Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

A munkahelyek rezsifogyasztása részben a családokra, a háztartásokra hárul, ha a munkavállalók sokat dolgoznak otthonról. A kormány új szabályokat ígér és valamiféle munkáltatói rezsihozzájárulás bevezetését.

Jön a tél, vagyis a hideg, sötét idő, ami azt jelenti, hogy fűteni és világítani kell. Közben az ország még csak befelé robog a koronavírus-járvány második hullámába, ezért elterjedt a home office, sok munkahelyre egyáltalán nem, vagy csak csökkentett időben kell bejárni. És persze a home office hatással van a lakások rezsijére, hiszen ha valaki otthonról dolgozik, akkor egész nap fűteni kell, világítani, a számítógép és a monitor is árammal működnek.

©

A munkahelyen értelemszerűen a munkáltató biztosítja a meleget és az áramot (no meg persze a vizet, szemétszállítást stb.) otthon azonban mindezekért a munkavállalónak kell fizetnie, attól függetlenül, hogy munkavégzés közben fogyaszt-e.

A kormány új szabályokkal készül

Legalábbis egyelőre. A kormány elvileg módosítani tervezi a munkajogi szabályokat, amire már csak azért is nagy szükség lenne, mert az otthoni munkavégzés jogi kereteinek meghatározása enyhén szólva hiányos. A módosítás része lenne valamiféle rezsi-hozzájárulás, amit a munkáltatók adnak a dolgozóiknak, ha otthonról dolgoznak.

Ön szerint kelljen a munkáltatóknak rezsitámogatást adniuk az otthonról dolgozó alkalmazottaknak?

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár arra utalt szeptember elején, hogy az otthoni munkavégzés költségeinek fedezeteként havi átalányban gondolkoznak, ami legfeljebb a mindenkori minimálbér 10 százaléka lehetne (vagyis jelenleg 16 ezer forint).

Egyelőre azonban nagyon sok még a nyitott kérdés, többek közt:

  • Csak távmunka (rendszeres, munkaszerződésben rögzített telephelytől távoli munkavégzés) esetében járna rezsi-hozzájárulás, vagy home office (alkalmankénti otthoni munkavégzés) esetében is?
  • Kötelező lenne nyújtani vagy opcionális? Bodó Sándor szavai alapján inkább utóbbi tűnik valószínűnek. Ráadásul az egyéb béren kívüli juttatások is opcionálisak, bár az állam alkalmanként adókedvezményekkel igyekszik vonzóbbá tenni őket.
  • Mekkora összegben kellene/lehetne adni?
  • Milyen formában kellene/lehetne adni? (Készpénz, utalvány?)

A kormányból őszre ígérték a módosítások beterjesztését, ez azonban nem történt meg október végéig. A hvg.hu érdeklődésére az illetékes innovációs minisztérium mindössze annyit közölt, hogy "a munka törvénykönyve most is biztosítja annak jogszabályi feltételeit, hogy a munkaadók és a munkavállalók munkaszerződésben rögzített módon távmunkában állapodjanak meg". Ami az új szabályok elkészültének idejét illeti, a tárca szerint a "témakörhöz kapcsolódó esetleges további szabályozási igények felmérése, felülvizsgálata folyamatban van".

Mennyi legyen a rezsihozzájárulás mértéke?

Milyen formában kelljen rezsihozzájárulást adni?

 A legtöbb háztartás rezsije 40 ezer forint körül van

A rezsihozzájárulás minimálbér 10 százalékában meghatározott limitje méltányos, sőt első pillantásra még soknak is tűnik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente készített, megkérdezéses felmérése alapján a lakosság átlagosan fejenként (nem háztartásonként) havi szűk 20 ezer forintot költ lakásfenntartásra, azonban a pénz legalább harmada fix költségekre megy el, mint például a bérleti díj, amiket nem befolyásol, hogy a lakók mennyit vannak otthon.

©

A Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatás eredményei szerint a háztartások 39 százaléka 40-60 ezer, 33 százaléka pedig 20-40 ezer forint közötti rezsit fizet. Ebben minden benne van a gáz, az áram, a víz, a közös költség, a telefon, az internet vagy éppen a kéményseprés díja. Azok aránya elenyésző, akik kevesebbet fizetnek 20 ezer forintnál: mindössze 6 százalék. Az emberek 22 százalékának pedig havi 60 ezer forintnál is többe kerül a lakás fenntartása.

A fenti számokhoz képest már pár ezer forint rezsihozzájárulás sem elhanyagolható összeg. Persze az a nagy kérdés, hogy az állandó vagy jelentős otthoni munkavégzés mennyivel dobja meg a költségeket. Ez nyilván számos tényezőtől függ, kezdve mondjuk olyanokkal, hogy hogyan, mivel fűtenek egy házat vagy lakást, vagy hogy mennyire jól szigetelt. Az elektronikai eszközök áramfogyasztása alapvetően nem jelentős tétel, de havi szinten azért már látható különbséget jelenthet, ha plusz 160 órában fogyaszt két laptop.

A tömeges téli home office hatásairól Magyarországnak még nincsenek tapasztalatai, a tavaszi hullámban azonban sok háztartás kipróbálta, mennyivel dobja meg a számlákat az otthoni munkavégzés. Tavasszal és nyáron persze nem kellett fűteni, cserébe a légkondit többet járathatta, akinek van ilyen berendezése.

Az ön háztartásának rezsijét befolyásolta a járvány miatt bevezetett home office?

Ha az ön háztartásának havi rezsijét növelte a járvány miatt elrendelt home office: mennyivel?

Idén már aligha fog megvalósulni

Ami a telet illeti: ha a kormány még az ősszel elkészül az új szabályokkal, és akkor át is viszik a módosításokat az Országgyűlésen, a rezsihozzájárulás bevezetése praktikusan legkorábban 2021 eleje lehet. Vagyis az érintettek legkorábban februárban kaphatnak ilyen hozzájárulást.

©

És ugyan a kényszerű otthoni munkavégzés a rezsiben a nagy többségnél aligha jelent havi pár ezer forintnál több pluszkiadást, nyilván sok család költségvetésében kisebb kiadások is nagy problémákat tudnak okozni.

Ezért felvethető, hogy akár ideiglenesen, akár majd a munkáltatók által nyújtandó rezsihozzájárulás mellett az állam is nyújtson valamiféle rezsitámogatást, legalább a legrászorultabb, home office-ba szorult háztartásoknak, családoknak. Cikkünk megjelenéséig az illetékes emberminisztérium (az Emmi) nem válaszolt ezzel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. 

Legyen állami rezsitámogatás, legalább a legrászorultabbaknak?

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az otthoni munkavégzés nem csak a fogyasztás generálta rezsiben jelent pluszkiadásokat, hanem a ház vagy a lakás amortizációjában is, még ha ezek a költségek csak időben elnyújtva jelentkeznek.

Az ember munkavégzés közben is használja a csapot, a WC-t, a kávéfőzőt, a mikrót, a hűtőt. És minél többet használnak valamit, annál hamarabb kopik, romlik el, szorul javításra vagy akár cserére. Az amortizációt persze nehéz számszerűsíteni, de az átlag dolgozó felnőtt a hétvégéket figyelembe véve sem tölt sokkal több időt otthon ébren, mint a munkahelyén. Kivéve, ha otthonról dolgozik, mert akkor egy normál hétköznap máris nem maximum 7 órát van otthon (ébren). 

Be kellene vezetni valamilyen amortizációs kompenzációt is?

Nem csak a rezsi miatt fontos a szabályozás

Mint említettük, a kormány őszre ígérte az új szabályokat, ezeknek azonban egyelőre se híre, se hamva. Pedig messze nem csak a rezsihozzájárulás miatt kellene szabályozni az otthoni munkavégzést. A munka törvénykönyve jelen állás szerint nem is ismeri az eseti otthoni munkavégzést. A távoli munkavégzésnek vannak ugyan szabályai, de az más kategória, feltétele a rendszeresség. Ahol csak esetenként kerül sor otthoni munkavégzésre, ott a munkáltatónak elemi érdeke saját home office szabályzat kialakítása – mondta a HVG-nek Kocsis Ildikó, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda alapítója. A munkavégzés kereteit ugyanis a munkáltatónak kell meghatározniuk, szabályzat híján pedig vitatott kérdésekben nehéz vagy akár lehetetlen eldönteni, kinek van igaza: a munkavállalónak vagy a munkáltatónak.

Márpedig számtalan kérdés merülhet fel a home office kapcsán. Kötetlen-e a munkaidő? Hogyan történik a túlórák megállapítása és elszámolása? Mit jelent a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége? Hogyan utasíthatja őt a munkáltatója? Lehet-e mondjuk egy kávézóból, nyilvános hálózaton keresztül dolgozni? – utóbbi adatvédelmi okból lehet nagyon fontos. Hogyan, milyen feltételekkel ellenőrizheti a munkáltató a munkavállaló otthonát, hogy megfelelőek-e a munkavégzés körülményei? Ezek biztosítása ugyanis a munkáltató felelőssége, így joga van ellenőrizni, de tekintetbe kell vennie a munkavállaló, illetve a vele egy háztartásban élők személyiségi jogait. Az ellenőrzés kiterjedhet akár a munkavállaló által használt székre is, hiszen munkabalesetnek minősül, ha a dolgozót a munkaállomásán éri baleset; még ha az az otthona is. De persze ha a konyhában esik el, az nem munkabaleset. Épp ezért nagyon fontos a munkáltató és a munkavállaló szoros együttműködése.

„A leendő szabályozásban a legfontosabb az önkéntes alkufolyamat. Csakhogy egy eleve nem egyenlő helyzetben jogszabállyal sem lehet teljesen egyenrangú viszonyokat teremteni. Alapvetően a munkaadók vannak erőfölényben, de a hiányszakmákban ez átbillenhet a dolgozók javára” – vélekedik Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group partnere. A lényeg az, hogy a jövőben – elvben legalábbis – csak akkor lehetne home office-ban dolgozni, ha abban mindkét fél egyetért; bármelyikük tiltakozására maradna az eredeti munkarend. Az otthoni munkavégzést bármelyikük kezdeményezhetné, és ezt indokolni sem kellene.

De persze a törvény várhatóan csak a kereteket adja majd meg ehhez, a konkrétumokban az egyes cégeknél, akár a közvetlen főnökkel kellene megállapodni. „A különféle szakmákra, munkahelyekre jellemző sajátos feltételeket pedig a kollektív szerződésben, a szakszervezetek bevonásával kellene rögzíteni” – hangsúlyozzák az egyik érdekképviseletnél. Mindez kevés – vélekednek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezeténél.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Meghalt Balázs Fecó

Meghalt Balázs Fecó

Már 15 magyar egészségügyi dolgozó halt meg koronavírusban

Már 15 magyar egészségügyi dolgozó halt meg koronavírusban

Az Európai Törvényszéken az Elios-ügy

Az Európai Törvényszéken az Elios-ügy