A libanoni válság népi hőse: a bankrabló, aki a saját pénzét akarta megszerezni

A pénzügyi válságot jogi káosz tetézi az országban, amely valaha a Közel-Kelet bankárának számított.

  • Lengyel Miklós Lengyel Miklós
A libanoni válság népi hőse: a bankrabló, aki a saját pénzét akarta megszerezni

Hős vagy terrorista az a kávéház-tulajdonos, aki úgy szerezte vissza 50 ezer dollárját a bankból, hogy azzal fenyegetőzött: felgyújtja a pénzintézet alkalmazottait és saját magát is, ha nem kapja meg a pénzét Libanonban.

A 37 éves Abdallah Asszai azért döntött a bankrablás mellett, mert 2019 vége óta a bankok nem adják ki a devizaszámlán őrzött pénzeket, illetve csakis úgy, hogy libanoni fontra váltják azt. A pénzügyi káosz kellős közepén ez súlyos veszteség a betéteseknek.

Miért döntött a brutális akció mellett a libanoni férfi? Mert komoly adósságai voltak, és ezeket csakis a bankban őrzött 50 ezer dollárból tudta volna kifizetni. A bankrablást feleségével együtt gondosan kitervelték. Miután a férfi a fenyegetés hatására megkapta készpénzben az 50 ezer dollárt, azt gyorsan átadta venezuelai nejének, aki a zűrzavarban eltűnt. A férfi feladta magát a rendőrségen a négyórás terrorakció után.

A venezuelai káoszból érkezett a libanoni zűrzavarba

400 ezer dollárért adott el földeket Venezuelában a bankrabló, aki 2019-ben tért vissza Libanonba. Kávéházat vett, de ezt a pandémia padlóra küldte. Ráadásul nemrégiben még ki is rabolták: 15 ezer dolláros vesztesége keletkezett. Adósságai voltak, és ezeket megpróbálta volna csekkel kiegyenlíteni, de a bank ezt megtagadta. A terrorakció után a helyi bankszövetség cáfolta, hogy a bank megtagadta volna a csekk kibocsátást a dollárbetét alapján.

Jogi káosz

Libanon, amely egykor a Közel-Kelet bankára volt, mára pénzügyi válságövezetté változott. Ennek egyik következménye az, hogy 2019 novemberétől a bankok egyoldalúan bejelentették, nem fizetik ki a devizaszámlákon levő pénzeket. A libanoni sajtó szerint a szupergazdagok belső információk alapján sok millió dollárt mentettek ki a bankokból, amelyek viszont megtagadják a kisemberek devizabetéteinek kifizetését.

Az erről szóló törvényt a parlament sohasem fogadta el. Parlamenti döntés híján a nemzeti bank szabályozza a pénzpiacot. Körlevélben tiltották meg a pénzek átutalását külföldre nemcsak devizában, de libanoni fontban is. "A központi bank döntéseinek nincsen legális alapja" - hangsúlyozza Nasszer Szaidi, aki korábban gazdasági miniszter, illetve a nemzeti bank kormányzójának helyettese volt Libanonban. Most arra mutat rá, hogy "a bíróságok elutasítják a kereseteket, amelyek a pénzek kifizetésére irányulnak. Ez azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás immár nem független hanem része a politikai folyamatoknak."

Mozgalom a bankrabló szabadon bocsátásáért

Mi mindnyájan Abdallah Asszai vagyunk - ez a mozgalom neve, amely több gyűlést is tartott már, hogy elérje a bankrabló szabadon engedését. Ez a gazdasági helyzet mindannyiunkat megfojt - nyilatkozta a sajtónak a bankrabló apja, aki az egyik szervezője a mozgalomnak. A hatóságok erőszakkal vádolják a bankrablót , de ügyvédje szerint nem került sor ilyesmire a támadás során. Megfigyelők arra figyelmeztetnek , hogy tömeges megmozdulások következhetnek, ha nem javul a helyzet.

"Bűntény, amit a lakossággal szemben elkövetnek a bankok. Akármilyen jogi érveléssel is próbálják megindokolni a jelenlegi helyzetet a bankvezérek és a politikusok. Az, hogy a bankokat és a kormányzati épületeket még nem rohamozták meg és nem gyújtották fel csakis a libanoni nép hihetetlen türelmét bizonyítja" - nyilatkozta a National Newsnak Mike Azar pénzügyi tanácsadó, aki korábban pénzügyet tanított a Johns Hopkins egyetemen az Egyesült Államokban.

Képünkön: megrongált bankautomata a libanoni jegybank épületénél Bejrútban

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek