Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, 2017 óta a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki főtanácsadója. A hosszú évek óta Ausztriában élő és dolgozó közgazdász a Népszavának adott interjújában arra a kérdésre, hogy mikorra foghatjuk be Ausztriát, azt mondta, hogy

ha csak a két ország jelenlegi GDP-jét és növekedési számait vesszük figyelembe, és ezeket hosszú távra adottságként kezeljük, akkor is mintegy egy évszázad múlva foghatnánk be Ausztriát.

Ugyanis – folytatta – az osztrák számok is jók, a „hosszú távú felzárkózási céljaink elérésében jelenleg több fontos tényező hátráltat”. Ráadásul míg Ausztria a legkevésbé korrupt országok közé tartozik a világon, addig „mi az Unió egyik leggyengébb láncszeme vagyunk ezen a területen. Ez pedig nem segíti a versenyképességünket, ami negatívan hat a termelékenységi mutatóinkra és a növekedési ütemünkre.”

MOB: Igenis pályázni kell az olimpiára, ennek első lépése a népszavazás

Reméli, hogy Schmitt Pál mögötte állt, de azért a Magyar Olimpiai Bizottságban az elnök megválasztása összetettebb kérdés ennél, magyarázta kérdésünkre Kulcsár Krisztián, a MOB új első embere. Interjút azonban közösen akart adni Szalay-Berzeviczy Attilával, a budapesti olimpiáért harcoló BOM vezetőjével. Újra szeretnének pályázni az olimpiára a magyar főváros nevében, de Kulcsárnak nem ez az egyetlen célja.

A demográfiai kérdésekről azt mondta Szalay-Berzeviczy, hogy mérések szerint a magyar lakosság létszáma naponta nagyjából 70 fővel csökken, Ausztriáé pedig naponta 130 fővel nő, 2040-re a történelem folyamán először Ausztria lakosságának mérete meg fogja előzni Magyarországét.

Ezért teljesen érthető, hogy a gyerekvállalás kiemelt támogatása a magyar kormány részéről. Érdemes megemlíteni, hogy a születések száma Ausztriában sem magasabb, mint Magyarországon, de ott jóval kedvezőbbek a halálozási és bevándorlási adatok. A nyugati szomszédunknál a várható élettartam átlagosan 81 év, míg nálunk ez csak 76 – mondta.

Szalay-Berzeviczy korábban a budapesti olimpiai pályázat nagykövete is volt, ezért megkérdezték tőle, lát-e esélyt arra, hogy valamikor a magyar főváros adjon helyet az ötkarikás nyári játékoknak.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak akkor tud velünk foglalkozni, ha már eldöntöttük, hogy a startvonalhoz állunk és elrajtolunk a versenyben. Ezt viszont csak akkor szabad megtennünk ha komolyan vesszük a pályázati folyamatot. Ennek két feltétele van. Az egyik, hogy a kormány és a főváros kerüljön teljesen összhangba abban, hogy támogatják a Magyar Olimpiai Bizottság pályázási szándékát, és arra minden politikai erő, mint pártok felett álló közös nemzeti ügyként tekintsen. A másik pedig, hogy az ország lakosságának a meghatározó többsége az ügy mögött álljon. Ennek eléréséhez viszont a fenntartható fejlődést támogató terveken túl, az emberek bizalmát élvező szakmai pályázati csapatra, őszinte kommunikációra, a pénzügyek terén teljes átláthatóságra, valamint hiteles ellenőrzésre van szükség. Különben a következő pályázat is a 2024-es sorsára jut. A legkorábbi dátum, ami majd megpályázható lesz az 2032. Erre majd 2023-ban kell pályázni, amiről 2025-ben születik NOB részéről döntés – felelte.

Arról is beszélt, el tudja képzelni, hogy a kérdésben politikai konszenzus születik, ugyanis „a szóba jöhető dátumok elég távoliak ahhoz, hogy a rövid távú politikai érdekek most még ne tudjanak ellehetetleníteni egy erről szóló megállapodást. Aki pedig még 2020-ban sem tudja elképzelni, hogy Magyarország 16-20 év múlva abban a helyzetben legyen, hogy Budapest egy okos olimpia házigazdája tudjon lenni, azt nem igazán értem, hogy miért politizálással tölti a drága idejét.”