szerző:
Daczi Dóra

Soha nem volt még akkora bizonytalanság az energiaiparban, mint most, amikor történetének egyik legnagyobb átalakulásán megy keresztül. A biztos pontokat szinte csak a problémák jelentik: nincs elég kitermelhető olaj és gáz ahhoz, hogy minden igényt kielégítsenek, egyelőre megoldhatatlannak tűnő technikai akadályok tornyosulnak az új megoldások bevezetése előtt, a világ pedig túl keveset tesz a klímaváltozás megfékezése érdekében.

A hazai és nemzetközi energiapiac nagyágyúi tartottak előadást a tegnapi Budapest Energy Summiton, és a szakértők egyetértettek abban, hogy olyan volemenű változások zajlanak a szektorban, melyek alapvetően átalakítják azt. A törékeny helyzetet a földgáz és az EV-k térhódítása formálhatja pozitívabb irányba, de ehhez előbb mindkét területen súlyos problémákat kell megoldani. Kérdés például, honnan lesz áram, ha nincs szén és elavulnak az atomerőművek, de arra sincs garancia, hogy fogyasztó hajlandó lesz kifizetni a hagyományos járműveknél 10-20 százalékkal drágább EV-k árát.

Szabó Gergely, a MET vezérigazgatója szerint az elmúlt évben az iparágat viharok tépázták, és a politikai változások nemcsak az energiaügyet teszik törékennyé, hanem pl. a bankszektort is. „Európa nem elég erős ahhoz, hogy részt vegyen a kereskedelmi háborúban, de néhány fontos csatatéren megjelenhet” mondta Szabó, aki kiemelte: „soha nem volt annyira a nagy játszma része a földgáz és az LNG (cseppfolyósított gáz), mint most”. A vezérigazgató előadásában leszögezte, az eddig upstream-vezérelt szektort – mely most azért is bizonytalan, mert inorganikus hatások formálják – a downstream, így pedig a fogyasztó és az ő igényei irányítják. Szabó szerint néhány éve komoly ellentét volt a nagyvállalatok piaci érdeke és az energiabiztonság között, és ezt a diszkrepanciát csak részben sikerült feloldani. 

Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy a villamosenergia-iparban több mint száz éve nem volt a mostanihoz hasonló mértékű változás. „Sok kérdésre nincs még válasz” – jelentette ki Kóbor, aki egyetértett Szabóval abban, hogy a szektort a fogyasztói igények változása formálja. Kóbor kiemelte: problémák vannak az ellátásbiztonsággal, közben nő a villamosenergia iránti igény, de nagy kérdés, hogyan állítjuk elő, ha 2030-ra Magyarország és Európa jelentős része szénmentes lesz. „Az iparág még nem áll készen olyan fogyasztói igények kielégítésére, mint a széles körben elterjedt okosotthonok vagy az elektromos járművek” – szögezte le a vezérigazgató.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa videóüzenetében 2050-re ígért karbonmentes Európát. Sefcovic szerint nemcsak tisztább forrásokból kellene energiát fogyasztani, hanem kevesebbet is kellene használni. A biztos szerint Magyarországon az épületek fogasztanak a legintenzívebben. Leon Wijnands, az ING fenntarhatósági vezetője szerint nem a kormányokra kell várni, a piaci szereplőknek kell megtenni az első lépéseket az energiapiac átalakulásában. Franck Neel az PMV Petrom képviseletében azt emelte ki, hogy a legfontosabb kérdés a megújulókkal kapcsolatban az energiatárolás.

Óvatos magyar felett üzent egymásnak Oroszország és Amerika
Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár megnyitó beszédében elmondta: Európa most keresi az energetikai stabilitást, és 2019-ben számos fontos születik majd. Sztáray szerint a legfontosabb az óvatosság. Jövő év végén például lejár az orosz–ukrán gázszerződés, és nem látni, mi lesz utána, de "gazdasági érdekünk, hogy fenntartsuk az ukrán utat. Az orosz gáz megkerülhetetlen versenyképes ára miatt". A nemzetbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében Sztáray szerint nem halogatható tovább a diverzifikáció; a két legfontosabb projekt most a Krk-szigeteki LNG-terminál és a fekete-tengeri kitermelés lesz. Kevésbé óvatosan fogalmazott a konferencián felszólaló Francis R. Fannon amerikai energiaügyi államtitkár (képünkön), illetve Elena Burmisztrova, a Gazprom Export vezérigazgatója. Fannon, aki beszédében a külpolitika és az energiaipar szoros egységéről beszélt, egy II. világháborús példával magyarázta, hogyan száll be az Egyesült Államok olyan iparágakba, melyekben hivatalosan nincs jelen: az 1941-es kölcsönbérleti törvény azt tette lehetővé, hogy fegyvereket és egyéb hadianyagokat szállítson szövetségeseinek – elsősorban Nagy-Britanniának – még azelőtt, hogy beléptek volna a háborúba. Burmisztrova beszédében leszögezte:  Magyarország a Gazprom kulcsfontosságú partnere Közép-Kelet-Európában, és a cég meg fogja őrizni pozícióját a térségben.

Louis Skyner a Dentons képviseletében elmondta, addig nem lesz igazán vége az olajkorszaknak, míg ki nem találjuk, hogyan lehet más forrásokból elég energiát előállítani. Jelenleg ugyanis 1 milliárd ember nincs benne az energiaellátási rendszerben, 2 milliárdan pedig csak korlátozottan férnek hozzá. Skyner szerint a megújulók termelési költségei magasabbak, mint az olajé és a gázé, mely visszafogja az elterjedésüket, viszont a két klasszikus energiaforrás még a legoptimistább forgatókönyv szerint sem tud kielégíteni minden igényt.

Kelemen Béla, az Európai Kőolajfinomító Szövetség elnöke szerint egyszerűen a technológia nem tart még ott, hogy kiválthassuk az olajat. 230 tonna kerozint 2000 tonnányi elem helyettesíthetne, ezek a paraméterek pedig értelmezhetetlenek a közlekedésben. „Nincs semmilyen csodafegyver, kevesebb üzemanyagot kell használnunk” szögezte le Kelemen. „A gond az, hogy a vásárlóknak csak addig tetszik az EV, míg ki nem derül, hogy 10-20 százalékkal többet kellene fizetni értük, mint a benzinesért.” Kelemen szerint alkalmazni kellene az üzemanyagcellás autók és más elektromos eszközök energiaellátására szolgáló vízbontást is. „Általános iskolai fizika, csak éppen nagyon drága mulatság. De meg kell tenni a jövőnk érdekében.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
„Milyen megható, hogy vigyáznak a rendre, az ember néha elsírja magát”

„Milyen megható, hogy vigyáznak a rendre, az ember néha elsírja magát”

Először jelent meg a Népszava mellékleteként a Vasárnapi Hírek

Először jelent meg a Népszava mellékleteként a Vasárnapi Hírek

Iszlám Állam: A mi katonánk volt a strasbourgi merénylő

Iszlám Állam: A mi katonánk volt a strasbourgi merénylő

Lélegzetelállító légi felvétel készült egy lavináról – videó

Lélegzetelállító légi felvétel készült egy lavináról – videó

Adventi irodalmi naptár - december 15.

Adventi irodalmi naptár - december 15.

Amikor a betlehemet is rohamrendőrök védik

Amikor a betlehemet is rohamrendőrök védik