“A magyar külpolitika mindenkori fókuszában kell lennie a határon túl élő magyar nemzeti közösségek támogatásának” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután fogadta az EBESZ kisebbségügyi főmegbízottját. A tárcavezető alapvetően nem a pénzről beszélt, de akár beszélhetett is volna: a kormány enyhén szólva nem fukarkodott 2020-ban (sem), ha a határon túli támogatások osztogatásáról volt szó.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Kairat Abdrahmanovot, az EBESZ kisebbségi főbiztosát 2021. augusztus 26-án

MTI / Soós Lajos

Bort iszik, vizet prédikál

A határon túlra irányuló támogatások osztásának elsődleges eszköze a Bethlen Gábor Alap, illetve az azt kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA). A BGA közhasznúsági jelentésének tanúsága szerint az alap kiadási előirányzata 2020-ban 140,6 milliárd forint volt, amiből összesen 140 milliárd forint kifizetés teljesült is. A központi költségvetésben a Bethlen-alapon túl is vannak határon túli programok, de ez a legnagyobb és központi eszköz.

Igaz, a 140 milliárdban nemcsak a szó szoros értelmében vett határon túli támogatások vannak benne, hanem például a működési kiadások és az iskolások kirándulásait finanszírozó Határtalanul-program. Ezek azonban kis részét teszik ki az alapnak, a legnagyobb szelet, 2020-ban 128 milliárd forint a “nemzetpolitikai célú támogatások”.

Lehet persze amellett érvelni, hogy Magyarország részéről erkölcsös és hasznos támogatni a határon túli kisebbségeket, területeket. Bár tegyük hozzá, a magyar kormány ugyanakkor kikéri magának, hogy egy tőle független szervezet támogatásokat osszon Magyarországon, így esett el hazánk a Norvég Alap pénzeitől. Egyébként a szomszédos országokban sem feltétlenül nézik jó szemmel a Budapestről odaosztott pénzeket. Ludovic Orban román miniszterelnök augusztus elején azt nyilatkozta,

a támogatások nem nyújthatók etnikai alapon, azoknak minden román állampolgárt kell célozniuk.

Ludovic Orban

AFP

Évek óta nem sikerül előre eltalálni a számot

Nehéz belátni, hogy a határon túli támogatások kiosztásakor miért kell immár hosszú évek óta a tervezett költségeket többszörösen túllépni. Avagy megfordítva, miért nem lehet már az első pillanattól magasabb összeggel tervezni az alap büdzséjét a központi költségvetésben. 2020-ban a Bethlen-alap összbüdzséje eredetileg 46,5 milliárd forint volt, ez hízott az év végére a háromszorosára.

A “nemzetpolitikai támogatások” előirányzata 37,8 milliárdról hízott 127,7-re, vagyis több mint háromszorosára.

És ez a helyzet nem egyedi, hanem menetrendszerű, az alap keretét 2016 óta sikerül minden évben többszörösen túlkölteni. A “nemzetpolitikai támogatásoknál” maradva, a bő háromszoros túlköltés még csak nem is rekord, 2016-ban 12 milliárd helyett ment el 59, egy évvel később pedig 22 helyett 81. Ugyanakkor

a 127,7 milliárdos kiadás eddig a valaha volt legnagyobb.

És minden bizonnyal ugyanez lesz a helyzet idén is, a 2021-es központi költségvetésbe sikerült mindösszesen 25 milliárd forint “nemzetpolitikai támogatást” betervezni a Bethlen-alaphoz, az alap összkiadásához pedig 31,5 milliárdot.

Közönség a Kolozsvári Magyar Opera The Symphonic Rock Show című előadásán Kolozsvár Fő terén 2020. szeptember 5-én. A koncert az Iskola Alapítvány szervezésében, a nemzeti összetartozás évének rendezvényeként, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg

MTI

Kérjetek és adatik néktek

A menetrendszerű túlköltekezés magyarázata, hogy

az alapon átfolyó pénzek nagy része nem pályáztatás útján kerül a kedvezményezettjéhez, hanem egyedi támogatási kérelem alapján. 2020-ban összesen 117 milliárd forint ment ki ilyen módon.

Ezek a kérelmek nem a BGA-hoz, hanem a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a Bethlen-bizottság már “szakmai javaslattal ellátva” kapja meg és hagyja jóvá őket. A kormány aztán határozattal átcsoportosítja a szükséges forrást a központi költségvetésben a Bethlen-alaphoz. Az alap 2020-ban az immár szintén szokványos, és a pandémiában sem elmulasztott nagy évvégi kormányzati pénzszórás egyik nyertese volt, december 24-én 64 milliárdot kapott.

Egyebek mellett az alábbi projektek kapta pénzt egyedi kérelemre:

• Az Erdélyi Református Egyházkerület 650 millió forint támogatásban részesült az Ajtoni Magyar Református Családgondozó Központ megvalósításának folytatására. (Ugyanerre a projektre a megelőző évben is járt támogatás, akkor 250 millió.)
• A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete az „Összefogás Háza” felépítésének és a kapcsolódó eszközfejlesztések támogatása céljából 128 millió forint támogatásban részesült.
• A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány működésre és eszközfejlesztésre 600 millió forint támogatásban, valamint a nemzetpolitikai államtitkárság “szakmai iránymutatása” alapján előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 300 millió forint támogatásban részesült. (A hokiakadémiára 2019-ben 420 millió forint ment.)
• A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 419,9 millió forint támogatásban részesült az iskola épületének felújítása, valamint atlétikai és multifunkcionális pálya kialakítása céljából.
• A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 800 millió forint támogatásban részesült a Szatmárnémeti Református Gimnázium felújításának folytatására.
• A Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és a Sapientia Alapítvány-Partiumi Keresztény Egyetem a 2020. évre vonatkozóan összesen 3,5 milliárd forint támogatásban részesült. A szervezet az államtitkárság “szakmai iránymutatása” alapján előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 1,8 milliárd forint támogatásban részesült.
• A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2,5 milliárd forint támogatásban részesült a 2020. évi működésének, programjainak és fejlesztéseinek megvalósítása céljából. A főiskola előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 1,2 milliárd forint támogatásban részesült.

Ami az egyedi támogatások kiosztásának földrajzi megoszlását illeti, messze Erdély a legnagyobb kedvezményezett:

Egyház, sok pénz

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. portfoliója az elmúlt években az alap kezelésén messze túlmutató feladatokkal bővült. 2018 folyamán kapta meg az egyházi és (a roma nemzetiség kivételével) a nemzetiségi támogatások kezelését. 2019 január elsejével pedig átvette a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatainak kezelését. Ezek szintén tízmilliárdos keretek, amely összegek nincsenek benne a fent részletezett Bethlen Gábor Alapban.

2020-ban nem csak a határon túli támogatások büdzséje szállt el durván, de az egyházi támogatásoké is. Sőt ami azt illeti, azoké még sokkal durvábban,

a 24,5 milliárdos keret a végére 180 milliárd forintra hízott. Ami több mint hétszeres növekedés.

Az ok nagyjából ugyanaz, mint a határon túli támogatások esetben. Az egyházi támogatásokon belül leginkább az “egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” keret teljesült túl, 7,3 milliárd forint helyett 85,6 folyt ki. Ebből egyedi döntés alapján 84,6 milliárd forint, 145 támogatói okirattal, az államtitkárság 38 döntést kezdeményezett.

Az “egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása” előirányzat 810 millió forint helyett 27,6 milliárd forintra teljesült. Lényegében a teljes összeg egyedi támogatási kérelemre. Az “egyházi közfeladatellátási és közösségi célú beruházások támogatása” előirányzat 12 milliárd forint helyett 53,5 milliárdra teljesült.

Az egyházi és a határon túli támogatások együttesen mintegy 250 milliárd forinttal teljesültek túl.

Ez már az államháztartás léptékében is egy szabad szemmel jól látható szám: 2020-ban a költségvetés hiánya 5549 milliárd forint volt (miután a kormány hagyta elszállni – a fele épp decemberben jött össze, jórészt a nagy év végi pénzszórásnak köszönhetően). A kormány a járványválság előtt már épp azon volt, hogy az éves hiányt mindössze pár száz milliárd forintra szorítsa le, ezzel érdemben csökkentve az államadósságot.

Vagy egy konkrét (még ha kicsit demagóg is) példa: az egészségügyben végrehajtott jelentős bérfejlesztés 300 milliárd forinttal terheli a központi költségvetést. Jelentős emelést az orvosok kaptak, a szakdolgozók nem.

(Kiemelt képünkön: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)