Vakcinadiplomácia: egyre több tagállam kezd besokallni az EU lassúsága miatt

Vakcinadiplomácia: egyre több tagállam kezd besokallni az EU lassúsága miatt

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarország után immár Ausztria, Dánia, Csehország, Szlovákia valamint Lengyelország is unión kívüli vakcinaforrást keres, hogy minél gyorsabban beoltassa a lakosságát – írja a Politico.

"Számtalan akadály merült fel a vakcinák gyártása és szállítása körül" – ismerte el egy sajtótájékoztatón Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője, ám gyorsan hozzátette azt is, hogy "úgy gondolom, sikeres vakcinastratégiát alakítottunk ki."

A tagállamok vezetői azonban láthatóan egyre kevésbé osztják ezt a véleményt. Olaf Scholz német pénzügyminiszter, aki a szociáldemokraták vezetője is, nemes egyszerűséggel szarnak nevezte az uniós vakcinastratégiát – írja a Politico.

"Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség (EMA) túl lassan adja meg a vakcina a engedélyeket" – kifogásolta Sebastian Kurz osztrák kancellár a Bildben. Éppen ezért bejelentette, hogy Ausztria Dániával és Izraellel közösen fejleszt ki vakcinát a Covid–19 ellen.

"Nem várok" – idézi a Politico Orbán Viktort is, így Magyarország orosz és kínai vakcinát is vásárolt. A magyar miniszterelnököt a kínai Sinopharm-vakcinával oltották be, melyet az EU nem engedélyezett, sőt, a kínaiak még be sem nyújtották az engedélykérelmüket Brüsszelben.

Kína is hálás lehet, hogy Magyarország engedélyezte a vakcináját

Hiába akadozik a kínai lakosság beoltása, a nagyhatalom már világszerte kínálja vakcináit. Főleg a szegényebb és fejlődő országokat célozzák, így a propagandájuknak mindenképpen jót tett, hogy egy uniós ország, Magyarország is engedélyezte a Sinopharmot - amit egyébként itthon is sikerként tud kommunikálni az Orbán-kormány.

Lengyelországból Andrzej Duda köztársasági elnök hétfőn telefonon kérte kínai vakcinát Hszi Csinping elnöktől. Csehország és Szlovákia ugyanezen az úton jár a lap szerint. Sőt, északi szomszédunk az orosz vakcinából már rendelt is, amiből belpolitikai botrány is lett.

Miért fogyott el a tagállamok vezetőinek türelme?

A múlt csütörtöki csúcstalálkozón vártak valamilyen meggyőző produkciót az Európai Bizottságtól a vakcinaprogramról, de nem kaptak olyat, amellyel a választóik elé állhattak volna – írja a Politico, amely szerint, ha minden így megy tovább, akkor egyetlenegy tagállam sem érné el az uniós oltási célkitűzést szeptember végéig.

A jövő héten az EU mindenesetre várhatóan engedélyezi a negyedik vakcinát: az amerikai Johnson&Johnsont, melyből egy oltás is elég a védettséghez. A szintén amerikai Novavax gyógyszergyárral is az utolsó stádiumba jutottak a tárgyalások. Problémát okoz ugyanakkor, hogy a szállítások mindkét cégtől csak a második negyedévtől várhatóak.

Ugyanez a gond a Pfizerrel is: 75 millió vakcinát képesek korábban szállítani, mint ahogy a szerződésben kikötötték, de csak a második negyedévben.

Az AstraZeneca azt ígéri, hogy leszállítja az ígért 180 millió vakcinát a második negyedévben, ezzel kapcsolatban ugyanakkor Brüsszelben szkeptikusak.

Csütörtöki hír viszont, hogy az oroszok valóban beadták a Szputnyik V engedélyeztetési kérelmét.

Az Európai Gyógyszerügynökség megkezdte a Szputnyik V vizsgálatát

A színházak, klubok és éttermek is kinyitottak már Moszkvában, pedig az orosz fővárosban haltak meg a legtöbben a koronavírus-járvány miatt. A helyi vezetés a Szputnyik V vakcinára alapoz, az oltóanyagot minden moszkvai számára elérhetővé tették. A hatóságok 4 millió beoltott emberről beszélnek, független szakértők szerint viszont kozmetikázták a számokat, és korai a lazítás.

Hozzászólások