Miközben a kommunista rezsimek megpróbálják korlátozni állampolgáraik internetes hozzáférését, a hálót igyekeznek ideológiájuk terjesztésére felhasználni. A technika rohamos fejlődése komoly fejtörést okoz a cenzoroknak.

A Harvard Egyetem kutatói nemrég lefolytatott vizsgálatukban arra keresték a választ, milyen arányban blokkolják a kínai hatóságok az országban elérhető weboldalakat. A 204 ezer vizsgált honlap nem kevesebb mint egynegyedének az elérését nem teszik lehetővé. A hatóságok mindent megpróbálnak, hogy a világhálón érkező, általuk károsnak tartott információkat kiszűrjék, ezért a felhasználó gépétől az internetszolgáltatón át egészen az állami gerinchálózatig minden szinten folytatnak ellenőrzéseket. A korlátozó törekvések következtében a kínai nethasználók többsége megtanult együtt élni a cenzúrával. Akiket érdekel, azok a szexoldalakat is letöltik, nem törődve a kilátásba helyezett szankciókkal.

A hatóságok 2000-ben még 22,5 millió felhasználót tartottak nyilván, az idén februárban már 94 milliót. A korlátozások nagyrészt kampányszerűek, és általában az éppen kényes témával foglalkoznak; a Tibet függetlenségével vagy a Falung Gong vallási csoporttal foglalkozó oldalak látogatása mindenesetre ma is szigorúan tilos. Gyakori hogy a felhasználók külföldi szerverekre helyezik fel a "tiltott gyümölcsöket", így próbálva kijátszani a cenzorok éberségét. Valóban komoly változás az internetkávézók használatánál érzékelhetők, a kezdeti szabályozatlanság után ma már igen szigorú megkötések vonatkoznak a létrehozásukra és az üzemeltetésükre.

Az utóbbi öt évben Vietnamban is ugrásszerűen nőtt az internethasználat, a 82 millió lakosú országban a felhasználók száma most már 5,3 millió felett van. A vietnami pártvezetés Kínát igyekszik követni a világháló szabályozásában: figyeli az elektronikus levelezést, és blokkolja a politikailag vagy kulturálisan károsnak ítélt oldalakat. A hanoi kormány nemzetközi összehasonlításban is az egyik legszigorúbb tartalomszűrő. Az interneten elkövetett államellenes cselekedetekért rendszeresen ítélnek letöltendő börtönbüntetésre felhasználókat. A Postai és Telekommunikációs Minisztérium fennhatósága alá tartozó tartalomszűrők számára a legnagyobb fejtörést az internetkávézók okozzák. Vietnamban a netcafé használata olcsó - egy óra 30 forint -, és a fiatalok növekvő hányada tölti ott rendszeresen az idejét, nem kis részben a széles sáv rohamos terjedésének köszönhetően. A kávézók anonimitása miatt a fiatalok bátrabban töltenek le a politikai rendszer szempontjából kétes tartalmakat, illetve látogatnak szexuális témájú oldalakat. Ezért született meg 2003 elején az a törvény, amely az internetszolgáltatók és a cyberkávézók tulajdonosait teszi felelőssé a hálózataikon letöltött oldalakért. Phan An Sa kulturális és információs miniszter szavai szerint "a szolgáltató nem szolgálhat fel mérget fiatal felhasználóinak".

Kubában sem elnézőbb a rendszer az "államellenes, bomlasztó" oldalak dolgában. A fő különbség, hogy az ország internetellátottsága meg sem közelíti a kínait vagy a vietnamit. A jelenleg 120 ezer internetes hozzáféréssel rendelkező Kubában a Castro-rezsim igen komolyan veszi a forradalmi eszmék védelmét, s a fő bomlasztó elemnek a világháló begyűrűzését tartja. Az információs forradalomért nem lelkesedő pártvezetés ugyanakkor gondban van. Félti ugyan információmonopóliumát az új technológiák terjedésétől, de a korlátozások az ország gazdasági hatékonyságának rovására mennek. Jellemző az állapotokra, hogy az állami kommunikációs eszközök egy része még mindig az 1930-as évekből való, a kubai telefonhálózat 40 százalékát például a második világháborút megelőzően helyezték üzembe.

Az első internet-hozzáférés Kubában 1992-ben létesült egy torontói szerveren keresztül - az Egyesült Államok gazdasági embargója akkor még a telekommunikációra is kiterjedt. De még 1996-ban is csak négy internetes hozzáférés működött, betárcsázós eléréssel. A világháló terjedésének további gátja a nehézkes számítógép-bevitel, amely csak harmadik országokon keresztül történhet, szintén az USA embargója miatt. Ráadásul a kubai átlagkeresethez viszonyítva horribilis, havi 60 dollárba kerül a korlátlan netelérés, ezért is használják gyakran megosztva a jelszavakat a felhasználók.

Dúl is az internetezni vágyók között a hozzáférések és jelszavak feketekereskedelme. A zárolt oldalakat e-mailben, csatolt fájlokként terjesztik, az ingyenes levelező szolgáltatások pedig magát a szólásszabadságot jelentik. A szoftverek illegális letöltését a kubai köznyelvben Frankenstein-megoldásnak nevezik. A kubai tartalomszűrőket a hozzáértők külön kódnyelvvel cselezik ki. Ám az oldalakon szabadon szörfölő guruk a szigetországban is a börtönnel játszanak, "forradalomellenes" tevékenységükkel.

A koreai háborút követően 1995-ig lényegében nem volt telekommunikációs kapcsolat Észak-Korea és a világ között. 1995-ben az amerikai kormány a kommunikációs cégeket kivonta a gazdasági embargó hatálya alól, és az amerikai AT&T telefonszolgáltató létrehozta az ország első nemzetközi telefonkapcsolatát - az Egyesült Államokkal. Jellemzi az állapotokat, hogy a nyolcvanas évek végén országszerte csak két nagyvárosban - Phenjanban és Keszongban - működött automata telefonközpont, máshol kézi kapcsolással dolgoztak a kezelők. A KNDK vezetése 1996-ban hozott létre ideológiáját népszerűsítő internetes oldalakat először japán, azt követően kanadai, amerikai és ausztrál szervereken. Az észak-koreai propaganda támogatására kerülnek fel a hivatalos hírügynökség jelentései is a világhálóra - "hogy ellensúlyozzák a kapitalista eszméket".

A phenjani vezetés 2000-ben optikaikábel-hálózatot telepített, létrehozva Kwangmyong 2000 elnevezésű belső hálózatát, kizárólag saját nézeteinek terjesztésére. 2001 szeptemberében a kínai Senjang városán keresztül kapcsolódott először a rendszer a világhálóra, ekkor fogadta az első e-mailt az országhatáron túlról. Az észak koreai statisztikák arról azonban nem szólnak, hány internethasználó van az országban.

A kommunista vezetés mindenütt kétarcú a világhálót illetően - mutat rá a washingtoni Carnegie Békekutató Központ az Autokrata rezsimek internethasználata és szabályozása című elemzésében. Jól tudják ezekben az országokban, hogy a gazdasági és műszaki előrehaladás függ az internet elterjedésétől, és tisztában vannak az internetes propaganda értékével is. A tartalmak ellenőrzése azonban körülményes, a hálón "beszivároghatnak" demokratikus eszmék, veszélyeztetve az információ állami monopóliumát, és végső soron a kommunista rendszerek létét.

FOLK GYÖRGY

Érkezik Putyin, Szijjártó bejelentette, fontos szerződéseket írnak majd alá

Érkezik Putyin, Szijjártó bejelentette, fontos szerződéseket írnak majd alá

Emberrablással vádolnak egy szolnoki párt

Emberrablással vádolnak egy szolnoki párt

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Kirúgták a kormánymédia plagizáló újságíróját

Kirúgták a kormánymédia plagizáló újságíróját

Nem volt hátsó féktárcsája a kamionnak, amit megállítottak az M7-esen

Nem volt hátsó féktárcsája a kamionnak, amit megállítottak az M7-esen