Magyarország az otthoni internet-hozzáférés országrangsorában továbbra is a sereghajtók között van, és akadozva terjed a még mindig borsos áron kínált széles sáv is.

A folyamatosan ránk zúduló reklámszlogenek félrevezetnek: Magyarországon még mindig kevés az ADSL-szolgáltató, nincs valódi verseny a távközlési vállalatok között. A kábellel sincs ez másképpen: ahol egy beruházó már kiépítette az infrastruktúráját, ott a versenytárs nem kezd párhuzamos fejlesztésbe, legyen szó lakóparkról vagy egyéb területről (lásd cikkünket a 13. oldalon).

Új ADSL-csomagok. A tavalyi év utolsó negyedévében az internetszolgáltatóknál realizált 12,8 milliárdos árbevétel közel fele származott az ADSL-hozzáférést előfizetőktől. Bár ADSL-csomagokat 2000 óta kínál a Matáv Rt., csak 2003-ra sikerült elérni a százezres előfizetői számot. Tavaly megduplázódott a népszerű széles sávú kapcsolatra előfizetők száma, az idén pedig 300 ezer ügyféllel számol a Matáv (a többi alaphálózati szolgáltató, így az Invitel, Emitel, Hungarotel és Monortel - ADSL-ügyfeleinek a száma tavaly év végén összesen 35 000 volt). Az ADSL-előfizetők létszámának gyarapodása 2005-ben megközelíti a havi 10 ezret, így a cég által megálmodott 300 ezres ügyfélszám nem tűnik elérhetetlennek.

Igyekeznek is a szolgáltatók, hogy rábírják a bizonytalankodókat az előfizetésre: idén két nagykereskedő, az Invitel és a Matáv rukkolt elő adatforgalom-alapú csomagokkal. Ez azt jelenti, hogy míg korábban az előfizetők fix havi díjért korlátlanul szörfölhettek, most már választhatnak a korlátlan hozzáférés és az alacsonyabb havidíjú, ám a letöltött adatok mennyisége alapján kalkulált, változó végösszeget mutató csomagok között.

Februárban a Matáv belső lapjában, a Telmondóban a vállalat internetszolgáltató partnereinek ügyfeleire vonatkozó adatforgalmi statisztika látott napvilágot. E szerint a 200 ezer ADSL-előfizető háromnegyede kevesebb mint 5 gigabájtnyi adatot tölt le egy hónapban - ezen belül legtöbbjük pedig még 1 gigabájtnyit sem. Nem megalapozatlan tehát az a feltételezés, hogy a felhasználók egy részét valóban nem csábítja a korlátlan használat - feltéve, ha olcsóbban jut hozzá a széles sávú kapcsolathoz.

A Matáv és az Invitel ajánlatát csak az internetszolgáltatóknak adta, mondván: a végfelhasználók számára alakítsák ki ők maguk a csomagokat. A szolgáltatók azonban egyelőre óvatosan reagáltak. Az elmúlt három hónap alatt csak néhányuk kínálatában jelentek meg ilyen korlátozott letöltést kínáló, ezért olcsóbb - forgalomalapú - csomagok: az Axelero, a Datanet, az Invitel, a Euroweb (Freestart), a TVNET és a Vivanet próbál ügyfeleket szerezni ily módon. A többi szolgáltató maradt a korlátlan hozzáféréseknél.

Ezt az óvatosságot azzal indokolják, hogy a nagykereskedők a szerződést kiterjesztik az internetszolgáltatók korábbi ügyfeleire is, azaz ha egy szolgáltató áttér a forgalomalapú elszámolásra, összes korábbi előfizetője után is e szerint kell elszámolnia a nagykereskedővel (Matáv, Invitel). Amíg viszont élnek a hűségszerződések, az ügyfelek továbbra is korlátlanul kapják a hozzáférést. Így a nagy forgalmú előfizetők esetében ráfizethet a szolgáltató, miközben korántsem biztos, hogy az átlagos forgalmat bonyolító ügyfelek révén kompenzálni tudja a veszteséget.

Azt, hogy az előfizetők körében mennyire lett népszerű a forgalmi díjas csomag, egyelőre nehéz eldönteni, mivel azon kevés szolgáltatók némelyike, melyek vállalták az értékesítést, lakossági ügyfeleinek már csak ezt az ADSL-hozzáférést kínálja - így ezeknél valamennyi új ADSL-ügyfél csak ezt a hozzáférés-típust választhatja. Mindenesetre az Axelero arról számolt be a Hálónak, hogy az újonnan csatlakozó ügyfelek fele választ forgalomalapú elszámolásos csomagot - ezzel szemben a hasonló hozzáférést már jóval régebb óta kínáló Vivanet alig 10-15 százalékos érdeklődést tapasztalt az új ügyfelek részéről.

Búcsú a bérelt vonaltól. Míg az ADSL révén gyors fejlődésnek indult a széles sávú piac, drámai módon csökkent a bérelt vonali előfizetők száma. A jelenség oka többek szerint az egyre nagyobb sávszélességet kínáló ADSL-hozzáférések terjedése. Bár az internetszolgáltatók egy része a mai napig diszkréten kezeli bérelt vonali csomagjainak árait, és csak egyedi megkeresésre közli a havi díjat, lehet tudni, hogy míg egy 64 kilobit/másodperc bérelt vonali hozzáférés nagyságrendileg havi 50-60 ezer forintos áron érhető el, az ennél nyolcszor gyorsabb 512 kilobit/másodperc ADSL havi díja egyes helyeken tízezer forint alatt van.

A 6 megabites (a 64-esnél közel százszor nagyobb sávszélességet ígérő) ADSL-csomaggal elsőként előrukkoló Externet 110 ezer forintért kínálja a hozzáférést, így már nemcsak a kisebb irodák, hanem középvállalatok is DSL-re cserélik bérelt vonali előfizetésüket. Ezt ösztönzi az az akció, amit a Matáv területén hirdettek az ADSL-szolgáltatók: az új üzleti előfizetőknek május végéig nem kell havi díjat fizetniük. A KSH adatai szerint három hónap alatt 25 százalékkal csökkent a bérelt vonalra előfizetők száma. Ám korai siratni a szolgáltatást: nagyvállalatok, több telephelyre tagolt, azok közt belső hálózatot működtető cégek számára még ma is népszerű hozzáféréstípusról van szó.

Drága szélesség. A megkérdezettek többsége szerint a széles sáv gyorsabb terjedésének legfőbb korlátja a magas havi díj. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közelmúltban publikált felmérése szerint az internetezők havi 5 ezer forintot tartanak reális árnak a széles sávú csomagokért. A forgalmi díjas hozzáférések esetében pedig csak az alapdíj alakul 5-8 ezer forint körül, s erre jön még rá a ténylegesen letöltött bájtok után fizetendő forgalmi díj - tehát ha a távközlési vállalatok valóban alternatívát akarnak kínálni a modemes internetezőknek, van még hova leszorítani áraikat.

A jövedelmi viszonyokat tekintve itthon sokkal nagyobb terhet jelent az internet-előfizetés a családoknak, mint tőlünk nyugatabbra.

Csak összehasonlításképpen, Franciaországban egy cég például nyolc megabájtos ADSL-szolgáltatást kínál már havi 15 euróért - azaz 3700 forintért. Itthon, mindent beszámítva, csaknem 14 000 forintba kerül ugyanez a széles sávú szolgáltatás. Nem árt azt sem tudni, hogy míg a franciáknál, átszámítva, 290 ezer forint a minimálbér, nálunk ennek éppen egyötöde. Indokolt tehát az informatikai tárca elképzelése, miszerint évente 15-20 százalékkal csökkenteni kellene a széles sávú internetszolgáltatások árát Magyarországon. Piacgazdaságban azonban ezt csak a verseny tudja kikényszeríteni, nem a minisztérium.

KULCSÁR HAJNAL, RÁTONYI GÁBOR TAMÁS

Háló

Netes szokások

A 14-69 éves korosztály körében végzett legfrissebb felmérés szerint a legalább heti egy alkalommal internetezők...

Boris Johnson levágott fejével lépett színpadra egy brit rapper

Boris Johnson levágott fejével lépett színpadra egy brit rapper

Nagyot bakizott Áder János klímaügyben

Nagyot bakizott Áder János klímaügyben

A rádiumtól az okostükörig mindent kipróbálunk, hogy szebbek lehessünk

A rádiumtól az okostükörig mindent kipróbálunk, hogy szebbek lehessünk

Ha frissítette a Windowst mostanában, vigyázzon: elrontotta a víruskeresőjét

Ha frissítette a Windowst mostanában, vigyázzon: elrontotta a víruskeresőjét

Alig van üzemanyag Kubában, több ezer ökröt vetnek be

Alig van üzemanyag Kubában, több ezer ökröt vetnek be

Decemberben kerülhet a szemünk elé a Naprendszeren kívülről betolakodott üstökös

Decemberben kerülhet a szemünk elé a Naprendszeren kívülről betolakodott üstökös