Hiába a keleti nyitás, nyolc év alatt megduplázódott a magyar külkereskedelmi hiány az ázsiai piacokon

Hiába a keleti nyitás, nyolc év alatt megduplázódott a magyar külkereskedelmi hiány az ázsiai piacokon

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Nem egyértelmű a siker.

Megnézte az elmúlt nyolc év magyar külkereskedelmi forgalmát a Népszava, a lap arra jutott, hogy az Európai Unióval folytatott külkereskedelmünk aktívuma csökkent, miközben az EU-n kívüli országok felé 2011-ben és tavaly is 4,1 milliárd eurós deficit keletkezett.

A KSH adatai alapján a lap azt írja, a csökkenés ellenére az EU-val folyatott külkereskedelmünk – az ország erős beszállítói szerepének következtében – vaskos 9,6 milliárd eurós többletének köszönhetően a teljes egyenleg is többletet mutatott. Igaz, 2016 óta az importrész is nőtt.

A nem uniós országok esetében azonban jelentős az átrendeződés, az Ázsiával folytatott külkereskedelmi hiány a 2011-es 4,6 milliárd euróról 7,9 milliárd euróra nőtt 2018-re – ezt a folyamatot ellensúlyozta az a 2,3 milliárd eurós többlet, ami az amerikai országokkal folytatott kereskedelemben alakult ki.

Azaz a 2011-ben meghirdetett és 2012-ben elindult keleti-nyitás komoly kudarc a magyar gazdaságpolitika számára, ellenben az amerikai csata jól áll – állapítja meg a Népszava.

Az ázsiai országokkal folyatott külkereskedelmi mérleg 2017 után romlott igazán, egyetlen év alatt 2,5 milliárd euróval emelkedett a passzívum, aminek nem a kivitelünk visszaesése, hanem a behozatal, vagyis az import ugrásszerű, 17,5 százalékos emelkedésének következménye.

A keleti nyitás zászlóshajója a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. volt, amelynek feladata lett (volna) magyar kivitel erősítése az ázsiai piacokra. A kereskedőházakat azóta világszerte bezárták, egyedül az Adnan Polat fémjelezte török intézmény maradt meg. Működésük alatt több mint 9 milliárdos veszteséget hoztak össze.

Hozzászólások