szerző:
Gergely Márton

Még van remény, de ahhoz végre cselekedni kell - mondta a HVG-nek a Greenpeace nemzetközi ügyvezető igazgatója. Jennifer Morgan elmondta, mit vár el a kormányoktól és cégektől, és mit tesz ő azért, hogy csökkentse karbonlábnyomát. Interjú.

HVG: A Greenpeace évtizedek óta mondja a magáét, ám csak most vált központi témává a klímavédelem. Az öröm dominál vagy az elvesztegetett évek miatti elkeseredés?

Jennifer Morgan: A helyzet nem pusztán frusztráló, hanem egyenesen tragikus. Mellbevágott, amikor megtudtam, hogy már 1965-ben Lyndon B. Johnson amerikai elnök asztalára rakták az első kutatást a klímaváltozás veszélyeiről (egy erről is szóló Ted-előadást az alábbi videón láthatja - magyar felirattal és leirattal is). És mi még mindig azért harcolunk, hogy a kormányok tegyenek végre valamit. De legalább a fiatalok megmozdulnak, és hangosan követelik az azonnali és radikális változás.

HVG: A szemléletváltozás a civileknek köszönhető, a tudósoknak, vagy simán az időjárásnak?

J. M.: Az biztos, hogy a rendkívüli időjárásra szükség volt. Az emberek ugyanis látják a drámai átalakulást. A klímaváltozás érinti lakókörnyezetünket, befolyásolja, mennyit fizetünk az élelmiszerért, és az egészségünkre is hatással van. De ez az ébredés késő lenne, ha a civilek és tudósok nem foglalkoznának évtizedek óta a jelenséggel. Az ENSZ égisze alatt futó Éghajlat-változási Kormányközi Testület pontosan kijelölte az irányt. A fosszilis energiahordozóktól búcsút kell venni, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonyságra, ezen a területen rengeteget lehetne spórolni. Le kell állítani az erdőirtást, és támogatni kell az ökológiai, azaz káros vegyszerektől mentes, természetközeli mezőgazdaságot.

Jennifer Morgan 30 éve nem eszik húst /// Nem a borivás és a vizet prédikálás esete
©

HVG: Az EU legtöbb tagországa vállalná, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon a kontinens. Ez elegendő?

J. M.: Kezdetnek nem rossz, bár szerintünk optimális esetben az uniónak 2040-re el kéne érnie ezt a szintet. A tudósok azt mondják, 2050-re globálisan kell teljesíteni a szén-dioxid-semlegességet. Ez csak akkor lehet igazságos, ha a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő országok több időt kapnak, a kiváltságosok pedig kevesebbet.

HVG: Magyarország azonban néhány keleti tagállammal együtt megvétózta még a 2050-es céldátumot is.

J. M.: Tudom, és képtelen vagyok megérteni.

A magyar kormány nem szolgálja polgárai érdekeit. Aki az EU klímavédelmi politikáját blokkolja, az a globális erőfeszítéseket is szabotálja.

Az unió ugyanis példakép ebben a harcban, ha nem mozog, lehetetlen lesz bármilyen erőfeszítésre rávenni a hátrányosabb helyzetben lévő, fejlődőnek nevezett országokat. Így aztán nőni fog a forró napok száma Magyarországon, a légszennyezettség a mostaninál is rosszabb lesz, az aszályos időszakok pedig hosszabbra nyúlnak.

Hőhullám hőhullám hátán /// Egyre melegebb a helyzet
©

HVG: Nem lehetne az atomenergiával szembeni harcot elhalasztani, amíg a karbonsemlegesség megvalósul?

J. M.: Amikor jutányos áron, biztonságos technológiával az ország teljes szükségletét fedezni lehet megújuló forrásból, akkor mi értelme lenne a drága és veszélyes atomenergiának? A napelemek ára öt év alatt 65 százalékkal csökkent, és messze még a fejlesztések vége. Magyarország adottságai tökéletesek hozzá, a lakossági napelem-használatot pedig különböző programokkal vagy adókedvezményekkel ösztönözni lehetne. A nukleáris technológia már a múlt.

HVG: Ha már visszanézünk: a klímaharcot sokan igazságtalannak érzik. A fejlett országok környezetpusztítással érték el mai gazdagságukat, és most a szegényeket kényszerítik lemondásra.

J. M.: A szennyezésről való lemondás miért is áldozat? A “globális dél” országaiban megfigyelhető, hogy a technológiai forradalom milyen előnyökkel jár. Az iparosodás kezdetén nem volt opció a megújuló energia. Most viszont már nem kell a környezetet és saját egészségünket beáldozni például a szénerőművek működtetésével. A zöld megoldások olcsók, a hatékonyság növelésével mindenki számára csökken a rezsi, és nem elhanyagolható szempont az emberek egészsége, amely nagyban függ a levegő minőségétől is.

Másfél fok melegedés százmilliókat ölne meg? /// Dühös a nagy olajcégekre
©

HVG: Mi a személyes hozzájárulása a klímavédelemhez?

J. M.: Harminc éve húsmentesen táplálkozom, és nagyrészt a tejtermékekről is lemondok. Egyetemistaként értettem meg, milyen környezetkárosítással jár a nagyüzemi állattartás. A tömegközlekedést használom, nincs gépkocsim, a házam energiatakarékos, és kerülöm a repülést, amikor csak lehet.

HVG: És ezek közül mit vár el embertársaitól?

J. M.: Hogy vegyenek részt a nyilvános vitában, segítsenek megváltoztatni a gondolkodást. Ezért is örültem annyira, hogy a május végi nemzetközi klímasztrájk apropóján Budapesten is sokan tüntettek.

A helyzet egyszerű: aki a karbonlábnyomát akarja csökkenteni, annak meg kell válogatnia, hogyan utazik, és mit eszik.

A tömegközlekedés használatán túl az is sokat segítene, ha az emberek kevesebb, de jobb minőségű állati terméket fogyasztanának. De itt is igaz, hogy hatása akkor lesz, ha a döntéshozók is reagálnak. Például a közüzemi menzákon legyen minden étkezésnél húsmentes opció.

©

HVG: Ezen a ponton szokott bekapcsolni a környezetvédőkkel szembeni vészjelző. A zöldek el akarják venni a kedvünket a rántott hústól, az autóvezetéstől, végeredményben a szabadságunkat korlátozzák.

J. M.: Sok útja van annak, hogy csökkentsük a karbonlábnyomunkat. És mi semmitől sem akarjuk elvenni a kedvet, a hús- és tejtermékektől sem. Ismerem ezt a narratívát, de ez alaptalan. Az ellenségeink akarnak félelmet kelteni az ilyen vádakkal, és a céljuk az, hogy megakadályozzák a változást. Közben aki átgondolja az életmódját, egyénileg is profitál belőle.

HVG: A klímavédők szerint farkasszemet nézünk a világ végével. Természetes, ha ez szorongást és indulatokat vált ki. Ez viszont a társadalmi békét veszélyezteti.

J. M.: Hogyan ne lennék dühös, ha látom a nagy olajvállalatok sikeres lobbiját, miközben ötven éve szóltak a tudósok, hogy katasztrófa lesz belőle? A dohányipari óriások tagadták így, hogy rákkeltő a termékük, és kerestek rengeteget mások egészségét károsítva. Az Exxon és társai évtizedeken keresztül azon dolgoztak, hogy félrevezessék a nyilvánosságot.

Pár ember profitja károsít tömegeket. Éveket loptak el tőlünk.

A dohányzás és a tüdőrák esete /// Hogy ne pánikolna Greta?
©

HVG: Az Exxon Mobile kerekét senki sem tudja kiszúrni, a szomszéd terepjárójáét viszont igen. Nem fél, hogy a düh tettlegességbe csap át?

J. M.: Nézze, ha a kormányok most cselekszenek, akkor még van megoldás.

HVG: A vészhelyzet érzelmeket vált ki. Greta Thunberg azért nem jár péntekenként iskolába, hogy ezzel jelezze: nem lesz már élet, amiért tanulni érdemes lenne.

J. M.: Igen, és megértem, hogy szorong az a gyerek, aki az apjával elmegy egy klímatüntetésre, és ott 8 évesen azt hallja, hogy a Földnek még 10 éve van hátra. Az érzelmeket ebből már nem lehet kivonni. Ezért is fontos, hogy a tények is a helyükre kerüljenek, hogy mit okoz a légkör felmelegedése. Szerintem Greta mozgalma azon segít, hogy a nagyvállalatok által eltompított nyilvánosságba betörjenek a tudósok érvei. Lerakják a szülők asztalára az igazságot.

Mert olyan ez, mintha tüdőrákot diagnosztizáltak volna rajtunk, de mi a helyzetet tagadva még mindig dohányoznánk.

Greta Thunberg harca /// Pénteken nem az iskola a fontos, hanem a világ
©

HVG: A helyzetet egy halálos betegséghez hasonlítja. Nem csoda, ha sokak kellemetlenül reagálnak.

J. M.: Nem csak a rák halálos. Másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is százmilliók halálát jelenti. Az ENSZ jelentésében ez mind le van írva. Lehet kellemetlen, de attól még igaz: most is emberek halnak bele a klímaváltozásba.

Ezért annyira sürgős cselekedni. Menjen el, és hallgassa meg a túlélőket, akiknek az otthonát Mozambikban egy ciklon söpörte el pár hónapja! És utána nézze meg a kutatók modelljeit, amelyekben ezek a szélsőséges időjárási jelenségek jelezve voltak! Hogy ne pánikolna Greta?

HVG: Egyelőre nem sikerült kitalálni, hogyan lesz a környezetvédelem társadalmilag igazságos. A felső rétegek lényegesen többet fogyasztanak, a szükséges reformok mégsem őket érintik igazán hátrányosan.

J. M.: Erre politikai megoldást kell találni. A mezőgazdaságban át kell állni az ökológiai gazdálkodás támogatására. Ma az ipari méretű üzemek veszik fel a földalapú támogatások nagy részét, és állítanak elő környezetre és egészségre veszélyes termékeket. Nem szabad hagyni, hogy az etikus és biztonságos étel kiváltság legyen. Hasonló a helyzet a tömegközlekedéssel. Politikai akarat kell, hogy a gyéren lakott vidékeken is elérhető legyen az olcsó és megbízható közszolgáltatás, vagy olyan járművet tudjanak venni a családok, amelynek a károsanyag-kibocsátása minél alacsonyabb. A zöld és a szociális szempontok kibékítése a legnagyobb feladat.

Akcióban a Greenpeace /// A magyar kormányt nehéz meghatni
©

HVG: A Greenpeace évtizedek óta kiált végveszélyt. Nem volt hiba a kommunikációban?

J. M.: Fontos, hogy ne csak a problémáról, de a megoldásról is beszéljünk.

Mert van remény. Még van időnk, ha nem is sok.

Én mindenkit meghallgatok, mindenkivel leülök beszélgetni, hogy a döntéshozók elszánják végre magukat a cselekvésre. Ugyanakkor az nem riogatás, ha a tudósok által összegyűjtött tényeket ismertetjük. Létezik egy kutatás az „üvegházzá váló Földről”, amely szerint elérhetünk egy felmelegedési szintet, amelyről már nem lehet visszafordulni. Emiatt nem tudok elaludni éjszakánként.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Környezeti tragédia a Kanári-szigeteki tűzvész

Környezeti tragédia a Kanári-szigeteki tűzvész

A kampányidőszak kezdete előtt kikerültek a Fidesz plakátjai a VI. kerületben

A kampányidőszak kezdete előtt kikerültek a Fidesz plakátjai a VI. kerületben

Trump megnyugtatta a grönlandiakat, nem épít hatvanemeletes szállodát

Trump megnyugtatta a grönlandiakat, nem épít hatvanemeletes szállodát

Több métert zuhant a betonra Delhusa Gjon

Több métert zuhant a betonra Delhusa Gjon

Tárgyalni akar a tiltakozókkal a hongkongi kormányzó

Tárgyalni akar a tiltakozókkal a hongkongi kormányzó

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt