Meghökkentő lista öt, korábban menő, de most halálra ítélt szakmáról

Meghökkentő lista öt, korábban menő, de most halálra ítélt szakmáról

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A francia középiskolások jelentős része egyetemre készül, de nem biztos, hogy összejön nekik. Több százezren viszont eleve a szakmai képzést és a gyors munkába állást választanának. Nekik ad tanácsot a Qapa francia weboldal. Durván.

Kegyetlen őszinteséggel elmondja az ábrándozóknak, hogy milyen állást kerüljenek, amit korábban egy érettségi után elvégzett, felsőfokúnak titulált, erősen „kamugyanús” tanfolyammal meg lehetett szerezni. Tehát: eszükbe ne jusson az újságírás, gyorstalpalón végzett firkászokra nincs kereslet. De alibi tevékenységet végző ún. dokumentátorokra sem. Továbbá már banktisztviselőkre sincs szükség a digitalizálódó pénzügyi szektorban. Aztán a nyomdászoknak végképp befellegzett, akárcsak az ilyen-olyan művészeti produkciókhoz eddig nélkülözhetetlennek tekintett statisztáknak is. Ezek azok a nem túlfizetett, de kellemes, kényelmes alibi állások, amelyeknek végük van. Franciaországban mindenképp.

De azért még szimpla érettségivel és valamilyen rövid, de hatékony továbbképzéssel is lehet jó állást találni. Például, ha valaki vállalja, hogy járművezető legyen, akár buszon, villamoson vagy nagyipari dömperen, pláne egy építkezéseken használt óriás járművön. De a városi kereskedelmi rendeléseket házhoz szállító sofőrökre is van kereslet, továbbá, precíz könyvelőkre, hegesztőkre és technikusi fokozattal rendelkező ipari középkáderekre. Ezek az állások persze, legalábbis a pálya elején, csak szerény, 1500-2000 eurós, de fix jövedelmet hozhatnak.

 A Le Figaro az egyetemet végzetteknek is ad tanácsot. A 3000 eurós kezdőfizetésre leginkább azok számíthatnak, akik öt évet jártak egyetemre és műszaki, kereskedelmi, pénzügyi képzést egyaránt kaptak. Ők az ún. kereskedelmi mérnökök, akik a cégek technikai és marketing fejlesztésében egyaránt fontos szerepet tölthetnek be. Külön kategória a magasan képzett pénzügyi szakemberek köre. De egy szoftverfejlesztő, aki az érettségi után csak kétéves egyetemi alapképzést kapott, szintén tarolhat. Persze ebben a kategóriában a mester fokozatot szerzett fejlesztők viszik a prímet, az ő kezdő fizetésük jóval háromezer euró fölött is lehet. 

 A „hanyatló Nyugat”-hoz tartozó Franciaországban tehát világos, hogy minél többet tanul valaki, annál jobb esélye van egy jó állásra, és az is evidens, hogy minél több magasan képzett ember van egy országban, annál jobbak a jövőbeli fejlődési lehetőségei.