fiatal Magyarországon maradjon?

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Már a Jófogáson árulják a választási rezsiutalványokat

Már a Jófogáson árulják a választási rezsiutalványokat

Vancouverben nem engedélyezik azokat az építkezéseket, amelyek miatt elszállhatnának a lakbérek

Vancouverben nem engedélyezik azokat az építkezéseket, amelyek miatt elszállhatnának a lakbérek

Trump Netanjahu hóna alá nyúlt a választás előtt

Trump Netanjahu hóna alá nyúlt a választás előtt

Egy közszereplő nem fogyatékosozhat - üzente az értelmi fogyatékosok szövetsége Tarlósnak

Egy közszereplő nem fogyatékosozhat - üzente az értelmi fogyatékosok szövetsége Tarlósnak

Rogán-Gaál Cecília hatalmas házat bérel Sarka Kata férjétől

Rogán-Gaál Cecília hatalmas házat bérel Sarka Kata férjétől

1 milliárd eurót fizet a Google, mert nem akart adót fizetni Franciaországban

1 milliárd eurót fizet a Google, mert nem akart adót fizetni Franciaországban