A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent Magyarország 2023-as költségvetése, vagyis rendeleti költségvetéssel nézünk az új év elé. A rendelet szerint az orosz-ukrán háború miatt ez egy veszélyhelyzeti költségvetés, a főbb számok pedig így alakulnak:

Az államháztartás központi alrendszerének 2023-as

• kiadási főösszege a korábbi 33 425 828,9 millió forint helyett 39 758 587,5 millió forint,
• bevételi főösszege a korábbi 31 073 683,2 millió forint helyett 36 358 352,7 millió forint,
• hiánya 2 352 145,7 millió forint helyett 3 400 234,8 millió forint lesz.

Ebből a hazai működési költségvetés

• kiadási főösszege 27 017 355 millió forint helyett 32 492 335,6 millió forint,
• bevételi főösszege 27 017 355 millió forint helyett 32 492 335,6 millió forint,
• az egyenlege pedig továbbra is 0 forint.

a hazai felhalmozási költségvetés

• kiadási főösszege 3 000 539,7 millió forint helyett 3 472 726,6 millió forint,
• bevételi főösszege 1 999 269 millió forint helyett 1 621 525,5 millió forint,
• hiánya 1 001 270,7 millió forint helyett 1 851 201,1 millió forint.

az európai uniós fejlesztési költségvetés

• kiadási főösszege 3 407 934,2 millió forint helyett 3 793 525,3 millió forint,
• bevételi főösszege 2 057 059,2 millió forint helyett 2 244 491,6 millió forint,
• hiánya 1 350 875 millió forint helyett 1 549 033,7 millió forint.

A fentieket a Pénzügyminisztérium csütörtök esti közleményében „a rezsivédelem költségvetésének" nevezte. Mégpedig azért, mert a költségvetés új verziójában majdnem négyszeresére emelte a rezsivédelmi alap forrásait: azok összege az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege.

Az új, jövő évi költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A rezsivédelmi alap nagyfokú felpumpálása miatt a kormány a korábban meghatározottnál magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt. Azt is kikötötték, hogy ha a gazdaság a várható 1,5 százaléknál jobban bővül, akkor a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani. A kormány szerint az adósságráta 2023 végére 70,2 százalékra javulhat. Korábban 73,8 százalékot vártak, a csökkenés annak tudható be, hogy a korábbi költségvetésben még 76,1 százalékos értéket várt az év végére, ám ez 74 százalékra javult a mostani dokumentum szerint.

A részleteket böngészve kiderül, hogy a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai résznél a helyhatóságok elszámolások támogatási jogcím előirányzata 11,7 milliárdról 7,7 milliárdra, a vis maior támogatások összege 4 milliárdról 2,7 milliárd forintra, a belterületi utak, járdák, hidak felújítására szánt összeg 500 millióról nulla forintra csökken.

A költségvetés szerint a MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2023-ban nem az eredetileg tervezett 28,4 milliárd forintot kell befizetnie az államnak, hanem ennél valamivel többet, 31 milliárd forintot.

Érdekesség, hogy amíg a korábbi, nyári változatban még nem szerepelt az Integritás Hatóság, a mostaniban már igen (azóta ugye, az EU-s pénzek miatt belement a kormány egy korrupcióüldöző hatóság felállításába). A most megjelent kormányrendelet szerint a hatóság 2023-ban 17,1 milliárd forintos működési költséggel számolhat.

A nyári verzióhoz képest több pénz jut jövőre a Miniszterelnökség működtetésére. Személyi juttatásokra eredetileg 18 365,9 millió forintot szánt volna a költségvetés, de a friss változatban már 26 007,9 millió forint fordítható kifizetésekre. Az egyéb működési kiadásokra pedig a korábbi, 16 004,2 millió helyett már 17 800,4 millió forint jut. Megnőttek a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságok forrásjuttatásai is, 240 millió forintról kerek 300 millióra.

A Belügyminisztérium is több rendelkezésre álló pénznek örülhet jövőre. Itt a személyi juttatásokra fordítható összeg 10 160 millióról 14 890,6 millióra dagadt, az egyéb működési kiadásokat pedig 16 264,9 millió helyett most már 19 142,6 millió forintból lehet fedezni.

A Terrorelhárítási Központ is több pénzt kap, a tekesek kifizetéseit 17 398,3 millió helyett 17 841,5 millió forintból kell megoldani jövőre, egyéb működési kiadásokra pedig 4 854,6 millió helyett 4 957,9 millió jut majd.

Az, hogy az ország gazdaságpolitikájának alapját adó költségvetési törvényt rendelettel módosítja a kormány, igen szokatlan, erre a veszélyhelyzetre tekintettel adott magának felhatalmazást a kabinet, a módosító javaslatot mindenesetre elküldte véleményezésre (akárcsak a törvényjavaslatnál szokás) a Költségvetési Tanácsnak. A tanács hét elején kiadott értékeléséből derült ki, hogy a kormány 3,5 százalékról a GDP 3,9 százalékára emelte a hiánycélt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor arra is ígéretet tett, hogy jövőre tárgyalja majd az Országgyűlés is – igaz, erre már azt követően kerül sor, hogy a rendeletet elfogadták.