Pár év alatt a digitális termékek és szolgáltatások meghódították a lakossági piacokat is, és ezzel alaposan felforgatták az életünket. Az mp3-lejátszók, okos telefonok, digitális kamerák vagy a széles sávú internet csak a kezdetet jelentik. A nagy IT-cégek új stratégiával és új termékekkel folytatják az előrenyomulást.

Larry Ellison, az Oracle főnöke már évekkel ezelőtt letette a garast a hálózati számítástechnika bevezetése mellett, de akkor még megelőzte korát: a technológiai felkészültség nem tette lehetővé, hogy a felhasználók az interneten érjék el azokat az erőforrásokat, amelyekre éppen szükségük volt. Ellison akkoriban csak arra gondolt, hogy felesleges az asztali PC-kben szétosztani a számítási kapacitásokat, ott parkoltatni a felhasználásra szánt szoftvereket és tárolni a különféle adatokat és információkat. E koncepció fő ellenzője Bill Gates volt, aki az asztali PC-kben szinte kizárólagos szabvánnyá tette a Windowst, és az irodai szoftverek területén döntő fölényt harcolt ki az MS Office termékcsaláddal.

Nem egészen tízévnyi technológiai fejlődés következményeként most már maga Gates sürgeti cége alkalmazottait: vágjanak bele olyan fejlesztésekbe, amelyek webes megoldások révén tudják különféle erőforrásokkal és szolgáltatásokkal ellátni a felhasználókat. A Microsoft riadtan tapasztalja, hogy a Google az internetes keresésben szerzett tapasztalatai alapján egyre több szolgáltatással látja el a felhasználókat, s ez a tendencia hovatovább a szoftveróriás fő pozícióit is fenyegetheti.

Az IBM, amely mind a mai napig a világ legnagyobb informatikai vállalata, az utóbbi időben egyre inkább tanácsadó, szolgáltató és komplex problémamegoldó céggé formálta át magát. Ennek keretében erőteljesen (sok milliárd dollárral) támogatják a szabad forráskódú szoftverek fejlesztését és elterjesztését. A Linux operációs rendszeren alapuló megoldások ugyanis sokkal könnyebben elérhetők a felhasználók számára - hiszen ingyenesek vagy sokkal olcsóbbak, mint például a Windows-világ termékei. Az ilyen szoftvereket használóknak pedig - különösen, ha vállalatokról, önkormányzatokról vagy kormányzati szervekről van szó - már könnyebben ad el az IBM különféle informatikai közmű-, technológiai vagy üzleti jellegű szolgáltatásokat is.

Hasonló filozófia alapján támogatja egy másik óriás, a Sun Microsystems is a szabad forráskódú fejlesztéseket. Így jött létre a Firefox böngésző, amely képes volt a Microsoft Explorer piaci részesedését visszaszorítani. Hasonló eredményeket értek el a StarOffice irodai programcsomaggal is, amelynek gyártói támogatást nem élvező változata, az OpenOffice ma is ingyenesen letölthető és használható. Az elképzelés nagyon hasonló az IBM-éhez: kiváló minőségű olcsó szoftverrel ellátni a felhasználókat, akik aztán támogatást és szolgáltatásokat vásárolnak majd tőlük.

E programok elterjedését számottevően segíti, hogy egyre több nyelven hozzáférhetők: a Magyarországra szánt változatok például magyar nyelvűek. A StarOffice magyar verziója októberben jelent meg. De nemcsak a nagyok, hanem számos kisebb cég is részt akar venni a Microsoft erőfölényének megtörésében. Különösen az irodai szoftverek piacán jelentős a pezsgés.

Az Ability nevű fejlesztőcég szabad forráskódon alapuló, magyarul is beszerezhető irodai csomagja sok tekintetben állja a versenyt a nagyok programjaival. Ráadásul a megszokottnál sokkal színesebb szolgáltatáscsomagot nyújt, hiszen olcsón adja a megszokott szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációs szoftverek mellett az adatbázis-kezelőt, a fotószerkesztőt, a fotóalbumot és egy vektorgrafikus rajzolóprogramot is. Sőt a csomagolás felirata szerint ehhez ingyenes támogatás is jár. Hasonló elvek alapján próbál piacot szerezni a Magyar Office és a nemrégiben bemutatott EuroOffice is.

A Microsoft sem tétlenkedik persze. Bill Gates egy Los Angeles-i konferencián a készülő Windows Vista operációs rendszer új funkcióiról tartott bemutatót, valamint felfedte a jövőre megjelenő új Office fő újdonságait. E lépéseket nyilvánvalóan felgyorsították a konkurencia húzásai.

Gates szerint a két új szoftver megjelenése bizonyosan felkavarja az állóvizet a PC-piacon. A Vista például háromdimenziós grafikai képességekkel kerül piacra, s többek között egy olyan eszköztárat használ, amiben kisebb segédprogramokat - például naptárat, órát, számológépet - lehet összegyűjteni s egy kattintással előhívni. Ez meglehetősen hasonlít az Apple-gépeken használatos Mac OS X Widget névre hallgató funkciójára. A Windows Vista várhatóan hétféle változatban lesz majd kapható. Az otthoni felhasználók három kategóriából választhatják ki a megfelelőt, Starter néven pedig egy leegyszerűsített, a fejlődő országokba szánt verziót is kínál majd a vállalat. A tervek szerint a Vista igen erőteljes biztonsági rendszert is tartalmazni fog.

A Vista egy teljesen új funkciót is bevezet: az új operációs rendszer memóriaként tudja majd felhasználni az USB-portra illeszthető pendrive-okat. Ez igen jelentős újítás lehet, hiszen a Windows virtuális memóriáját úgy lehet majd bővíteni, hogy nem kell a számítógépházat megbontani. Mivel mostanában a laikusok számára gyakorlatilag szerelhetetlen notebookok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ez a fejlesztés igen népszerűvé válhat. A rendszer a leggyakrabban használt programokat és adatokat másolja a pendrive-ra, s ezzel sebességnövekedés érhető el. A memóriabővítésként használt USB-meghajtót a Microsoft ígérete szerint a felhasználó bármikor eltávolíthatja a rendszerből, a Vista ettől nem omlik össze, sőt a pendrive-on lévő adatokat titkosítva menti el. Az MS Office új, tizenkettedik verziója (a bétaverzió a minap került a tesztelőkhöz) a szokásos szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és prezentációkészítőt tartalmazza, de emellett az éppen tízéves sorozat az eredeti Office 95 megjelenése óta a legtöbb újdonságot mutatja majd be. A legszembetűnőbb a kezelőfelület megváltozása lesz, s a hagyományos menüpontok helyett a programablak felső felében megjelenő fülekre kattintva lehet elérni különböző funkcióit. A Microsoft szakértői szerint a könnyebben kezelhető menürendszerre főleg azért van szükség, mert a felmérések során a felhasználók 15 százaléka olyan új funkciók beépítését szorgalmazta, amelyeket valójában már tartalmazott az MS Office, csak éppen a felhasználók nem találták. Az újdonságok leglátványosabbika az úgynevezett "live preview", ami a végrehajtott, de jóvá még nem hajtott változtatásokat mutatja meg a dokumentumon. A fejlesztés egyik célja, hogy a programot meg lehessen különböztetni a konkurens termékektől, amelyek funkcionalitásban már utolérték az MS Office-t, már-már annak tökéletes helyettesítésére is alkalmasak.

Korábban a Microsoft legnagyobb konkurensének az Apple-t tartották, amely azonban teljesen más fejlődési utat járt be. Steve Jobs, az Apple vezetője egy percre sem volt hajlandó lemondani arról, hogy a szoftver- és hardverfejlesztést megtartsa egy kézben. Ez egy időben igen komoly nehézségeket okozott a cég számára. Ám Jobs néhány éve megtalálta azt a csak nyiladozóban lévő piaci rést, amely mára hatalmas kapuvá szélesedett, s amelyen keresztül most főleg az Apple hadai masíroznak befelé a piacra. Miközben a Microsoft vagy a Dell részvényárfolyama gyakorlatilag változatlan maradt, az Apple papírjai az egy évvel korábbinál 175 százalékkal érnek többet.

E látványos erősödés alighanem annak köszönhető, hogy a cég a hordozható digitális zenelejátszók piacán szilárdan tartja első helyét, s a zenei bizniszből szerzett bevételek már összjövedelmének a 30 százalékát teszik ki. Az iPod zene- és újabban videolejátszó termékcsalád és a hozzá kapcsolódó internetes szolgáltatások minden elképzelést felülmúló népszerűsége óriási marketingelőnyt hozott a cég számítástechnikai üzletágának is. Az Apple ma a világ 14. legnagyobb IT-cége az iPod nélkül is, amelyből négy év alatt 28 millió darabot adtak el egyre növekvő kereslet mellett.

A cég most arra készül, hogy új asztali számítógépeivel ugyanúgy felforgassa a felhasználási szokásokat, mint azt az iPod-dal tette a zenevásárlás és zenehallgatás területén. Olyan funkciókkal látta el az új iMac G5 névre hallgató számítógépet, amelyek a dolgozószobákból a nappalikba költöztethetik át az eszközt. A G5 meglehetősen nagy teljesítményű számítógép, amelynek érdekessége, hogy a hagyományos konfigurációkhoz szokott szem nem is találja. A teljes berendezés, beleértve például a DVD-meghajtót is, az igen jó formatervezésű TFT-monitorba van integrálva. S hogy a csel teljes legyen, az eszközről le lehet húzni a billentyűzetet és az egeret, s egy távirányítót használni a zenei, fotó- és videofunkciók előcsalogatásához. A G5-ben beépített kamera és mikrofon segítségével a videotelefonálás is csak pár gombnyomás kérdése, s nem kell hozzá sem külön szoftver, sem headset.

Egy másik informatikai óriás, az Intel is úgy véli, hogy a számítógépek hamarosan átveszik a tévéktől és hifitornyoktól a szórakoztatás szerepét. A különbség talán csak annyi, hogy a wifi-technológiának köszönhetően mindezt nem elsősorban asztali, hanem noteszgépekkel képzelik el. Legutóbbi fejlesztései közül számos már kifejezetten a számítógépekkel vezérelt háztartásokat vizionálja. Az Apple a saját verzióját azonban a szó szoros értelmében már letette az asztalra.

MEIXNER ZOLTÁN

Vekerdy Tamás utolsó tanácsa a Nők Lapjában: egyik gyerek sem hülye

Vekerdy Tamás utolsó tanácsa a Nők Lapjában: egyik gyerek sem hülye

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

Az ellenzéktől lelépő jobbikos győri képviselő beül a közgyűlésbe

Az ellenzéktől lelépő jobbikos győri képviselő beül a közgyűlésbe

„Aki nem vett részt sunnyogásban, annak nem esik bántódása” – interjú Ferencváros új polgármesterével

„Aki nem vett részt sunnyogásban, annak nem esik bántódása” – interjú Ferencváros új polgármesterével

Edzőt és egyesületi elnököt ítéltek el a kézilabdás bundaügyben

Edzőt és egyesületi elnököt ítéltek el a kézilabdás bundaügyben

Fának csapódott egy autó Dömsödnél, egy ember meghalt

Fának csapódott egy autó Dömsödnél, egy ember meghalt