"Ez az alacsony adó évtizedek óta a kulcsa a gazdaságpolitikánknak, ezért el vagyunk kötelezve mellette" – mondta az RTE-nek Írország pénzügyminisztere, aki arra célzott, hogy hazája úgy vált „kelta tigrissé”, ahol Luxemburg után a legmagasabb az egy főre jutó GDP az Európai Unióban, hogy alacsony adóval csalogatta be a globális gazdaság óriásait Írországba és szépen profitált abból, hogy a multik nála fizettek társasági adót.

A Google, a Facebook vagy a Pfizer európai központja ma is Írországban van – emlékeztet a londoni The Guardian.

Az ír pénzügyminiszter nem zárta ki azt, hogy végül is emelik a társasági adót, melyet 130 állam elfogadott, de arra utalt, hogy "jelenleg még folynak a tárgyalások ebben az ügyben. Én azt az álláspontot képviselem, hogy a közepes és kisebb gazdaságoknak maradjon meg a joguk arra, hogy alacsony társasági adót állapítsanak meg, mert ez része a versenyképességüknek" – hangsúlyozta Paschal Donohoe (képünkön).

Írországon kívül Magyarország, Észtország és Ciprus az az uniós tagállam, amely nem fogadja el azt, hogy minimálisan 15 százalék legyen a társasági adó. Magyarországon ez jelenleg 9 százalék. A Deutsche Welle szakértője ezzel kapcsolatban azt írta, hogy ezek az államok is kénytelenek lesznek végül is elfogadni a 15 százalékos minimumot, mert ellenkező esetben szankciókkal számolhatnak.

Alkudozás

A G7 után nemrég a G20-as csúcs is elfogadta a globális társasági adót, vagyis a játéktér egyre szűkül azoknak az államoknak a számára, melyek ellenállnak. Csakhogy az ördög a részletekben lakozik ezúttal is – erre mutatott rá a Nobel-díjas Joseph Stiglitz professzor éppúgy, mint az ír pénzügyminiszter.

"Mennyi adót szedhetünk be a saját országunkban? – ezt a kérdést nem tisztázta megfelelő precizitással az OECD társasági adó javaslata. Az, hogy mi végülis elfogadjuk-e a végső egyezményt vagy sem, ennek a részletnek a tisztázásán múlik" – hangsúlyozta Donohoe.