Netes szokások

Utolsó frissítés:

A 14-69 éves korosztály körében végzett legfrissebb felmérés szerint a legalább heti egy alkalommal internetezők...

A 14-69 éves korosztály körében végzett legfrissebb felmérés szerint a legalább heti egy alkalommal internetezők aránya Magyarországon 43 százalék. E csoport 59 százaléka 30 év alatti, 40 százaléka pedig Budapesten él. A naponta netezők körében még jelentősebb e csoportok dominanciája. A gyakori internetezők 58, a naponta szörfölők 83 százalékának otthoni internetelérhetősége is van, igaz, a többség modemmel csatlakozik a hálóra - derül ki az NRC Piackutató Kft. és a TNS Hungary márciusban készített felméréséből. A legtöbben levelezésre, böngészésre, vásárlással kapcsolatos információgyűjtésre, gazdasági információk keresésére, illetve hivatali ügyek intézésére használják a hálót. A netezőknek csaknem fele kipróbálta már az online vásárlást, ám csupán tíz százalékuk fizet online.

A világhálót használó magyar felnőttek száma fél év alatt 300 ezerrel nőtt, és 2004 végére elérte az 1,8 milliót. A 14 évnél idősebbek 21 százaléka már internetezik - emeli ki a GfK Piackutató Intézet elemzése. Ám e gyors fejlődés ellenére komoly a lemaradásunk nyolc új közép- és kelet-európai EU-tagállam világháló-használóinak arányához képest: a régióban éllovasnak számító Szlovéniában a felnőttek 50, Észtországban 46, Csehországban 35, Szlovákiában pedig 33 százaléka használja a netet. Közvetlenül előttünk jár Lettország (24 százalék) és Lengyelország is (25 százalék).

A magyarországi internetezők körében az otthoni internetezés a legelterjedtebb. A felhasználók átlagosan 6 és fél órát töltenek hetente hálóböngészéssel, legtöbbet a 35-44 és 25-34 évesek neteznek - 7,8-7,7 órát -, őket követi a legfiatalabb, a 15-24 éves korosztály 6,8 órás átlaggal, míg a 45 év felettiek 5 óránál kevesebb idővel is beérik.

A legalább egy számítógéppel ellátott háztartások száma 2006 végére meghaladja a 40 százalékot, s azok száma, akiknek már van otthoni internet-hozzáférésük, akár az egymilliót is elérheti. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 17 százalékról 26 százalékra emelkedhet az internethez férő háztartások aránya - derül ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által készített elemzésből. A tavaly decemberben végzett felmérés szerint a magyar háztartások 34,5 százalékában volt legalább egy számítógép, s a háztartások 17 százalékának - azaz 665 ezer háztartásnak - volt internet-hozzáférése, aminek nem egészen a fele, 318 ezer széles sávú. Az elmúlt két évben a belépők 52 százaléka egyből széles sávú kapcsolatot kért.

Az internetszolgáltatásból a cégek tavaly 45 milliárd forint bevételt értek el, 45 százalékkal többet, mint 2003-ban - derül ki a KSH adataiból. Tavaly év végén már 96 internetszolgáltatót regisztráltak itthon, miután 25 új szolgáltató kezdett működni. A múlt évben négy százalékkal csökkent a modemes előfizetések száma, mivel az előfizetők egy része a gyorsan terjedő ingyenes internet-hozzáférést választotta, másik része a drágább, ám nagyobb sávszélességet biztosító ADSL vagy kábeltévés internetcsatlakozást. Tavaly az előfizetők 38 százaléka választotta a legalacsonyabb díjszabású modemes telefonvonalas csatlakozást, 32 százalékuk ADSL-vonalon, 18 százalékuk kábeltévén, 5 százalékuk vezeték nélküli internet-hozzáféréssel, a maradék bérelt vonalon, illetve egyéb módon csatlakozott az internetre.