Farkas Zoltán
Farkas Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Isten óvja Magyarországot attól, hogy az arany legyen a mentsvára – kommentálja Surányi György egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke azt a hírt, hogy a jegybank egy esetleges válságra spekulálva, átláthatatlan pénzügyi manőverrel megtízszerezte aranytartalékát.

HVG: Orbán Viktor egy éve megkérte Matolcsy Györgyöt, hogy gondolja újra az aranystratégiát. A jegybank elnöke ezt meg is tette, és a minap diadalmasan bejelentette, hogy 3,1-ről 31,5 tonnára emelte az aranytartalékot. Hogyan fogadta ezt a hírt?

Surányi György: Meglepődtem. Olyan iskola tagjaként nőttem fel, amelynek teljesen természetes, hogy az arany nem pénz, nem tölt be semmilyen pénz funkciót, ebből adódóan egy jegybanknak nincs vele különösebb tennivalója. Negyvenhárom évvel ezelőtt Hagelmayer István, Boros Imre és Bánfi Tamás kiváló könyvet írt az aranydeviza-rendszer kudarcáról és válságáról, amely mindenki számára egyértelműen bizonyította, hogy az aranynak a mai monetáris rendszerben nincs helye.

HVG: Ezzel szemben a 2008-as válság óta több jegybank megint elkezdett aranyat vásárolni, legalábbis a Magyar Nemzeti Bank vezetői erre is hivatkoztak. Lehet, hogy elnökeik nem olvasták a könyvet? Vagy más megfontolás vezeti őket?

S. Gy.: Megnéztem a statisztikákat, ezekből nem ez derül ki. A G20, azaz a világ 19 legnagyobb országát és az Európai Uniót tömörítő szervezet jegybankjainak jelentékeny része 2001 és 2018 között csökkentette aranytartalékait. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és a német Bundesbank aranytartalékai szinten maradtak, a G20-ak közül csupán az orosz, a kínai és a török jegybank vásárolt monetáris aranyat. Kanadának például egyáltalán nincs aranytartaléka, ám senki nem gondolja róla, hogy emiatt nem kellően erős, stabil, biztonságos gazdaság.

Aranyrudat mutatnak be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án
©

HVG: A Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka 1989 májusa és 1992 októbere között 67-ről 3,1 tonnára csökkent. Ezt Matolcsy György válaszolta Volner János jobbikos képviselő kérdésére 2013-ban az Országgyűlésben, azt fejtegetve, hogy az arany eladásával a jegybank a nemzetközi tendenciákat követte, elődeire pedig egyetlen kritikus megjegyzést sem tett. A monetáris arany egy részének eladása az ön nevéhez fűződik. Annak idején miért döntöttek így?

S. Gy.: Egyrészt azért, mert a második világháború után létrehozott Bretton Woods-i pénzügyi rendszer 1973-ban formálisan is összeomlott, a dollár és az arany között minden kapcsolat megszűnt. Ennek következtében a világ összes devizája és az arany közti kapcsolattal is ez történt. Azóta az aranynak nincs pénz funkciója. Másrészt 1989-ben és 1990-ben Magyarország devizatartalékai rendkívül alacsonyak voltak, miközben a gazdaságot nagyfokú bizonytalanság övezte, ezért a tartalékokat a lehető legkönnyebben mozgósítható formában kellett tartani. Márpedig az aranynak mint jegybanki tartalék eszköznek több hátránya van a devizával szemben. Közvetlen piaci intervencióra, beavatkozásra nem használható fel, nehézkes pénzzé tenni, általános fizetőeszközként pedig nem működik. Vagyis a nemzeti valuta árfolyamát nem lehet arannyal megvédeni. Ezenkívül az arany nem is kamatozik, viszont nagyon drága a tartása. Gondoskodni kell a tárolásáról, őrzéséről – akkor is, ha külföldön helyezik el, és akkor is, ha itthon. Harmadrészt azokban az években a kiváló minőségű értékpapírok magas kamatot hoztak, vagyis gyarapították a jegybanki tartalékokat, amire nagy szükségünk volt. Azért döntöttünk az aranyeladások folytatása mellett, mert a nagyon alacsony devizatartalék miatt szükségünk volt arra, hogy több, bármikor mobilizálható, likvid eszközünk legyen. Sokkal takarékosabb megoldás volt, hogy megválunk az arany egy részétől, mert monetáris politikai célokra, adott esetben a forint árfolyamának védelmére az amerikai dollár, a német márka vagy a svájci frank felhasználható volt. Az arany nem.

HVG: A tízéves amerikai állampapírok hozama az 1990 utáni évtizedben valóban jócskán felülmúlta az arany értékének növekedését, de később megváltozott a helyzet. Főleg a 2008-as válság után, amikor az arany ára az egekbe szökött. Ez nem írta felül a jegybank korábbi döntésének helyességét?

S. Gy.: Az arany árfolyama valóban hajlamos a kilengésekre, sokkal inkább, mint a komoly valutáké, ám esetenkénti megdrágulása nem változtat azon, hogy monetáris célokra nem vagy csak nehezen lehet felhasználni. Ráadásul azt sem könnyű kihasználni, amikor megugrik az ára, mert ha egy jelentős aranytartalékot felhalmozó ország ezt érvényesítendő komoly aranyeladásokba kezd, azzal azonnal leveri az árat. Vagyis nem realizál nyereséget, köznapi fordulattal élve: pénz az ablakban. Ami pedig a hozamokat illeti: az 1990-es években 380 dolláros unciánkénti áron adtuk el az aranyat; ha akkor tízéves amerikai állampapírba tettük volna a bevételt – és sokat abba is tettünk –, majd a lejáratkor megújítjuk, újrabefektetjük, akkor még a mai aranyárakon számolva is nyertünk volna. Az akkori 380 dollár értéke az aktuális kamatokkal számolva nagyjából a négyszeresére nőtt, azaz kamatos kamattal 1600 dollárra hízott. Mégpedig úgy, hogy 1991 és 2001 között 7 százalékos, a következő tíz esztendőben 5 százalékos, majd 2010 után 3,4 százalékos éves hozammal kalkuláltam. Ez reálértékben biztosan növekedést jelent, mert a dollár inflációja ennél kisebb volt.

©

HVG: Egy 1990-es dollár a hivatalos statisztika szerint ma 1,93 dollárt ér, vagyis a vásárlóereje csaknem a felére csökkent. A piaci adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank most nagyjából 1200 dolláros áron vásárolhatott aranyat, ám titkolja, hogy mennyiért.

S. Gy.: Jó volna tudni, hogy milyen körülmények közt vásárolta meg, mennyiért és milyen díjazás fejében. Bízom abban, hogy az aranyat a tőzsdén vették meg, mint mi annak idején, vagyis átlátható módon.

HVG: Az ügyletnek van egy különösen kényes mozzanata. Nemrég a Magyar Nemzeti Bank mérlegéből egy időre eltűnt a monetáris arany, egy olyan tranzakció miatt, amelyet azóta sem magyaráztak meg. Akkor, 2017 januárjában Nagy Márton alelnök írt egy elemzést, amelyben kifejtette, hogy a gazdaság sérülékenysége szempontjából az aranynak nincs jelentősége, csak a biztonságos devizatartaléknak. Hozzátette, hogy az arany árfolyama kiszámíthatatlan, és az is a tartalékolása ellen szól, hogy nem generál jövedelmet. Nagy Márton azzal példálózott, hogy a jegybanki tartalékok között az arany értéke 25 és 136 millió euró között mozgott. Legutóbb amúgy 101 millió euró volt. Vagyis a jegybank alelnöke éppen úgy érvelt, mint ön. Mi történhetett?

S. Gy.: A másfél évvel ezelőtti érvelés hibátlan, éppúgy, mint Matolcsy György válasza Volner János kérdésére. Őket kellene megkérdezni, hogy miért változott meg a véleményük. Annál is inkább, mert ha egy jegybank aranyat vásárol, három fedezetlen kockázatot vállal magára. Az egyik az arany dollárban kifejezett ára, ami 2000-ben unciánként 260 dollárra esett, 2011-ben 1900 dollár volt, ma 1200 körül van. A másik a dollár-euró árfolyam, hiszen a jegybank euróból vásárolta meg az aranyat. A harmadik pedig az euró-forint árfolyam. Vagyis ahhoz, hogy az arany vétele önmagában jó üzlet legyen, három előre nem látható, nehezen vagy csak drágán fedezhető kockázatot kell mérlegelni, ám erről nem nagyon szoktak beszélni. Kíváncsi vagyok, a most megvásárolt arany árfolyamnyeresége lépést tud-e tartani például a hosszú lejáratú amerikai államkötvények éppen emelkedő hozamával. Az arany melletti fő érv a civil életben úgy szól, hogy ez a végső menedék. Remélem, a jegybanki vezetőket nem ez motiválta. Isten óvja Magyarországot attól, hogy ez legyen a mentsvárunk! Csak hogy érzékeltessem az arányokat: most egymilliárd eurónyi aranytartalékról beszélünk, miközben Magyarország egyhavi importja meghaladja a nyolcmilliárd eurót. De ha adott esetben valami kockázatos lehet, az nem a tartalékok korábbi összetétele, hanem az, hogy a téves monetáris politika mellékhatásaként újra igen alacsony a devizatartalékok szintje.

Az MNB válaszol: Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le

Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár a HVG legutóbbi számában. Sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik. Surányi állításával szemben az arany megőrizte történelmi szerepét, és továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköz. A globális és régiós folyamatokba illeszkedik az MNB monetáris tanácsának döntése, amely testületnek 17 éve nem tagja Surányi. A jegybank mostani lépését kizárólag stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési vagy spekulációs megfontolások. Az arany azért az egyik legbiztonságosabb eszköz, mivel hitelkockázat-mentes, nem függ egyetlen kibocsátótól sem. Ez Surányi György jegybankelnök idején is így volt, amikor szinte teljesen eladták hazánk aranytartalékát. Surányi „az arany nem pénz” állítása meghökkentő: közgazdászok között jól ismert Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök mondása, miszerint a nyomtatott pénzt szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál. De más ellentmondás is akad a HVG-nek adott interjú érvelésében. Míg Surányi arról tájékoztat, hogy a Fed és a Bundesbank nem vett a közelmúltban aranyat, azt már elfelejti, hogy több mint 8 ezer, illetve 3 ezer tonnával e két nemzeti banknak van a világon a legnagyobb aranytartaléka. Surányi György átsiklik a 2008-ban kitört globális pénzügyi válság tanulságain, és azt is elfelejti, hogy az elmúlt években a jegybankok aranystratégiája megváltozott. A G20-ak jegybankjai 2014 után leállították aranyeladásaikat, és stabilizálták nagyon magas aranytartalékukat. Eközben a nagyobb feltörekvő országok jegybankjai jelentős aranyvásárlásba kezdtek.

Hoffman Mihály, igazgató, Magyar Nemzeti Bank

 

*

A HVG felajánlotta a Magyar Nemzeti Banknak, hogy a Surányi-interjúhoz hasonló terjedelemben válaszoljanak a kérdéseinkre, beleértve azt is, hogy mikor, kitől, mennyiért, milyen közreműködők bevonásával, milyen díjazás mellett vásárolt a jegybank monetáris aranyat, de ezt a lehetőséget elhárította, és inkább az olvasói levelet választotta.

**

Az MNB korábbi álláspontját Nagy Márton alelnök fejtette ki. Ezt ide kattintva elolvashatja.

Az interjú eredetileg a HVG 2018/43. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Eltiltottak egy játékvezetőt, mert érme helyett kő-papír-ollóval döntötte el, melyik fél kezdjen

Eltiltottak egy játékvezetőt, mert érme helyett kő-papír-ollóval döntötte el, melyik fél kezdjen

Önnek milyen hangerő van beállítva a telefonján? Jobb, ha most ránéz erre

Önnek milyen hangerő van beállítva a telefonján? Jobb, ha most ránéz erre

Mégsem veheti meg a DIGI az Invitelt

Mégsem veheti meg a DIGI az Invitelt

Már több mint 530-an meghaltak idén közúti balesetben

Már több mint 530-an meghaltak idén közúti balesetben

A Budapestre érkező Sting és Shaggy egy izgalmas kis olasz sportautóban

A Budapestre érkező Sting és Shaggy egy izgalmas kis olasz sportautóban

Hadházy feljelentést tesz a letöltendő börtönre ítélt Gruevszki befogadása miatt

Hadházy feljelentést tesz a letöltendő börtönre ítélt Gruevszki befogadása miatt