Teljesül Orbán álma: három gyerek, három szoba, négy kerék. De ki nyer vele?

Teljesül Orbán álma: három gyerek, három szoba, négy kerék. De ki nyer vele?

Utolsó frissítés:

Gyükeri Mercédesz Szerző:

Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megpróbáltuk összeszámolni, mennyi pénzébe kerülhet az adófizetőknek az az ígérethalom, amely a miniszterelnök évértékelőjén hangzott el. Több százmilliárd forintról lehet szó, ám a családvédelmi akcióterv leghangzatosabb pontjai valószínűleg nem sokakat fognak lázba hozni.

1. Fiatal házasok gyermekvállalási támogatása

Minden 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 millió forint kedvezményes kölcsönt kaphat. A törlesztést az első gyermek érkezésekor 3 évre felfüggesztik, a másodiknál újból 3 év haladékot kap, és elengedik a tőketartozás harmadát, ha pedig még egy gyerek születik, az egészet elengedik.

Nem tűnik túl életszerűnek, hogy a nőkre rátukmálják a hitelt, hiszen ahhoz is kell fedezet, hogy valaki azt törleszteni tudja. De az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy minden nő az anyakönyvvezetőtől egyből a bankba megy. Az első házasságot kötő nők száma nagyjából 40 ezer, és mintegy 90 százalékuk 40 év alatti. De tegyük fel, hogy megnő a házasodási kedv, és akár 40 ezres lehet az érintettek köre. Ez 400 milliárd forintos tétel – ám nem az államé, hiszen az csak a kamatkedvezmény költségét vállalja át, ami ennek töredéke.

Persze nem világos, hogy a tízmillió forintos hitel mire jár? Lakás megszerzésére, felújítására szóló jelzáloggal terhelt kölcsön vagy szabad felhasználású? Mindez nemcsak a kötöttségek miatt lehet érdekes, de azért is, mivel ezeknek a kamatai között több százalékpontos eltérés lehet.

©

Az sem látható még, mi van akkor, ha a nő már gyermeket nevel a házasságkötéskor. Ha mondjuk megszüli a másodikat, már gyűrűvel az ujján, az második gyermeknek számít,vagy elsőnek? Mindez nem kevés nőt érint: a KSH 2016-os adatai szerint az első házasságkötéskor a nők több mint 25 százalékának volt már gyereke – 3 százalékuknak legalább három.

Szükséges forrás: ha mindenki igénybe veszi a lehetőséget, az az első évben évi 10 milliárdos nagyságrendű tétel (a kamatpótlás, ugyebár), később az új hitelek hasonló összegben hozzáadódnak

2. A csok bővítése

Kettő- és többgyermekes családok használt lakások vásárlására is igénybe vehetik, így a két gyermeket vállaló házaspárok maximum 22 millió, a 3 gyereket vállalók 35 millió támogatást kaphatnak.

A falusi csok lett volna a beszéd nagy dobása, ám ez elmaradt. Nem véletlen, hiszen itt nem elég az olyan ígérgetés, mint az első házasságkötéssel „járó” hitel. A támogatás célja az lenne, hogy a kistelepüléseken tartsa a fiatalokat, ami nem olyan egyszerű – más kérdés, hogy nincs is miért rohannia Orbán Viktornak, elég, ha az önkormányzati választás kampányában dob majd valami nagyot e téren.

Ami az ígéret többi részét illeti: az új lakás vásárlására járó támogatott hitel – tízmillió forint – kétgyermekesekre kiterjesztéséről még tavaly év végén döntött a kormány, ugyanekkor három gyereknél 15 milliórra nőtt a felvehető kedvezményes hitel maximális összege. Az akkori bejelentés szerint a csokot igénybe vevők körének duplázódását reméli a kormány ettől (ez éves szinten 40-50 ezer családot jelenthet), most pedig – mondhatnánk – még többen kaphatnak kedvet lakásvásárláshoz.

Ez azonban nincs így: a csok is hozzájárult ugyanis ahhoz, hogy az elmúlt években nőtt a lakások ára. A felső határ megemelése így jobbára csak a piaci viszonyokhoz igazította a támogatást, amely eddig is inkább azokat érintette, akiknek amúgy is volt pénzük (a csokra folyósított összegek csaknem kétharmada ment 2017-ben új lakásra).

A három gyerekes család 40 százalékos önerővel és CSOK támogatással házat épít Debrecenben 2016-ban
©

Ezért is kemény dió a falusi csok, hiszen például a telekárak drasztikus emelkedése önmagában akadálya lehet a lakásvásárlásnak, márpedig kedvezményes hitelt arra nem lehet felvenni.

Szükséges forrás: A lakhatási támogatásra szánt összeg a 2018-as költségvetésben még 100 milliárdos tétel volt, de 2019-ben már 228 milliárdot különítettek erre a célra. Ez gyakorlatilag a csok, hiszen állami bérlakásépítési programról eddig sem esett szó, és most sem került be a gyermekvállalást segítő eszközök közé. (A központi rászorultsági támogatás elhalt 2010 után.)

3. Hiteltartozás csökkentése

A második gyerek születésekor a fennálló lakáshitelből kétmillió forintot elengednek, a harmadiknál négyet, minden továbbinál újabb 1-1 millió forintot vállal át az állam.

Itt sem új intézkedésről van szó, hanem egy 2017-ben bejelentett támogatás bőkezű felturbózásáról, hiszen eddig a harmadik gyerektől járt az egy-egymilliós elengedés, amely közvetlenül a tőkét érintette. Erre akkor 17 milliárd forintot szánt a kormány, ennek most a többszöröse lehet a kiadás. De nézzük a jó oldalát: ha csökken egy támogatott lakáshitel összege, a kamattámogatás is kevesebb pénzt vesz el az adófizetőktől.

Pluszforrás: Több tízmilliárdos tétel.

4. Adómentesség

Azok az asszonyok, akik legalább 4 gyereket szültek és nevelnek, mentesülnek az szja fizetése alól.

Ha hihetünk a Magyar Idők októberben megírt értesülésének, amely szerint a háromgyerekes anyákat érintette volna az szja-mentesség, a kormány visszalépett, és nem is kicsit. A családok nagyjából 15 százaléka nagycsalád – vagyis nevel 3 vagy annál több gyereket –, ám négy vagy több gyermeket a KSH 2016-os mikrocenzuson alapuló adatai szerint mindössze 29 ezer családban, 12 ezer élettársi kapcsolatban és 8 ezer egyedülálló nő mellett találunk.

Azt is valószínűsíthetjük, hogy ezekben a családokban (már ha kétszülős háztartásokról beszélünk) a fő kereső nem az anya – márpedig a lehetőség csak őket érinti. Az sem egészen világos, hogy ez mennyire sérti a nemi alapú diszkrimináció tilalmát – az egyéb családtámogatások nem az anyának, hanem az egyik szülőnek szólnak. A KSH idézett adatsora szerint 2016-ban 725, legalább négy gyereket egyedül nevelő férfi volt az országban, ők elesnek a támogatástól.

Képünk illusztráció
©

Pluszforrás: Nehéz megállapítani, hogy a négygyerekes anyák közül mennyien végeznek munkát, és ezt mennyi pénzért teszik. Ráadásul az sem világos, hogy a most bejelentett adómentesség mellett a másik szülő igénybe veheti-e a családi adókedvezményt. Ezért egyszerűsítettünk, feltételezve, hogy minden legalább négy gyermeket nevelő nő dolgozik, és bruttó bérük megfelel a (közfoglalkoztatottak nélkül számolt) átlagnak (azzal most nem kalkuláltunk, hogy a nők mennyivel keresnek kevesebbet a férfiaknál – csak hogy ne menjünk messzire a nemi alapú megkülönböztetéstől). Egy főre számítva évente 660 ezer forintot jelenthet a mentesség, összesen pedig több mint 32 milliárdot. A valóság azonban ennél jóval alacsonyabb lehet.

5. Nagycsaládosok autóvásárlási programja

Ha legalább 3 gyerek van egy családban, legalább 7 személyes új autó vásárlásához 2,5 millió vissza nem térítendő támogatást kaphatnak

Itt teljesül be igazán az első Orbán-kormány nagy álma: három gyerek, három szoba, négy kerék – mind állami támogatással. A lehetőséggel azonban valószínűleg megint nem fognak sokan élni. Egy új hétszemélyes autó alsó hangon 7-8 millió forint, de ennek a duplája is lehet – még a 2,5 millió forintos diszkonttal is súlyos tétel elég sok családnak. Így várhatóan hasonló lesz ennek a támogatásnak a kihasználtsága az elektromos autók után járó ingyenpénzhez, vagyis néhány ezren vehetik majd igénybe.

Pluszforrás: Abból kiindulva, hogy az elektromos autóknál másfél millió a támogatás, a keret pedig 3 milliárd volt, nagyjából 5-10 milliárdos tétellel számolhat a kormány.

6 Teljes bölcsődei ellátás

Három év alatt 21 ezer új férőhely, ebből még idén 10 ezer épül meg, jövőre újabb ötezer, 2021-ben pedig hatezer

A bölcsődeépítés az első igazán nagy ígéret, és az első olyan, amely valós szükségletet elégít ki. A kisgyermekes anyák alacsony aktivitásának egyik fő oka a férőhelyek szűkössége, különösen a nagyvárosokban. Az Állami Számvevőszék nemrég megjelent elemzésében olvasható ez: „a férőhelyhiány elsősorban Budapestre jellemző, míg az ezer fő alatti falvakban a bölcsődei intézményrendszer szinte teljes hiánya volt eddig tapasztalható”. Az ÁSZ azt is hozzáteszi, hogy ez nemcsak változott 2017-től, de megvan a kormányzati szándék is a bővítésre. A kérdés az, hogy ez milyen forrásból valósul meg, az önkormányzatoka vár továbbra is a kormány, vagy a központi költségvetésből csoportosít át erre forrásokat.

Nagy pluszforrásról azonban nem lehet beszélni, hiszen a bölcsődék és óvodák fejlesztésére – legalábbis ha hihetünk a korábbi nyilatkozatoknak – eddig is százmilliárd forintot szánt a kormány, a minibölcsődék és bölcsődék üzemeltetését is folyamatosan támogatja (tavaly majdnem 40 milliárddal).

Pluszforrás: Százmilliárdos tétel, ám valószínűleg már eddig is ott volt a költségvetésben, például a Modern Falu Programban.

©

7. Nagyszülői gyed

Ez a legkevésbé világos ígéret, hiszen nem derül ki belőle, hogy

Pluszforrás: nehéz megjósolni, ám mivel a gyed alapja a korábbi jövedelem, és annál mindenképpen kevesebb, jó eséllyel nem igényel pluszforrást majd.

+1

A kormány mantraként ismételgeti, hogy szükség van a versenyképesség növelésére, különben nem lesz tartható a 4 százalékos (vagy ahogy most a miniszterelnök mondta, az EU átlagánál 2 százalékponttal magasabb, értsd: kb. 3,5 százalékos) GDP-bővülés. Ezt Orbán Viktor sem mulasztotta el megemlíteni évértékelőjében, ám arra nem fecsérelt szót, milyen eszközzel akarja ezt elérni a kormány. Vagyis az sem világos, hogy a családtámogatás bővítésére szánt pluszforrásokat miből teremtik elő.

Hozzászólások