Tavaly 9000 új robotot fogtak munkába Közép- és Kelet-Európában a Nemzetközi Robotikai Szövetség felmérése szerint (International Federation of Robotics – IFR), ami 28%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Magyarország nem áll rosszul az automatizált rendszerek használatában: a tízezer dolgozóra vetített robotsűrűségi mutató magasabb nálunk (57), mint a lengyeleknél (32), ugyanakkor jóval alacsonyabb a szlovákiai (135) és csehországi (101) mutatószámoknál. A negyedik ipari forradalom, más néven az ipar 4.0 nálunk is jó ideje aktuális téma, azonban van még hová fejlődnünk az automatizálás terén. Megvizsgáltuk, hogy milyen tényezők akadályozzák az ipari robotok terjedését Magyarországon, és hogyan lehet az akadályokat leküzdeni. 

Tévhit: a robotok drágák 

Noha 2014 óta 25%-kal csökkent az ipari robotok ára világszerte (és további 22%-os csökkenés várható 2025-ig, míg a humán munkaerő folyamatosan drágul), egy ipari robotkarért még így is elkérhetnek kb. 25 000 és 400 000 dollár közötti összeget, azaz jelenleg 7 és 110 millió forint között mozog ezeknek a berendezéseknek az ára. Egy kar ugyanakkor önmagában nem sokat ér, a hozzá kapcsolódó eszközök (mint amilyen a szoftver vagy a kontroller) a duplájára növelhetik ezt az összeget. Könnyen belátható, hogy a legtöbb hazai termelő vállalkozásnak nincs elegendő tőkéje ilyen beruházásokra. Ugyanakkor pusztán az áruk miatt nem szabad lemondani a robotokról, mert már rövid távon is visszahozhatják a bekerülési értéküket, a megfelelő gyártósorra elhelyezett robot ugyanis óriási összegeket képes spórolni egy vállalkozásnak.

General Motors gyár kínában

AFP / Deng Xinchun

A General Motorsnál például a saját fejlesztésű, felhőalapú szoftverrel kombinált robotokkal három év alatt közel 100 gyártósorleállást tudtak megelőzni. Ez az összeg jelentős megtakarítást jelent az autóiparban, ahol egy egyperces leállás akár 20 000 dollárba, azaz 5,5 millió forintba is kerülhet. A GM-nél azt mondják, hogy a rendszer bekerülési értéke nagyon gyorsan megtérült, melyhez hozzájárul az, hogy a robotoknak hála előre tudják, hogy mikor kell a gyártósorokat karbantartani. A robot ugyanis még a meghibásodás előtt jelzi a problémát, így a mérnökök előre tudják tervezni a leállást és átcsoportosítani a munkaerőt egy másik gyártósorra. Érdemes tehát elsősorban a megtérülést figyelembe venni egy ilyen mértékű beruházásnál, és nem elriadni attól, hogy mennyibe kerül maga a gép. 

Szervezeti ellenállás 

Számos vállalatnál nem fogadják szívesen a robotokat, ami egyrészt abból fakad, hogy a robotok installálása a munkafolyamatok átalakításával és a legtöbb esetben tréningekkel jár együtt, vagyis a munkavállalóknak alkalmazkodniuk és tanulniuk kell. Az ellenállás másik oka az általános vélekedés, mely szerint a robotok elveszik az emberek munkáját. Való igaz, hogy a munkaerőpiac átalakulóban van olyannyira, hogy egyes felmérések szerint 2020-ra 5 millió munkahely fog megszűnni az automatizáció miatt. A változás értelemszerűen azokat az országokat érinti erőteljesebben, amelyeknek ipara még kevésbé automatizált – Magyarország is ezek közé tartozik. Hazánkban a munkahelyek közel 60%-át fenyegeti a megszűnés veszélye az automatizáció miatt, míg a fejlettebb iparral rendelkező skandináv országokban ez az arány 50% alatti. 

(MTI / EPA / Markus Hibbeler

A képlet azonban nem ennyire egyszerű. Valószínűbb, hogy az automatizáció inkább átalakítja a munkaerőpiacot, vagyis a munkahelyek egy része valóban megszűnik, ugyanakkor újak is létrejönnek. Ezt támasztja alá az Ernst&Young és az MIT közös kutatása, mely azt találta, hogy az automatizáció önmagában több munkahelyet hoz létre, mint amennyit megszüntet. A LinkedIn felmérése szerint  2012 és 2017 között például 650%-kal nőtt a meghirdetett adatelemzői állások száma az USA-ban, ezt a növekedést az automatizálás növekvő mértéke indukálta. 

Az automatizációnak további pozitív hatásai is vannak: egy tizennégy éven át tartó kutatás, mely tizenhét fejlett ország tizennégy különböző iparágában vizsgálta a robotok hatását, arra a következtetésre jutott, hogy az ipari robotok nemcsak az egyéni, hanem a gyárszintű termelékenységet is növelik, valamint pozitív hatással vannak a bérekre. Ugyanakkor ugyanez a kutatás arra is rávilágított, hogy az alacsonyan képzett munkaerőt igénylő állásokra valóban potenciális veszélyt jelentenek a robotok és kisebb mértékben ugyan, de a közepesen képzett munkaerőt is feleslegessé teszik. 

Technológiai nehézségek 

Sok esetben a gyártóknak olyan robotokra van szükségük, amelyek speciális igényeket elégítenek ki, vagyis nem szerezhetők be a piacról közvetlenül. Ezeket a robotokat külön le kell gyártatni, ami az egyébként előregyártott elemekkel dolgozó gépgyártókkal folyamatos kooperációt igényel. A sztenderdektől eltérő igények növelik a szállítási időt, vele együtt a költségeket, és mindig ott van a lehetősége a hibázásnak, ami végül oda vezethet, hogy a robot valamilyen oknál fogva nem illeszthető be a meglévő rendszerbe vagy beilleszthető ugyan, de nem az elvárt hatékonysággal fog működni. Emellett számos hazai gyárban nincs meg a szükséges háttér egy robotrendszer installáláshoz. Előfordul, hogy nem elegendő a rendelkezésre álló nyomás, áram vagy az elektronikai rendszer kapacitása ahhoz, hogy egy robotot be lehessen illeszteni a gyártósorra. 

MTI / Kovács Tamás

Ha több robotot akar egy vállalat installálni, akkor gond lehet, hogy a különböző gyártóktól származó robotok nem kompatibilisek egymással: nem tudnak kommunikálni, mert más a programnyelvük, nem egyforma biztonsági protokollokat igényelnek, és nem ugyanazokat a programokat támogatják (például nem támogatják ugyanazokat a vizualizációs programokat). Célszerű tehát ezeket a tényezőket is alaposan megvizsgálni, ha egy vállalkozás automatizálást szolgáló beruházáson gondolkodik.

 A szerző a Táblázat.hu-t üzemeltető Industria Magyarország Kft. ügyvezetője, közgazdász