szerző:
Domány András

Nem ütközik nemzetközi szerződésbe, és így az alaptörvénybe sem, hogy az úgynevezett adóerő-képesség alapján elveszik a jobb módú települések bevételének egy részét – mondta ki ezúttal egyhangúlag az Alkotmánybíróság.

Ellenzéki képviselők tettek panaszt még a 2017-es költségvetési törvény ellen, mert az (és értelemszerűen a hasonló eljárást tartalmazó következő két büdzsé is) sértette szerintük a Magyarországon is kötelező Helyi Önkormányzatok Európai Chartája című dokumentumot. Ez lehetővé tesz ugyan bizonyos kiegyenlítést a sok és a kevés bevétellel rendelkező városok, falvak között, de ez „nem csökkentheti a helyi önkormányzatoknak a saját feladatkörüket illető döntési szabadságát”. Márpedig az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, amellyel szemben például Budaörs lépett fel látványosan, az aláírók szerint ezzel ellentétes. Főleg azért, mert aránytalan. Ráadásul az elvonás nem a hátrányos helyzetű helyi önkormányzatok javára történik, hanem közvetlenül a központi költségvetés részére.

Az Ab egyrészt megállapította, hogy a beadvány egy része elbírálásra alkalmatlan, általános, nem indokolja meg világosan, hogy a vitatott költségvetési melléklet miért ütközik a nemzetközi szerződésbe. Amit viszont el tudtak bírálni belőle, azt elutasították. Ugyanis egyetértettek a nemzetgazdasági miniszterrel, aki kifejtette, hogy az önkormányzati alrendszerben nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség van: „a magyarországi lakosságszám 20%-át kitevő, legnagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkező települési önkormányzatok az országos iparűzési adóalapból 50%-os mértékben részesednek. A törvényhozó egyik fontos feladata a jövedelmi különbségek tompítása, melynek egyik eszköze a szolidaritási hozzájárulás intézménye. További szempontként utalt a miniszter arra is, hogy a szabályozás célja a települési önkormányzatoktól elkerülő köznevelési működtetési feladatok ellátásához szükséges forrás biztosítása is volt.” Ennek jegyében 2017-ben összesen 166 települési önkormányzat fizetett szolidaritási hozzájárulást, mindösszesen közel

26,6 milliárd forint értékben.

Mint az utóbbi időben elég gyakran, az Ab döntésének indoklása jelentős részben a véleménynyilvánításra felkért miniszter válaszának ismertetéséből áll. Ehhez a bírák a maguk részéről hozzáteszik: „maga a Charta is kétséget kizáróan elkötelezett a horizontális közpénzügyi kiegyenlítés működtetése iránt. A nemzetgazdasági miniszter véleményében említett, az önkormányzati alrendszerben tapasztalható nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség kiegyenlítése éppen ezért nem csupán nem ellentétes a Charta célkitűzéseivel, hanem azokkal kifejezetten összhangban áll.” És az sem lényeges, hogy a gazdagoktól elvett pénz a költségvetésbe folyik be, mert a törvény egyaránt tartalmaz szabályozást „a jelentős adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak csökkentésére, és a gyenge adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak növelésére”.

(Kiemelt képünkön: Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.)

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Terelés, a racionális vita megakadályozása – elemezték a kormány kommunikációját MTA-ügyben

Terelés, a racionális vita megakadályozása – elemezték a kormány kommunikációját MTA-ügyben

Népszavazás jöhet Horvátországban a nyugdíjkorhatár emelése miatt

Népszavazás jöhet Horvátországban a nyugdíjkorhatár emelése miatt

Ezt alig tudja valaki a tavaszi nap-éj egyenlőségről

Ezt alig tudja valaki a tavaszi nap-éj egyenlőségről

Váratlanul lemondott Nurszultan Nazarbajev kazah elnök

Váratlanul lemondott Nurszultan Nazarbajev kazah elnök

Szigorítana Weber: aki piros lapot kap, bukja az uniós pénzeket

Szigorítana Weber: aki piros lapot kap, bukja az uniós pénzeket

Kemény kérdéseket szegeztek a teniszszövetségnek

Kemény kérdéseket szegeztek a teniszszövetségnek