Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Világgazdaság hétfői, budapesti konferenciáján arra figyelmeztetett, hogy rövid és hosszú távon is kihívásokkal kell szembenéznie a társaságnak; a makrogazdasági környezet kedvezőtlen, az infláció miatt megnövekedtek a beruházási költségek, eközben a változó szabályozói környezettel is számolniuk kell.

Ez utóbbival a többi között arra utalhatott, hogy megint sláger lett a parlamentben a benzinárstop. Orbán Viktor évadnyitó beszédében azt mondta, az infláció letörésére bevetett kormányzati intézkedések működnek, és elérhető az év végére az egyszámjegyű infláció, de ha a pénzromlás jelentős részéért felelős üzemanyagáraknál ismét be kell avatkozni, a kormány meg fogja tenni.

Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter rendszeres árjelentésekre kötelezte a hazai üzemanyag-ágazat szereplőit, akiknek a jövőben arról is vallaniuk kell a kormánynak, milyen lépéseket tesznek az árak mihamarabbi csökkentéséért.

Bacsa emellett elmondta azt is, hogy az Európai Unió egyre ambiciózusabb klímavédelmi előírásokat szab, hogy a tagállamok energiaintenzív gazdaságukat technológia-intenzív, zöld gazdasággá alakítsák át, de hiányoznak a hatáselemzések, a célok nem teljesülését szankcionálják és a forrásokat sem biztosítanak – mondta.

Az Egyesült Államokban a hagyományos fosszilis energiahordozók megtartása mellett jelentős adókedvezményekkel támogatják az iparág átalakítását és a zöld iparágak térnyerését – tette hozzá.

Szerinte még nem dőlt el, hogy a mostani stagflációs helyzetből Európa gyorsan lábal ki, mint azt tette a 2008-2009-es gazdasági válság után, vagy a 70-es évekhez hasonló, elhúzódó válság jön. A válság leküzdését hátráltatja az európai a gázárak ilyen mértékű drágulása. A tengerentúlon a gáz mintegy negyedannyiba kerül, mint a kontinensen – mondta Bacsa György.

A külső finanszírozási források extrém drágulása számos projektet lehetetlenít el, a cégek felülvizsgálják a tervben lévő beruházásaikat és ez igaz a Molra is – mondta.

2022 rekordév volt a Mol számára, de a társaság organikus eredménytermelő képességét erőteljesen csökkentik az extra elvonások, amelyek összege 2022-ben és 2023-ban együttesen elérheti a 4 milliárd dollárt – jegyezte meg. Magyarországon az extra elvonások értéke 2022-ben 1,3 milliárd dollárra, 2023 első hat hónapjában pedig 839 millió dollárra rúgtak. Összehasonlításképp, a Mol legnagyobb organikus beruházása, a jövő év elejére elkészülő tiszaújvárosi poliol üzem értéke mintegy 1,3 milliárd dollár, a Mol eddigi legnagyobb felvásárlása (ACG) pedig 1,57 milliárd dollár volt.

A regionális ellátásbiztonság érdekében a Mol jelentős lépéseket tett az alternatív kőolajtípusok bedolgozására finomítóiban, és a hazai kitermelés szinten tartására – mondta, de hangsúlyozta, hogy az elvonások és a külső pénzügyi támogatások hiánya esetén a diverzifikáció teljes költségét nem lehet egyetlen piaci szereplőre hárítani.

A különadók és a megemelt vezetékes szállítási tarifák korlátozzák a Mol cash-flow termelését, amit a projektek finanszírozására költhetne – fűzte hozzá a Mol vezérigazgatója.

Eközben a társaság tovább halad a 2030-as stratégiában megfogalmazott transzformációval és a dekarbonizációs célok megvalósításával, valamint a körforgásos gazdaság kiépítésével, versenyképességének javítása mellett. Véleménye szerint a jövő évtizedben várhatóan tetőzik az üzemanyagok iránti kereslet.