Nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton a jegybank döntéshozó testülete júniusi rendes kamatdöntő ülésén, míg az év második felére meredeken csökkenő, de a korábbinál tartósabban magasabb inflációt prognosztizált legújabb Inflációs jelentésének sarokszámai szerint.

„Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását. A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz” – áll a tanács közleményében. Ennek megfelelően a testület

a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 17 százalékról 16 százalékra, valamint a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos fedezett hiteleszköz kamatát szintén 100 bázisponttal 18,5 százalékra csökkentette.

Mint azt Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke a döntés részleteit ismertető háttérbeszélgetésen elmondta, egyértelmű fordulat van, gyors további csökkenés lesz az árakban. Az MNB megítélése szerint mind a monetáris politika, mind a fegyelmezett költségvetési és szabályozási politika az infláció csökkenése felé mutat. Ezért év végére érezhetően 10 százalék alatt lesz a mutató. Mint fogalmazott:

nem cipőkanállal megyünk egy számjegyű terepre, érdemben elmarad majd a ráta a 10 százalékponttól.

Változtak azonban a jövőbe néző inflációs kilátások. A legújabb inflációs jelentés a márciusi 15-19,5 százalékos éves átlaghoz képest egy szűkebb sávot határoz meg, aminek viszont az alja immár 16,5, a teteje 18,5 százalék.

A megindult dezinflációs tendencia folytatódik, és gyorsul az év végére, és várhatóan folytatódik jövőre is. Ez azonban nem változat azon, hogy az MNB felülírta korábbi előrejelzését, így a kormányzati adómódosítások okán 2024-ben sem számol azzal, hogy elérhető lesz a 3 százalékos plusz-mínusz egyszázalékos cél, erre jelen állás szerint leghamarabb 2025 elején van remény.

A második félévre kalkulált árcsökkenés mögött több tényező áll, egyrészt a nemzetközi kereskedelmi folyamatok, a hazai mezőgazdaság kedvezőnek ígérkező éve, és az is, hogy a gazdasági szereplőknek jelentősen beszűkült az árazás terén a mozgásterük, magyarul a kereslet visszaesése miatt már nem tudnak árat emelni.

Virág szerint a csökkenő inflációval az azt leginkább megszenvedő ágazatok is magukra találhatnak. Ezzel együtt a jegybank várakozása szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idei második negyedévben a GDP-növekedésről az elsőhöz hasonlóan negatív számot közöl majd.

Éves szinten a jegybank márciushoz hasonlóan változatlanul 0-1,5 százalék közötti növekedést vár. Ez egy meglehetősen széles, ezermilliárdos tétel ide vagy oda. Kérdésünkre, hogy melyik végletet tartja életszerűbbnek, Virág nem kívánta letenni a voksát. Egyúttal kifejtette, hogy ez a sáv egyáltalán nem tekinthető szélesnek, elég csak 2022-re gondolni, amikor akár egy súlyos recesszió réme is fenyegette Európát, ami végül elmaradt.

Ilyen közegben a jegybank továbbra is óvatosan fog cselekedni, a nemzetközi piacok, vagy az energiaellátással kapcsolatos gyorsan változó feltételek ezt teszik indokolttá.

Épp ezért belátható időn belül nem várható a 13 százalékos alapkamat csökkenése, erre a feltételek jelentős és tartós javulása esetén van csak lehetőség, bármikor is legyen az.

A gazdasági kormányzat a jegybanki előrejelzési sáv felső értékével, 1,5 százalékos növekedéssel számol 2023-ra, ez meghaladja az elemzői várakozásokat, amelyek túlnyomó részt egy pozitív nullás bővülést projektálnak az idei évre. A kormány 15 százalékos inflációt vár 2023-ra, ezt az MNB új számítása már érzékelhetően meghaladja.

Virág szerint ezzel együtt összességében pozitívan alakulnak a főbb makrogazdasági folyamatok, a dezinfláció mellett a folyó fizetési mérleg is javul az országnak, az év végére várt inflációs ráta pedig várhatóan belesimul a régiós átlagba. Az MNB megítélése szerint a mostani politikájával biztosítani tudja a magyar eszközökbe vetett befektetői bizalmat.

A kamatdöntés különösebben nem mozgatta meg a forintárfolyamot, a hazai fizetőeszköz kedd délután 373 körüli szinteken kereskedik az euróval szemben.