Úgy hoztak törvényt a kuruzslók ellen, hogy épp az ő működésük maradhat zavartalan

Úgy hoztak törvényt a kuruzslók ellen, hogy épp az ő működésük maradhat zavartalan

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A tanácsadó pszichológusok akár egy évre is börtönbe kerülhetnek, ha egy elégedetlen páciens feljelenti őket. Február 15-től törvény mondja ki: pszichoterápiát csak egészségügyi végzettséggel, szakvizsgával lehet tartani. Az új törvény úgy fenyeget elzárással, hogy olyan alapvető kérdésre nem ad választ, hol húzódik a pszichoterápia határa.

Február 15-én lép hatályba az a salátatörvény, amelyet egyszerűen csak kuruzslótörvényként emlegetnek. Lényege, hogy minden eddiginél szigorúbban büntetnék a csodadoktorokat. Az új jogszabály a Büntetőtörvénykönyvet is érinti, egészen pontosan a 187. szakasz 1. bekezdését, mégpedig úgy, hogy „aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen

a) az orvosi gyakorlat,

b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy

c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások

körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

©

Ez azt jelenti, hogy míg eddig „csak” a kuruzslóktól védték az orvosi szakmát, ezentúl azokat is szigorúan, akár elzárással is büntethetik, akik egészségügyi vagy klinikai szakpszichológusi végzettség nélkül alkalmaznak pszichoterápiát, illetve alternatív gyógymódokat. A pszichológus szakma látva az elfogadott törvényszöveget, felhördült.

Mi van a cégéren?

Szigeti Ildikó pszichológus tanácsadást végez. A HVG-nek úgy nyilatkozott, azzal egyetért, hogy meg kell tisztítani Magyarországot a sarlatánoktól, az önjelölt álpszichológusoktól, ám erre szerinte a mostani törvénymódosítás nem alkalmas. Szerinte művészet-, család- vagy gyászterapeuták kerülhetnek veszélybe, csak azért, mert a „cégérükben” ott a szó: terapeuta.

Mások is aggódnak, a Facebookon szerveződött Mental-For Csoport A Mentális Segítők Jogbiztonságáért nemrégiben konferenciát is szervezett a témában, Pánik vagy helyzet címmel. A szakemberek ugyanis attól tartanak, hogy míg ők valós segítő munkát végeznek, addig a sarlatánok zavartalanul folytathatják kétes működésüket. A tanácskozással arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a törvény szövegét finomítani kell, most ugyanis az sem derül ki belőle, pontosan mit is kell érteni pszichoterápia fogalma alatt. Szerintük, ha a törvényszöveg így marad, több ezer mentális segítő munkája és a hozzájuk segítségért fordulók gyógyulása lehetetlenülhet el.

Nem tudok mindenkit megnyugtatni, hogy nem lesznek problémák

– adta meg az alaphangot előadásának Kadlót Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának címzetes docense. A szakember azt mondta, el tudja fogadni, hogy a jogalkotó nemes célok mentén járt el a törvény szögezésénél. Majd úgy folytatta,

magam sem szeretem azt a jelenséget, aminek tanúi vagyunk, hogy gyakorlatilag az internet nyilvánosságát felhasználva, a számítógép képernyőjén Malajziából a kuvik hatodik szavára elmondott varázsigék hatására meggyógyul az én agytumorom.

Nem győzte hangsúlyozni, hogy a sarlatánkodás ellen fel kell lépni, „a beteg embert nem lehet magára hagyni, kiszolgáltatott, a tudata beszűkült, meg akar gyógyulni, ez minden lépését meghatározza, ezt kihasználni, nemcsak a katolikus erkölccsel nem fér össze”.

©

Szerinte a pszichoterápiát is meg lehet célozni mint büntetőjogilag védett kategóriát, „pszichoterapeutának se mondhassa magát mindenki, és ne alkalmazhasson gátlástalanul egyébként tudományosan megalapozásra szoruló és megalapozott módszereket”. A gond az, hogy a törvény szövegéből nem derül ki, pontosan mely tevékenységek jogosulatlan végzését büntetnék. „Azáltal, hogy a módszereket nem tudjuk, a gyakorlatot nem tudjuk, semmit sem fogunk tudni megfogni egy büntetőeljárásban, így eléggé esetlegessé válik az ítélkezés” – hívta fel a figyelmet.  Az egészségügyi törvény is általánosságban beszél módszerekről,

hol vannak ezek meghatározva, tessék már megmutatni azt a jogszabályt, akármilyen alacsony szintű jogszabály, nekem egy miniszteri állásfoglalás is megtenné már, hogy valamibe tudjak kapaszkodni

– tette hozzá.

Az ügyvéd szerint, ha elindul egy eljárás, ugyanezt fogja kérni a nyomozó, az ügyész, majd vádemelés esetén a bíró, aki nagy eséllyel szakértőt fog kirendelni, a szakértő nálunk a csodafegyver.

Kadlót Erzsébet úgy látta, az orvosok, meg a szakpszichológusok közül kikerülő igazságügyi szakértőkkel „ásatják meg a saját sírjukat”, mert velük mondatják ki, hogy valami tudományos vagy sem, terápia volt vagy sem.

Én értem, nem lehet mindent a jog nyelvére lefordítani, de a büntetőeljárással ne vicceljünk!

– folytatta, ez a salátatörvény ugyanis azonnali, kőkemény beavatkozásról szól. „Ha valamit nem tudunk biztonságosan megfogalmazni, azt ne akarjuk a büntetőjog területére behozni” – figyelmeztetett. Szerinte ahelyett, amit most bevezetni terveznek, sokkal inkább szóba jöhető módszer lenne az oktatás, a felvilágosítás, „sok mindent el tudok képzelni, tág a toleranciahatárom”, csak ne lehessen egzakt, ellenőrizhető fogalmak nélkül büntetőeljárást kezdeményezni, „ami rögtön a legkeményebb módszer”.

©

Elhangzott még az is, hogy elég egyetlen elégedetlen beteg, és máris meg kell indítani a büntetőeljárást. „Ha most egy beteg jönne hozzám, tudnék olyan feljelentést írni, ami alapján elrendelik a nyomozást. Innentől fogva ez elég aggasztónak tűnik” – jelentette ki az ügyvéd. A legnagyobb probléma szerinte az, hogy az új törvényszöveg eseti szakértői kérdéssé degradálta a helyzet megoldását, „ahelyett, hogy lenne egy normatív fogalom”. „Ez tulajdonképpen így, jogi definíciók hiányában, szemforgatás, nem büntetőjogi védelem” – hangoztatta.

A módosítást is módosítani kell

Ambrus István, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának docense arról beszélt, hogy a salátatörvény értelmezésénél a miniszteri indokolásnak lesz kiemelt jelentősége, csakhogy „az egyes bíróságok eltérő jogértelmezése a jogbiztonságot veszélyeztetheti”. Szerinte ezért a Kúria iránymutatására vagy jogszabály-módosításra lehet szükség.

A konferencián részt vett segítők közös felhívást fogadtak el, ebben kérik a jogalkotót a szabályozás mielőbbi felülvizsgálatára, ehhez felajánlják az együttműködésüket és a szakmai segítségüket is.

Közben a salátatörvényért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményt adott ki, ebben azt írták, a sajtóhírekkel ellentétben a Büntető Törvénykönyv 2019 decemberében elfogadott módosítása nem fenyegeti, hanem megvédi a munkájukat szabályszerűen végző pszichológusokat és mentális segítőket. „Ugyanakkor a társadalom jogos elvárása, hogy gyógyításra képzettséggel nem rendelkező személyek ne kezelhessék félre a hozzájuk fordulókat, ne élhessenek vissza a szakma iránti bizalommal, ne súlyosbíthassák a beteg emberek baját, legyen az testi vagy a lelki fájdalom” – olvasható a közleményben.

©

Hangsúlyozzák, hogy a törvénymódosítás nem helyezett törvényen kívül eddig jogszerűen gyakorolt szakmákat, a pszichológusok és más mentális segítők a saját szakmájuk szabályai szerint ezután is gyakorolhatják hivatásukat.

Azokat a tevékenységeket és kezeléseket ugyanakkor, amelyeket egészségügyi szakképesítésen kívül más képzettséggel, végzettséggel is jogszerűen lehet végezni, a jogalkotó ezen szakmák képviselői – pl. pszichológusok, mentális segítők – számára továbbra sem tiltja és ennek nincs is ilyen szándéka – zárul a dokumentum.

Hoztam is ajándékot, meg nem is. Dobtak nekünk egy koncot

– reagált Szigeti Ildikó a kormány állásfoglalására. Ő továbbra is úgy látja, ha valaki valakit perbe akar fogni, tönkre akar tenni, lazán megteheti. A Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetében dolgozó Vizi János másként látja, szerinte az, ami a törvényszöveg körül zajlik, nem más, mint hisztériakeltés. „Valóban vihar egy pohár vízben” – így fogalmazott, és nem győzött emlékeztetni, hogy ami a kuruzslást illeti, 15 év alatt 45 jogerősen befejezett ügyről tudni az egész országban, végrehajtandó szabadságvesztést pedig csak olyan elkövetők kaptak, akik más bűncselekményeket is elkövettek, például csalást, sikkasztást, testi sértést, vagy bűnismétlők voltak.

Abba lehet tehát hagyni a kollégák börtönnel való fenyegetését

– zárta le.

Hasonlóan megosztott volt a szakma akkor is, amikor a Magyar Pszichológus Kamara felállításáról volt szó. Korábban már született erről egy törvénytervezet, azzal a céllal, hogy kiszűrjék az „álpszichológusokat”, a szabályozásból és a kamarából azonban azóta sem lett semmi, noha a kiszolgáltatott emberek lehúzásával sokan sokat keresnek. Írtunk már korábban magát inka tudású gyógyítóként hirdető férfiról, csakra- és auratisztítóról, angyalokkal kommunikálóról, látóról – hatóság a legritkább esetben büntette őket, az irántuk való kereslet viszont azóta is töretlen.

Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ez az igazi probléma: a sarlatánoknak a jövőben csupán arra kell ügyelniük, hogyan fogalmaznak, nem állíthatják, hogy pszichoterápiás vagy orvosi tevékenységet végeznek. Minden más nagy valószínűséggel marad a régiben.

Hozzászólások