Gyermelyi: közép-európai hegemóniára gyúr a volt tsz-melléküzemág

Gyermelyi: közép-európai hegemóniára gyúr a volt tsz-melléküzemág

Utolsó frissítés:

Gyükeri Mercédesz Szerző:

Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Annyi tésztát gyárthatnak a most bővített Gyermelyi tésztagyárban, amennyiből egész Magyarországot el lehetne látni tésztával. Egy volt tsz-melléküzemág sikersztorija Komárom-Esztergom megyéből.

Álljanak félre, mert bármikor erre jöhet egy targonca!

Ez talán a leggyakoribb mondat, amelyet egy magunkfajta laikus hallhat, amikor valamilyen gyártóüzem meglátogatására vetemedik. Most is megkapjuk, azzal együtt, hogy illemtudó targoncákról van szó, amelyek még véletlenül sem lépik át a számukra kijelölt sárga utat, és ha valaki eléjük lépne, biztosan leállnak. Ha pedig nincs éppen dolguk, illedelmesen várakoznak a csomagolóhelyiség sarkában, amíg a számítógép nem szólítja őket.

©

A Gyermelyi Zrt. tésztagyárának nemrég átadott részlegében vagyunk, ahol nyolc önvezető targonca sorakozik – ha jól körülnézünk, több ilyen járművet láthatunk a csomagoló robotok között, mint ahány dolgozó megfordul itt. És nem csak a targoncák miatt lehet olyan érzésünk, hogy egy kihalt űrállomáson járunk, nem egy magyar tulajdonban levő társaság tésztagyárában. A szomszédos raktárban automata rakodóeszközök emelkednek több emelet magasba, a malomban pedig a kedvünkért kapcsolja fel a villanyt Bokros Gábor, a társaság marketingigazgató-helyettese, hiszen a berendezések üzemeltetéséhez mindössze egy molnár és egy villanyszerelő kell. És ők is a szomszéd malomból, monitoron követik a történéseket.

©

Azon már igazán nem lepődünk meg, hogy a Komárom-Esztergom megyei puszta közepén, a teljesen zárt épületek között semmi nem utal arra, hogy itt élelmiszergyártás folyik. Még a tojótelepeken is gépek végzik a tyúkok itatását, etetését, és a tojások behúzását is, a tésztagyártásnál pedig attól a pillanattól, hogy a nyers tojások bekerülnek a rendszerbe, az emberek csak a kémlelőablakon keresztül látják, mi történik.

A gyermelyi gépekhez hasonló berendezést utoljára egy franciaországi üzemben láttunk, ahol atomerőművekhez gyártanak turbinákat. Bokros Gábor azt mondja, ilyen méretű tésztagyártó masina Európában is különleges, még a gépet összeállító Bühler számára is sok szempontból teszt a gyermelyi üzem. Maga a gyár is az egyik legnagyobb Közép-Európában, és a mostani fejlesztéssel éppen az volt a cél, hogy régiós szinten is komoly szereplővé váljanak – teszi hozzá a szakember.

©

Nem bízták a véletlenre: ha teljes kapacitáson működik majd az az üzemrész, amelynek tavaly márciusban rakták le az alapkövét, és ahol most kezdődött meg a próbagyártás, Gyermelyen az eddigi termelés dupláját tudják majd előállítani, évi 65-70 ezer tonna tésztát.

Ez annyi, mint Magyarország éves fogyasztása.

A cég piaci részesedése már most is jelentős: a hazánkban eladott tészták 45 százaléka itt, a gyermelyi üzemben készül. Az export tavaly a zrt. 20 milliárd forintot meghaladó árbevételének nagyjából a 10 százalékát adta, a tésztáknak pedig nagyjából az ötöde talált külföldön vevőre. A bővítéstől pedig éppen a kivitel erősödését remélik a tulajdonosok.

©

A tulajdonosok egyáltalán nem a multivilágból kerültek ki: Gyermelyen a tésztagyártás a helyi tsz melléküzemágaként indult el a hetvenes években, a privatizáció idején pedig a szövetkezeti tagok is tulajdonrészt kaptak, amely ma már 4-5-ezerszeresét éri az akkori névértéknek – mondja Bokros Gábor.

A magyarok nem múló tésztaéhségének köszönhetően valósul meg a mostani beruházás is. Az üzem bővítésére 7,1 milliárdot költött a cég, ehhez 2,4 milliárdot biztosított az állam. És ha már az óriási számoknál tartunk:

Ehhez képest nem csak a csomagolásnál uralják a terepet a robotok, de maga a tésztagyár sem túl népes: a gigantikus gépek környékén egy-két embert látunk. Bokros Gábor azért pontosít: a cég 500 alkalmazottjából nyolcvanan foglalkoznak a tészta gyártásával.

©

A gépesítés persze csak részben gyorsítja a folyamatot. A tojások feltörésétől számítva a tészták szárítással együtt formától függően 2,5-6 óra alatt készülnek el. A legmacerásabb a spagetti, amelyet 6,5 óra elteltével tudnak csomagolni.

A spagetti nem csak azért rekorder, mert a leglassabban készül el: ez az a tésztaféle, amelyikből a legtöbbet gyártják Gyermelyen. A második a listán a cérnácska, ezt pedig a fodros kocka követi.

A termelés nagy háromnegyedét a tojásos tészták teszik ki ugyan, ám ma már a készülő tészták 21 százaléka durumlisztből készül. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna: még úgy hat éve is azt mondták, Magyarország éghajlata nem alkalmas arra, hogy itt termesszék az olasz tészták alapanyagát adó, fehérjedús gabonát – mondja Bokros Gábor. A fajtanemesítés és a globális felmelegedés azonban besegített, így ma már a Gyermelyi ehhez is Magyarországon termelteti a búzát.

©

Attól azért még messze vagyunk, hogy tésztanagyhatalom legyen Magyarország: amíg egy magyar évente 6,5 kiló tésztát eszik meg, az olasz átlagfogyasztás 22,5 kiló. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb tésztagyártói is olaszok. A lista élén a Barilla áll: az olasz családi cég a globális forgalom tizedét adja, árbevétele 3,5 milliárd euró. A Barilla nyomában a Garofalo – igaz, az olasz alapítású, négy éve a spanyol Ebro többségi tulajdonában levő társaság jó messziről követi olasz vetélytársát, piaci részesedése 5 százalék alatt van. A harmadik a De Cecco, szintén Olaszországból, amelynek a bevétele 450 millió euró körül volt 2016-ban – ez a hétszerese a Gyermelyi Zrt.-ének. Utóbbi a remények szerint jócskán megnövekedhet a következő években.

A gyermelyi tésztagyártás története

1953 – Megalakul a Petőfi Szövetkezet

1960-as évek – A tagok úgy döntenek, a növekvő termésátlagok nyomán keletkezett felesleget takarmányozásra fordítják, így elindul az árutojás-termelés.

1970 – A kormány új tésztagyár alapításáról dönt, amely végül Gyermelyre kerül. Két kereskedőcég és egy szakmai befektető közreműködésével társulási formában egy évvel később indul a gyártás.

1980-as évek – A cég folyamatosan fejleszti ipari hátterét, ennek jegyében épül fel a napi 120 tonna kapacitású malom – ezzel Gyermelyen nemcsak a saját alapanyagellátást biztosítják, hanem lisztgyártást is elindít a cég – ezek a termékek (liszt, dara) 2005-től fogyasztói kiszerelésben is kaphatók.

1990 – A rendszerváltás után a szövetkezeti tagok is részvényt szereznek.

1992 – Elindul a takarmánygyártás.

2003 – Felépül a vetőmagot előállító üzem. A csaknem 9000 ezer hektáros saját területen és további 17 ezer hektárról szállító partnerek csak a cég által biztosított vetőmagot használják.

2006 – Felépül az új tésztagyár, automata gyártósorokkal és magasraktárral.

2012 – Kibővül és megújul a tojástermelő üzem. A Gyermelyi tyúkjaitól évente 135 millió tojás kerül a gyárba és kereskedelmi forgalomba – ezzel a társaság az ország legnagyobb tojástermelője.

2013 – Elindul a második malom, a két egység összesen évi 100 ezer tonna lágybúza vagy 50 ezer tonna lágybúza és 20 ezer tonna durumbúza őrlésére képes.

2016 – Növénytermesztési központot adnak át Somodorpusztán.

2017 – Elkészül egy új takarmánygyár, a harmadik, automata magasraktár, és leteszik a második gyártóüzem alapkövét. A fejlesztésekre több mint 10 milliárdot költött ebben az évben a cég.

 

Hozzászólások