Széles sávok, vékony pénztárcák

Utolsó frissítés:

Magyarország az otthoni internet-hozzáférés országrangsorában továbbra is a sereghajtók között van, és akadozva terjed a még mindig borsos áron kínált széles sáv is.

A folyamatosan ránk zúduló reklámszlogenek félrevezetnek: Magyarországon még mindig kevés az ADSL-szolgáltató, nincs valódi verseny a távközlési vállalatok között. A kábellel sincs ez másképpen: ahol egy beruházó már kiépítette az infrastruktúráját, ott a versenytárs nem kezd párhuzamos fejlesztésbe, legyen szó lakóparkról vagy egyéb területről (lásd cikkünket a 13. oldalon).

Új ADSL-csomagok. A tavalyi év utolsó negyedévében az internetszolgáltatóknál realizált 12,8 milliárdos árbevétel közel fele származott az ADSL-hozzáférést előfizetőktől. Bár ADSL-csomagokat 2000 óta kínál a Matáv Rt., csak 2003-ra sikerült elérni a százezres előfizetői számot. Tavaly megduplázódott a népszerű széles sávú kapcsolatra előfizetők száma, az idén pedig 300 ezer ügyféllel számol a Matáv (a többi alaphálózati szolgáltató, így az Invitel, Emitel, Hungarotel és Monortel - ADSL-ügyfeleinek a száma tavaly év végén összesen 35 000 volt). Az ADSL-előfizetők létszámának gyarapodása 2005-ben megközelíti a havi 10 ezret, így a cég által megálmodott 300 ezres ügyfélszám nem tűnik elérhetetlennek.

Igyekeznek is a szolgáltatók, hogy rábírják a bizonytalankodókat az előfizetésre: idén két nagykereskedő, az Invitel és a Matáv rukkolt elő adatforgalom-alapú csomagokkal. Ez azt jelenti, hogy míg korábban az előfizetők fix havi díjért korlátlanul szörfölhettek, most már választhatnak a korlátlan hozzáférés és az alacsonyabb havidíjú, ám a letöltött adatok mennyisége alapján kalkulált, változó végösszeget mutató csomagok között.

Februárban a Matáv belső lapjában, a Telmondóban a vállalat internetszolgáltató partnereinek ügyfeleire vonatkozó adatforgalmi statisztika látott napvilágot. E szerint a 200 ezer ADSL-előfizető háromnegyede kevesebb mint 5 gigabájtnyi adatot tölt le egy hónapban - ezen belül legtöbbjük pedig még 1 gigabájtnyit sem. Nem megalapozatlan tehát az a feltételezés, hogy a felhasználók egy részét valóban nem csábítja a korlátlan használat - feltéve, ha olcsóbban jut hozzá a széles sávú kapcsolathoz.

A Matáv és az Invitel ajánlatát csak az internetszolgáltatóknak adta, mondván: a végfelhasználók számára alakítsák ki ők maguk a csomagokat. A szolgáltatók azonban egyelőre óvatosan reagáltak. Az elmúlt három hónap alatt csak néhányuk kínálatában jelentek meg ilyen korlátozott letöltést kínáló, ezért olcsóbb - forgalomalapú - csomagok: az Axelero, a Datanet, az Invitel, a Euroweb (Freestart), a TVNET és a Vivanet próbál ügyfeleket szerezni ily módon. A többi szolgáltató maradt a korlátlan hozzáféréseknél.

Ezt az óvatosságot azzal indokolják, hogy a nagykereskedők a szerződést kiterjesztik az internetszolgáltatók korábbi ügyfeleire is, azaz ha egy szolgáltató áttér a forgalomalapú elszámolásra, összes korábbi előfizetője után is e szerint kell elszámolnia a nagykereskedővel (Matáv, Invitel). Amíg viszont élnek a hűségszerződések, az ügyfelek továbbra is korlátlanul kapják a hozzáférést. Így a nagy forgalmú előfizetők esetében ráfizethet a szolgáltató, miközben korántsem biztos, hogy az átlagos forgalmat bonyolító ügyfelek révén kompenzálni tudja a veszteséget.

Azt, hogy az előfizetők körében mennyire lett népszerű a forgalmi díjas csomag, egyelőre nehéz eldönteni, mivel azon kevés szolgáltatók némelyike, melyek vállalták az értékesítést, lakossági ügyfeleinek már csak ezt az ADSL-hozzáférést kínálja - így ezeknél valamennyi új ADSL-ügyfél csak ezt a hozzáférés-típust választhatja. Mindenesetre az Axelero arról számolt be a Hálónak, hogy az újonnan csatlakozó ügyfelek fele választ forgalomalapú elszámolásos csomagot - ezzel szemben a hasonló hozzáférést már jóval régebb óta kínáló Vivanet alig 10-15 százalékos érdeklődést tapasztalt az új ügyfelek részéről.

Búcsú a bérelt vonaltól. Míg az ADSL révén gyors fejlődésnek indult a széles sávú piac, drámai módon csökkent a bérelt vonali előfizetők száma. A jelenség oka többek szerint az egyre nagyobb sávszélességet kínáló ADSL-hozzáférések terjedése. Bár az internetszolgáltatók egy része a mai napig diszkréten kezeli bérelt vonali csomagjainak árait, és csak egyedi megkeresésre közli a havi díjat, lehet tudni, hogy míg egy 64 kilobit/másodperc bérelt vonali hozzáférés nagyságrendileg havi 50-60 ezer forintos áron érhető el, az ennél nyolcszor gyorsabb 512 kilobit/másodperc ADSL havi díja egyes helyeken tízezer forint alatt van.

A 6 megabites (a 64-esnél közel százszor nagyobb sávszélességet ígérő) ADSL-csomaggal elsőként előrukkoló Externet 110 ezer forintért kínálja a hozzáférést, így már nemcsak a kisebb irodák, hanem középvállalatok is DSL-re cserélik bérelt vonali előfizetésüket. Ezt ösztönzi az az akció, amit a Matáv területén hirdettek az ADSL-szolgáltatók: az új üzleti előfizetőknek május végéig nem kell havi díjat fizetniük. A KSH adatai szerint három hónap alatt 25 százalékkal csökkent a bérelt vonalra előfizetők száma. Ám korai siratni a szolgáltatást: nagyvállalatok, több telephelyre tagolt, azok közt belső hálózatot működtető cégek számára még ma is népszerű hozzáféréstípusról van szó.

Drága szélesség. A megkérdezettek többsége szerint a széles sáv gyorsabb terjedésének legfőbb korlátja a magas havi díj. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közelmúltban publikált felmérése szerint az internetezők havi 5 ezer forintot tartanak reális árnak a széles sávú csomagokért. A forgalmi díjas hozzáférések esetében pedig csak az alapdíj alakul 5-8 ezer forint körül, s erre jön még rá a ténylegesen letöltött bájtok után fizetendő forgalmi díj - tehát ha a távközlési vállalatok valóban alternatívát akarnak kínálni a modemes internetezőknek, van még hova leszorítani áraikat.

A jövedelmi viszonyokat tekintve itthon sokkal nagyobb terhet jelent az internet-előfizetés a családoknak, mint tőlünk nyugatabbra.

Csak összehasonlításképpen, Franciaországban egy cég például nyolc megabájtos ADSL-szolgáltatást kínál már havi 15 euróért - azaz 3700 forintért. Itthon, mindent beszámítva, csaknem 14 000 forintba kerül ugyanez a széles sávú szolgáltatás. Nem árt azt sem tudni, hogy míg a franciáknál, átszámítva, 290 ezer forint a minimálbér, nálunk ennek éppen egyötöde. Indokolt tehát az informatikai tárca elképzelése, miszerint évente 15-20 százalékkal csökkenteni kellene a széles sávú internetszolgáltatások árát Magyarországon. Piacgazdaságban azonban ezt csak a verseny tudja kikényszeríteni, nem a minisztérium.

KULCSÁR HAJNAL, RÁTONYI GÁBOR TAMÁS