A munkavállalónak sokszor megoldhatatlan dilemma, hogy dolgozzon-e minél többet, vagy inkább képezze-e tovább magát szakmájában. Aminthogy a munkaadónak is gyakran fő a feje, alkalmazottja képzésénél mekkora kiesett munkaidő minősül még megtérülő beruházásnak. Az e-learning hívei állítják, ők ismerik az optimális megoldást.

Az e-learningnek, ennek a modern pedagógiai irányzatokat a korszerű infokommunikációs technológiával ötvöző oktatási-képzési megoldásnak elsősorban a távoktatásban és a vállalati képzésben lehet a jövőben meghatározó szerepe (Háló, 2004. november 6.). Magyarországon is leginkább a nagyvállalatok belső képzésében használatos az e-learning. Ez nem meglepő, hiszen a nemzetközi, illetve országos hálózattal, nagy dolgozói létszámmal bíró vállalatoknál, bankoknál és az önkormányzatoknál az egy főre jutó képzésköltség még relatíve magas kezdeti beruházási igénynél is elenyésző - állítja az Oktopusz Alapítványnak az e-learning hazai történetével és piaci lehetőségeivel foglalkozó tanulmánya. Többen állítják, a magyar vállalati e-learning terjedését éppen az korlátozza a leginkább, hogy átlagosan jóval kevesebb dolgozót foglalkoztatnak a hazai cégek, mint nyugati társaik, így nem kifizetődő a szokványos tantermi képzésről elektronikusra váltani.

Az alapítvány 2003. november 1. óta működteti az első és eddig egyetlen magyar nyelvű elektronikus távoktatási információs szakportált, az oktopusz.hu-t. Ha valaki képes a nem éppen gyorsvonati sebességgel működő portál lomhaságát tolerálni, az e-learninggel kapcsolatos elsőrangú tartalmakra bukkan. Kiderül például, hogy a szakértők szerint Magyarországon lényegében kiépült az e-képzés széles körű használatához szükséges technológiai háttér. A technológiai térfoglalásban meghatározó szerepet játszanak a vállalatok, amelyeknél a versenyben maradás elengedhetetlen eszközévé vált az internet. A Magyarországon található, körülbelül kétmillió asztali személyi számítógép 40 százaléka a vállalati szférában, 18 százaléka pedig a költségvetési intézményekben található.

A webalapú oktatás a szétszórt embereknek szóló, rövid idejű, speciális képzéseknek ideális, tehát minden a nagyvállalati képzésre predesztinálja - mondta a Hálónak Hutter Ottó, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI) eLearning osztályának vezetője. A nagyvállatok gyors kimenetű, egyszerű teszttel ellenőrizhető továbbképzéseket igényelnek, az alapismeretek elsajátítására nincs már lehetőség náluk.

A nagy informatikai multik hazai leányvállalatai szabta árak nem megfizethetetlenek, persze csak erős nagyvállatoknak. Átlagosnak mondható például a 3-9 ezer Ft-os hallgatói licenc-, illetve a néhány milliós telepítési költség, amihez hozzájönnek még a tananyagköltségek. Ezek már meglévő tananyagnál hallgatónként 2-4 ezer forintot taksálnak, egyedi tananyagfejlesztésnél pedig a néhány milliót is elérhetik, így egy ötszáz fős képzés beindítása szolidan számolva is elérheti a hat-nyolcmilliót. Az is igaz, hogy a jó keretrendszer, amely a képzések alapját adja, a vállalatnál marad. Nem jelentéktelenek viszont a szervizelés költségei, a keretrendszer és a tananyag megvásárlása után ugyanis nem ér véget az eladó és a vevő kapcsolata, a működés során jelentkező új igényekre is meg kell találni a megoldásokat.

A magyar piac korlátja a nyelv is. Az elektronikus oktatási tartalmak többsége még ma is angol vagy más világnyelven készül, ami lehetővé teszi, hogy ne csak a belső piacon értékesítsék őket, hanem külföldön is. A nyelvileg elszigetelt magyar piac azonban nem kedvez sem a hazai tartalmak exportálásának, sem a külföldiek honosításának. Kaszai Pál, az SAP Hungary Kft. e-learning szakterület szakmai vezetője éppen ezért egyelőre kizártnak tartja, hogy idegen nyelvű keretrendszerek és oktatási tartalmak nálunk komoly szerepet kaphassanak. Ők maguk is magyarítják az integrált vállalatirányítási rendszerektől a céges oktatási csomagjukig, az SAP Learning Solutionig az összes terméküket.

A magyar vállalati piac sajátossága az is, hogy leginkább a teljes körű megoldás szolgáltatása terjedt el. Ez a nagyvállalatok igényeihez illeszkedik, mivel magában foglalja az igényfelmérést, a tervezést, a tartalomfejlesztést és a kivitelezést az e-learning cég saját vagy forgalmazott technológiájával. Ez az állapot az informatikai multik magyar leányvállalatainak kedvez, mivel a nagyvállalatok az anyacég által kipróbált technológiát alkalmazzák.

Vannak ugyanakkor ellenpéldák is. Míg a Deutsche Telekom például 2001-ben látott hozzá képzései modernizációjához, és tizenkét, egymástól független oktatási rendszerét egységesítette az SAP Learning Solution segítségével, addig magyarországi cége, a T-Mobile ugyanerre az Oracle iLearning vállalati oktatási keretrendszerét választotta, ráadásul a képzési tartalmat egy magyar tananyagfejlesztő céggel készíttette el.

Új fejlemény az e-képzési piacon, hogy megjelentek a hazai fejlesztésű keretrendszerek is. A magyar alapítású kis cégek azonban egyelőre az oktatási tartalomfejlesztésben látnak inkább perspektívát. Ezt a multik leányai is felismerték, így viszonylagos béke jellemzi a piacot. Ráadásul sajátos szimbiózis alakult ki közöttük: a megrendelőknek a nagyok építik a "tantermet", a keretrendszert, amikbe aztán a velük számos esetben szerződésben álló kicsik hordják be a "tankönyveket", az oktatási tartalmakat. Jelenleg a hazai piacon hozzávetőleg ötven vállalat kínál különféle e-learning megoldásokat, az internetes támogatottságú CD-ROM-októl a keretrendszereken át egészen a multinacionális cégek teljes körű HR- és vállalatirányítási megoldásáig.

Az Oktopusz Alapítvány külön is vizsgálta a magyarországi informatikusképzést, amelyben az e-learning igen fontos szerepet játszik az elméleti és a gyakorlati tudás megszerzésében is. Az alapítvány megállapította, hogy a 37 százalékosra prognosztizált hálózati szakemberhiányt ezen a területen az e-learning eszközeinek igénybevétele nélkül nem lennének képesek lejjebb faragni. A webalapú oktatást nálunk is leginkább az IT-képzés területén alkalmazzák. Ideértendő a hálózatokat működtetni képes informatikusok oktatása és az általános informatikai képzés. Ezen a területen a legnagyobb a kínálat, bár legtöbb esetben a képzések még nem online, hanem valódi oktatóteremben folynak, ami helyhez és időhöz kötött elfoglaltsággal jár.

Az IT-kínálat bőségének történelmi okai is vannak. Az első e-learning alkalmazások természetesen az informatikai cégeknél születtek meg, ahol egyébként is gyorsan, úgy hároméves ciklusokban évül el és születik meg a tudás. Az IBM, a világ legnagyobb informatikai szolgáltatója és hardverszállítója például már az 1970-es évtized óta a saját menedzserképzését is számítógéppel támogatja. Az 1990-es években, amikor a vállalatóriás figyelme mindinkább az informatikai szolgáltatásokra irányult, döntöttek úgy, hogy a belső képzést meg kell erősíteni. 2000 januárjában a cég saját továbbképzéseit a weben is elérhetővé tette gyakorlatilag az összes munkatársa számára. Ma az IBM dolgozói - a magyarok is - új ismereteik nyolcvan százalékát folyamatos, munka közbeni képzés során szerzik be - állítja Hídvégi Péter, az IBM Magyarország Kft. eLearning értékesítési vezetője. A cég a belső képző Global Campus megoldásaira építve dobta piacra az e-learning keretrendszerét, az IBM Lotus Workplace Collaborative Learninget (LWCL).

Egyelőre informatikai képzésre használja az SAP e-learning keretrendszerét az ötezer főt foglalkoztató Richter Gedeon Rt. is. Az élesített próbafázisban lévő program áldásait most még csak néhány tucat önként jelentkező dolgozó élvezheti. A gyógyszergyár mindig is sokat adott dolgozói képzésére, támogatta iskolai oktatásukat, és a belső továbbképzések is mindennaposak - mondja a Hálónak Pellioniszné Paróczai Margit HR-igazgató, aki szerint akkor sem számolnak a hagyományos oktatás-képzés megszüntetésével, ha a mostani kísérlet sikeres lesz, azt elsősorban szellemi és irodai dolgozóik továbbképzésére szánják. "A targoncást nem lehet a számítógép előtt megtanítani, hogy hogyan forduljon meg minél kisebb helyen" - véli Pellioniszné.

Az oktatási csomag megtérüléséről még korai lenne beszélni, de az informatikai háttér már a két éve megvásárolt SAP HR-modul bevezetésével megteremtődött - világít rá Szűcs Vince, a Richter informatikai igazgatója. A tananyagfejlesztésé a jövő, egy gyógyszergyárban nagy az igény a biztonságtechnikai, környezetvédelmi vagy éppen a minőség-ellenőrzési tartalmakra - vázolja a jövőbeli kilátásokat Szűcs.

Ezzel együtt a magyar vállalati e-learning piac aligha haladja meg az évi kétmilliárd forintot. A nagy multik hazai leányvállalatai még óvatos becslésekre sem vállalkoznak. Egyikükből csak annyit sikerült kihúzni, az éves árbevétel egy százalékát sem adja még az e-learning, miközben az oktatási szolgáltatás az anyacégeknél már jelentős forrásnak számít.

ZÁDORI ZSOLT

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Belebukott a rasszista botrányba a bolgár fociszövetség elnöke

Belebukott a rasszista botrányba a bolgár fociszövetség elnöke

A Brexiten múlik, hogy lesz-e Orbán-beszéd október 23-án

A Brexiten múlik, hogy lesz-e Orbán-beszéd október 23-án

Farkas Franciska: Félelem nélkül élek

Farkas Franciska: Félelem nélkül élek

Elképzelhető, hogy a paradicsom és a retek is megterem a Marson

Elképzelhető, hogy a paradicsom és a retek is megterem a Marson

Saját örömlányai tartották ki a tatabányai férfit

Saját örömlányai tartották ki a tatabányai férfit