A közkedvelt keresőmotor remek szolgáltatásaival internetezők millióinak szívébe lopta be magát. A vidám külső mögött azonban kőkemény, profitorientált céget találunk, amely egyre több adatot gyűjt be könyvekről, telefonszámokról és - egyre többet tud meg rólunk: életvitelünkről, szokásainkról, szenvedélyeinkről.

A Google folyamatos megújulásának mozgatóereje a két alapító, Sergey Brin és Larry Page (képünkön). Pedig akár vissza is vonulhatnának: a leggazdagabb amerikaiak listáján holtversenyben a 16. helyet foglalják el, fejenként 11 milliárd dollár feletti a vagyonuk. Page a Washington Postnak elmondta, alapítótársával együtt az a krédójuk, hogy "lehetetlen márpedig nincs". Céljuk, hogy a világ összes elérhető információját összegyűjtsék, s mindenki számára rendezett formában elérhetővé tegyék. A többi nem az ő dolguk.

A Google színes betűkből álló logója, hozzáállása és kiváló keresőmotorja rövid idő alatt igen népszerűvé vált az információra éhes internetezők körében. A vállalat valami olyasmit vitt véghez, ami csupán keveseknek sikerül az IT-ipar kőkemény gazdasági versenyének mezőnyéből: szimpatikussá, sőt bájossá tudott válni, miközben óriási profitot halmozott fel. A felhasználók szeretik a Google-t, kíváncsian várják az ünnepnapokon vagy jeles évfordulók alkalmával megjelenő átrajzolt logókat, s lelkesen vetik rá magukat a cég által kifejlesztett szolgáltatásokra (Gmail, Google Earth, Orkut stb.).

Tíz esztendővel ezelőtt, amikor Brin és Page még mindketten a Stanfordi Egyetem posztdoktori fokozatának megszerzésével voltak elfoglalva, a Google nem volt egyéb, mint lelkes csillogás a két fiatalember szemében. Alig három évvel később a két hallgató fogta számítógépeit, s kibérelt egy garázst a közeli Menlo Parkban. Egyetlen fegyverük a magabiztosság volt, hogy jobb keresőmotort tudnak fejleszteni, mint bárki más. Azóta a Google több mint 4000 alkalmazottat foglalkoztat világszerte, s sajátos munkaszervezési stratégiájával továbbra is a legjobb szakembereket tudja magához csábítani. A vállalat Googleplex névre hallgató központjában, a kaliforniai Szilícium-völgyben folyik a szorgos munka. A versenytársaktól eltérően Brin és Page három-öt fős csapatokkal dolgoztat, bármekkora legyen is a leküzdendő kihívás. Mióta a céget a tőzsdén jegyzik, s az újonnan érkező munkaerőt már nem lehet a részvénycsomagok ígéretével kecsegtetni, Brin sok millió dolláros jutalmakat helyezett kilátásba a leginnovatívabb ötlettel előálló fejlesztői csapatok tagjainak.

Brin és Page közös vállalkozása a munkahelyi környezetet is átalakította. A Googlereket - a cég dolgozóit - napi háromszori ingyenes étkezés illeti meg. Így a programozóknak ki sem kell mozdulniuk az irodából, s több időt fordíthatnak munkájukra. A Googleplexben ingyenes orvosi és fogorvosi ellátás, fodrász, valamint ruhatisztító várja a dolgozókat, hogy e szolgáltatásokat se kelljen házon kívül intézniük. A San Franciscóból bejáró munkatársakat vállalati buszok hozzák-viszik. A buszokon a drót nélküli internet-hozzáférés lehetővé teszi, hogy a dolgozók a kétórás úton se unatkozzanak, dolgozhatnak a legújabb feladatokon. Az innovációs kedv serkentésére az alkalmazottaknak lehetőségük van heti egy napot saját "hobbiprojektjeikkel" foglalkozni. (Így született például a magyar iWiW-hez hasonló Orkut közösségtérképező kapcsolati háló ötlete is.) Ha az alkalmazottaknak egy kis kikapcsolódásra van szükségük, foci- és röplabdapályát, kirakóst és egyéb játékokat, görkorcsolyázási lehetőséget, ingyenes üdítő- és snackbárt, masszázsszéket és masszőrt vehetnek igénybe. A vállalat szabad szellemű kultúrájának értelmében mindenki behozhatja a kutyáját is.

A Googlerek munkája nyomán a felhasználók a másodperc törtrésze alatt hozzájuthatnak a vágyott információkhoz. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Google a lekérdezésekkel kapcsolatos adatokat rögzíti óriási szerverfarmján. Nemcsak az egyes keresőszavak kerülnek be az adatbázisba, hanem az is, hogy honnan érkezett a lekérdezés, illetve hogy a felhasználó végül milyen weboldalra távozott a Google-tól. A cég keresőmotorjai segítségével genetikai és biológiai adatbázist állít össze, emellett milliószámra digitalizál könyveket. Adatbázisainak mérete szinte felbecsülhetetlen: tárolják az internetezők által végrehajtott keresések adatait, emellett a több mint két és fél gigabájtos ingyenes tárhelyet kínáló Gmail szolgáltatás teljes levélforgalma is a Google szerverein megy keresztül. A cég azzal érvel, hogy az adatok rögzítése csupán a tökéletesebb szolgáltatások, a gyorsabb információszolgáltatás és a felhasználói elégedettség fokozása érdekében történik. Mindez nem változtat azon, hogy a Google többet tud rólunk, mint amennyit mi tudunk a Google-ról.

A legnagyobb számítógép-hálózat. A cég sikere részben abban rejlik, hogy világszerte több mint százezer - saját maga által gyártott - olcsó számítógépet telepített saját adatközpontjaiba, és a hálózat folyamatosan bővül. "Alighanem itt üzemel a világ legnagyobb számítógépes rendszere" - nyilatkozta a Washington Postnak John Hennessy, a Google igazgatótanácsának tagja, a Stanford Egyetem elnöke.

Brin szerint a világ összes információjának összegyűjtésébe beletartozik az emberi test genetikai felépítésének tanulmányozása. A Google hatalmas számítógép-kapacitását Craig Venter biológussal s más szakértőkkel karöltve, s kerülve minden feltűnést, genetikai és biológiai kutatásokra is használja. Venter szerint a cég keresési technológiája ideális olyan hatalmas adatmennyiség feldolgozására, amely az emberi génállományban található, s a munka új gyógyszerek és terápiák felfedezését hozhatja. Többet tudunk majd arról, hogy szervezetünk milyen betegségekre, milyen allergiára hajlamos, ha össze tudjuk hasonlítani személyes genetikai kódunkat az emberi génállománnyal. "Erre a Google keresőmotorja már tíz éven belül alkalmas lesz. A technológia és a gyógyászat legtökéletesebb összeolvadása emberek milliói számára jelentheti majd a gyógyulás lehetőségét" - nyilatkozta a Washington Postnak Venter.

A Google-birodalom ez irányú törekvése összecseng az egészségügy és az IT-ipar terveivel is. Az idén májusban Stockholmban megrendezett harmadik Biobank-konferencia is a személyre szabott orvoslás megvalósíthatóságának kérdéseit feszegette. "A személyre szabott terápiák felé már megtettük az első lépéseket" - mondta a Hálónak Michael Svinte, az IBM Healthcare and Life Sciences Division elnökhelyettese. "Bizonyos típusú mellrák-megbetegedések esetén egy bizonyos gént hordozó nők jól reagálnak a megfelelő kezelésre, míg e gén hiányában a terápia számukra hatástalan. A módszerek további finomításához és a biobankok megfelelő működéséhez szükség van a különböző részterületek - orvostudomány, gyógyszeripar, informatikai ipar - harmonizációjára" - vélte az IBM szakembere.

Digitalizált könyvek, szerzői jogi perek. A Google két ifjú titánja azonban nem csak az orvoslás területén akar áttörést végrehajtani. Larry Page évek óta álmodozott arról, hogy a világ könyvtáraiban fellelhető műveket digitalizálva elérhetővé tegye a világon mindenkinek, akinek van internet-hozzáférése. Amikor azonban a Google könyvek ezreit kezdte el beszkennelni, a könyvkiadók és a szerzők egy emberként hördültek fel, szerzői jogi perekkel fenyegetőzve. Csakhogy Brin és Page hajthatatlannak mutatkozik. Azzal érvelnek, hogy a szerzői jogra vonatkozó törvényeknek a közjót kell szolgálniuk, ez pedig nem sérül a digitális keresés területén. Ez az emberbarát hangvétel azonban - véli a Washington Post - nem más, mint a Google kőkemény üzleti érdekeinek álcázása, hiszen minél több könyv lelhető fel az adatbázisban, annál több keresés, találat, hirdetés és profit érkezik a cég háza tájára.

A digitalizált könyvek egy része már elérhető a print.google.com címen, a vállalat pedig folytatja további művek beszkennelését, többek között a harvardi, stanfordi, oxfordi egyetemek, illetve a New York-i közkönyvtár gyűjteményéből. Jogi szakértők szerint a Google ezzel a gyakorlatával hamarosan az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt találhatja magát.

A versenytársak persze aggódnak a keresőóriás terjeszkedése miatt. A vállalat részvényei jelenleg 110 milliárd dollárt érnek, ez pedig több, mint a Disney, a Ford, a General Motors és az Amazon.com együttvéve. A cég egyszerűsített módszere a hirdetők közvetlen megszerzésére - az önkiszolgáló online hirdetési felületek rendelkezésre bocsátása - a közbülső reklámügynökségek és médiafelvásárlók bevételeit fenyegeti. Az újabb és újabb szolgáltatások nyugtalanítják a Microsoftot is: Bill Gates nemrégiben körlevélben figyelmeztette alkalmazottait a Google által jelentett konkurenciára.

GoogleNet, Google PC, Google Talk A telekommunikációs üzletág menedzsereinek homlokára szánthat mély ráncokat a következő nagy dobás: a GoogleNet tervezett kiépítése. Ez akár milliárdok számára biztosítana vezeték nélküli, s ami ennél is fontosabb, ingyenes hozzáférést a hálózathoz. Az érvelés logikus: minél több ember használja az internetet, annál többen használják a Google-t, ez pedig a bevételek növekedését vonja maga után. A GoogleNet első lépéseként idén januárban a Las Vegasban rendezett fogyasztói elektronikai kiállításon bemutatták a GooglePC-t, amelyet 200 dolláros áron dobnak a piacra. A gépeken nem a Microsoft jól ismert operációs rendszere, a Windows, hanem a Google saját fejlesztésű szoftverkörnyezete található. Ezzel egybevág a San José-i székhelyű vállalat saját Linux-változatának, a Goobuntunak a megjelenése, amellyel saját, amúgy is szabad szellemű céges kultúrájukat még inkább eltolhatják a felhasználók által is fejlesztett irányba.

Szintén nemrégiben indult el a Google saját üzenőprogramja, a Gmail Chat, amely a rendkívül népszerű MSN Messenger, ICQ, Yahoo! és AOL orra alá kíván borsot törni. Február elején csupán 866 000 felhasználó használta a Google ingyenes levelezőjéből, a Gmailből elérhető szolgáltatást, szemben például az MSN és az ICQ több tízmilliós felhasználói táborával, de az elemzők szerint ez csupán könnyű ujjgyakorlat Brin és Page számára. "Ez csak afféle mankó a vállalatnak a Google Talk elindításához" - gyanítják a szakértők a hangátvitelen alapuló üzenőszoftverre utalva. A Google Talk egyenesen a tavalyi szupersztár, a Skype babérjaira tör, s meglovagolhatja az IP-alapú hangátvitel, a VoIP rohamosan növekvő sikerét.

Gyűlnek a felhők. A mozgolódás hatására a cápák is megjelentek a Googleplexet körülvevő, eddig oly békésnek látszó vizeken. Elsőként az amerikai kormány követelt adatokat a cégtől, egy 1998-as gyermekvédelmi törvényre hivatkozva, mondván, fel kívánják mérni, hogy mennyi, kiskorúakra káros tartalomhoz lehet hozzáférni a keresőmotorokon keresztül. Brin és Page megtagadta az adatok kiszolgáltatását, arra hivatkozva, hogy a kormányzati kérés "túlzottan széles körű, a vállalati titkok megtartását veszélyezteti, túlságosan megterhelő, homályos és zaklató szándékú". Az ügyben jelenleg egy kaliforniai bíróság ítéletére várnak. De nem ez az egyetlen, aggodalomra okot adó eset.

Februárban egy digitális jogokért küzdő szervezet, az Electronic Frontier Foundation (EFF) közleményt adott ki, amelyben óva int mindenkit a Google saját, számítógépre telepíthető keresőjének, a Google Desktopnak a használatától. Az ugyanis harminc napig lehetővé teszi a cég számára, hogy a komputeren tárolt adatokat saját szerverein másolatban megőrizze. "Éppen elég baj, hogy az amerikai kormány jelenleg a Google keresési adatbázisaiban szeretne kutakodni. Hacsak nem állítjuk be nagyon körültekintően a Google Desktopot, a cég hozzáfér az adóbevallásunkhoz, a szerelmes leveleinkhez, az üzleti dokumentumainkhoz vagy akár az orvosi leleteinkhez, illetve bármilyen szöveghez, amelyet a program képes indexelni. Innentől pedig már csak egy lépés, hogy a kormányzat akár ezekbe is betekintést nyerhessen" - mondta az EFF jogásza, Kevin Bankston.

Politikai vihart kavart, hogy Kínában a Google - a Microsoft és a Yahoo! után - beállt az öncenzúrázók sorába, eleget téve a rezsim követelésének, miszerint korlátozniuk kell az internetezők által elérhető tartalmakat. A cég közleménye szerint hasznosabb lehet a kínai társadalom számára is, ha enged a megszorításoknak, mintha bojkottálná azokat. "Bár a keresési találatok megszűrése ellentétes a Google filozófiájával, ha egyáltalán nem szolgáltatunk információt a felhasználóknak, ez még inkább ellenkezik az elképzeléseinkkel" - olvasható a cég közleményében. Julian Pain, a Riporterek Határok Nélkül nevű jogvédő csoport internetes szóvivője szerint szégyen, hogy a Google "együttműködik" a kínai kormánnyal. A Google persze figyelembe veszi, hogy az internetes kereséseket használó kínaiak száma az előrejelzések szerint két éven belül a jelenlegi 100 millióról 187 millióra növekszik.

A Google tehát számos irányban próbálgatja a szárnyait. Szakértők tartanak attól, hogy Brin és Page lelkesedése az óriási sikert elérő vállalatok arroganciájává torzulhat majd. Az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos azzal tréfálkozott, hogy Brin és Page annyira biztosak magukban, hogy isteni küldetést tulajdonítanak szerepüknek. De hát ők is gyarló emberi lények, és fognak még hibázni. Ám ha ezek nem lesznek végzetesek, akkor - mint a Washington Post jósolja - a Google a világot felfordító újításaival még hosszú időre meg fogja keseríteni a betokosodott üzleti világ életét.

ANDERSEN DÁVID

Ködös, nyálkás időnk lesz

Ködös, nyálkás időnk lesz

Rányomtatnák a gyorséttermi pohárra a rendszámot, hogy tudják, melyik autós dobta el

Rányomtatnák a gyorséttermi pohárra a rendszámot, hogy tudják, melyik autós dobta el

Batman-fegyvert kapnak a rendőrök Los Angelesben

Batman-fegyvert kapnak a rendőrök Los Angelesben

Először látogatott Auschwitzba Merkel

Először látogatott Auschwitzba Merkel

Megnézték, mire képes a Qualcomm új csúcsprocesszora, a Snapdragon 865

Megnézték, mire képes a Qualcomm új csúcsprocesszora, a Snapdragon 865

Megszületett a magyar úszósport 1000. érme, Hosszú Katinka nyerte meg

Megszületett a magyar úszósport 1000. érme, Hosszú Katinka nyerte meg