János Károly 2014-ben mondott le a trónról fia, Fülöp javára, de életmódja nem sokat változott. Ki finanszírozta ezt? A többi között a Liechtensteinben bejegyzett Zagatka alapítvány. Ennek a tulajdonosa az exkirály távoli rokona, Alvaro de Orleans. Miért támogatta ez az alapítvány János Károly exkirályt? Mert Franco tábornok bukása után nagy szerepet játszott abban, hogy a demokratikus átmenet vér nélkül zajlott le Spanyolországban a hetvenes években – válaszolja a jó rokon. Csakhogy az alapítvány pénzének elfogadásával János Károly adócsalást követett el, melyet az exuralkodó el is ismert.

Kínos helyzetbe került ezzel Fülöp király, mert apja adócsalása ráirányította a figyelmet az udvar pénzügyeire. Rögtön le is mondott minden apai örökségről.

János Károly is tisztában volt a furcsa körülményekkel, ezért tavaly sietve az Egyesült Arab Emirátusokba távozott, ahonnan nincsen kiadatás. Alvaro de Orleans pedig törölte az exkirályt és leszármazottait a Zagatka alapítvány kedvezményezettjei közül.

Az El Pais megkérdezte tőle, egyáltalán miért támogatta korábban János Károlyt? "Nem vagyok stróman" – tiltakozott Alvaro de Orleans, aki arra hivatkozott, hogy a családjuk mindigis támogatta a spanyol monarchiát. Miért Liechtensteinben, a közismert adóparadicsomban van bejegyezve az alapítvány? Erre a kérdésre nincs válasz.

Az exkirály bűncselekményt követhetett el

A spanyol törvények szerint, aki évente 120 ezer eurónál nagyobb adócsalást követ el, az bűncselekménnyel gyanúsítható. Márpedig a volt király adócsalásának összege elérheti a 8 millió eurót is – írja az El Pais.

A törvény ugyanakkor azt is kimondja Spanyolországban, hogy nem indul bűnügyi eljárás az adócsaló ellen, ha az illető megkezdi a pénz visszafizetését még mielőtt erre az adóhatóság felszólítaná. Ezért fizetett most 4 millió eurót a spanyol államnak János Károly.

Ezzel azonban nincs vége az ügyeknek: három ügyben folytatnak nyomozást a volt uralkodóval szemben. Nemcsak adócsalást, de korrupciós ügyeket is felrónak az exkirálynak.

Az első: a mekkai gyorsvasút építését egy spanyol vállalkozói csoport szerezte meg. A 6,5 milliárd eurós üzletet elősegítette János Károly, akinek jó kapcsolatai voltak a szaúdi királyi udvarnál. Az ügyészség gyanúja szerint az exuralkodó szép "közvetítői díjat" vágott zsebre az ügyben, amely azután olyan számlákon landolhatott, mint a Liechtensteinben bejegyzett Zagatka alapítvány. A második vizsgálat egy hasonló alapítványhoz kötődik: az Allen Sanguines-Krause fedezte János Károly luxuskiadásainak jó részét. A harmadik vizsgálat pedig arra vonatkozik, hogy János Károly adóparadicsomokba mentett ki eurómilliókat a spanyol adóhivatal elől.

Mit állítanak ezekkel a vádakkal kapcsolatban az exkirály ügyvédei? Az első ügy szerintük nem veszélyes, mert akkor még hatalmon volt János Károly, márpedig az uralkodó nem vonható felelősségre olyan tettekért, amelyeket államfői tisztsége idején követett el. A második vizsgálat értelmét veszíti az ügyvédek szerint, mert az exuralkodó törleszti tartozását az adóhivatalnak. A harmadik esetben pedig János Károly egészen egyszerűen tagadja, hogy lennének milliós bankszámlái különböző adóparadicsomokban.

Ráadásul a Legfelsőbb Bíróság előtt János Károly még mindig immunitást élvez. Ettől függetlenül az exuralkodó nagyon óvatos: nemrég emlékeztek meg az 1981-es katonai puccskísérlet évfordulójáról, amikor János Károly bátran szembeszállt a szélsőjobboldali tisztekkel. Az exuralkodó – biztos, ami biztos – nem vett részt a megemlékezésen Spanyolországban – írja az El Pais.