A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elsőként rántott kardot, amikor Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen előhozakodott a földadó tervével. Az agrárkamara egyik alelnöke viszont, aki maga is kivetette már ezt az adót polgármesterként, sajnálja, hogy ilyen felhangot kapott a földadó, így nagy valószínűséggel településükön is visszavonják azt, de akkor ezzel együtt szolgáltatások is megszűnnek, amelyekkel addig a gazdákat segítették.

A földadót persze csak a köznyelvben nevezik így, valójában települési adóról van szó, amelynek kivetésére 2015-ben kapták meg a jogosultságot az önkormányzatok. Már akkor is gerjesztett vitákat, végül Nagy István agrárminiszter 2015-ben a Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy abban az esetben tilos a földadó kivetése, ha felmerülhet a kettős adóztatás, azaz azt olyan magánszemélyre vetik ki, akinek ebből származik a jövedelme, vagy annak egy része, akár vállalkozóként, akár őstermelőként. Azóta több tucatnyi település kivetette ezt a típusú adót. Márki-Zay Péter ősszel vetette fel a földadó kivetését, és azonnal neki is estek, pedig akkor már több településen beszedték a földadót, köztük az agrárkamarai alelnök vezette Hajdúnánáson is rég kivetették már.

Novemberben a hódmezővásárhelyi polgármester is azzal állt elő, hogy az energia- és az élelmiszerválság miatt nehéz helyzetbe kerülő családokat segítené a földadóból befolyó pénzből, amennyiben annak kivetését megszavazzák a vásárhelyi képviselők. A kormánypárti képviselők kivételével a többi helyi politikus végül megszavazta, még ha nem is éppen viták nélkül, hogy a négyhektáros földtulajdon fölötti terület után kellene megfizetni a földadót kizárólag azoknak, akik nem a földből élnek, hanem bérbe adják azt. Tehát a vonatkozó jogszabályokat betartva határozták meg az adóra kötelezettek körét, ennek ellenére, már a földadó felvetése után azonnal nekiestek Márki-Zay Péternek a Fideszes képviselők, és nem maradtak le ebben az agrárkamarai szervezetek sem. Már ősszel elindították az aláírásgyűjtést, amelyben a földadó kivetésének még a lehetőségét is eltörölnék. A petíciót aláírta Lázár János, és maga Nagy István is, aki most az agrártárca által kiadott közleményben tudatta, hogy már dolgoznak a törvény kidolgozásán, amellyel ellehetetlenítenék az ilyen helyi adó kivetését.

Azt még ősszel a 24.hu fedezte fel, hogy Hajdúnánáson már évekkel ezelőtt bevezették ezt az adót, és novemberben még fel is emelték a duplájára, ráadásul itt pont a gazdálkodókat érinti. A város polgármestere Szólláth Tibor, a NAK alelnöke, annak a szervezetnek az egyik fő tisztségviselője, amely a legnagyobb elánnal rohant ki pont a vásárhelyi földadó ellen. Pár nappal ezelőtt a helyi televíziónak Szólláth azt mondta, sajnálja, hogy ilyen felhangot kapott a földadó, mert náluk például egy belvizes időszakban ebből a bevételből oldották meg a helyzetet, vagy éppen a külterületi utakat javították meg az ebből befolyó pénzből. A hajdúnánási polgármester egyeztet a gazdákkal, de már most kilátásba helyezte, hogy ily módon vagy nem javítják az utakat, vagy kevesebb mezőőr lesz.

Az agrártárca közleményében Nagy István kihangsúlyozta, hogy a tűzben edzett kormány a gazdák szövetségese. Ez a miniszteri mondat inkább tűnik politikai állásfoglalásnak, mint ahogy Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadójának az odamondogatása, miszerint egy baloldali kormányváltással azonnal mindenütt bevezetnék a földadót.