Az áfacsökkentés ösztönzést adhat szörfözésre alkalmas számítógép vásárlására, illetve az immáron elfogadható díjért előfizethető széles sávú internet bekötésére. Milyen gépet vegyünk? - ehhez próbálunk tanácsokat adni.

A személyi számítógép (PC) vásárlásánál mindig abból kell kiindulni, hogy mire és hogyan akarjuk használni. A manapság népszerű noteszgépek valóban praktikusak, hiszen hordozhatók, kis helyen elférnek, nincs külön gond a monitorral, vezeték nélküli technológiákat használnak és nagyon divatosak. A kicsinységükből fakadó technikai korlátok és drágaságuk (másfél-kétszer annyiba kerülnek, mint az asztali verziók) viszont erősen megfontolandóvá teszi a notebookok melletti döntést. Kérdés az is, hogy a noteszgép vásárlása mellett vagy ellen szól-e, hogy ez a technológia fejlődik a leggyorsabban, hiszen a nagy informatikai cégek (élükön az Intellel) azt szeretnék elérni, hogy a PC transzformálódjon mobil szórakoztatóközponttá.

Mivel az emberek nagy többsége privát számítógépét nem elsősorban munkára, hanem informálódásra és szórakozásra használja, logikusnak tűnik, hogy a hifiberendezéseket, sőt a videolejátszókat is egyszer hordozható noteszgépek váltsák fel. Magyarán az első kérdés az, hogy trendi notebookot vagy azonos áron sokkal jobb teljesítményt nyújtó asztali PC-t érdemes-e venni?

Ebben általános szabály, hogy hordozható gépet az vegyen, akinek a mobilitás fontos. És nem az adatok mozgatására kell gondolni, mert arra ma már megannyi olcsó lehetőség van a CD-re vagy DVD-re írástól a flashmemóriás adathordozókon (pendrive) és a hatalmas információmennyiség tárolására alkalmas hordozható külső meghajtókon át a nagy sebességű internetig. Aki viszont a gépet nem akarja cipelni, sőt mozdítani se nagyon, annak jobb az asztali gép.

Mi kell egy jó, szörfözésre alkalmas noteszgépbe? Aki a hordozható gép mellett dönt, annak érdemes azt is megfontolnia, hogy mi mindenre akarja használni ezt az eszközt. A kínálat ugyanis óriási, s ez az árakban is megmutatkozik. Egy jó nevű gyártótól származó, erős processzorral és új technológiai megoldásokkal szerelt gép ára akár a milliós összeget is megközelítheti. De ennek a töredékéért is igen jó gépet lehet venni. A ma Magyarországon eladott notebookok zöme nettó 200 és 250 ezer forint közé esik. Ebben a kategóriában már bőséggel lehet találni olyan eszközöket, amelyek kiválóan megfelelnek az internetezésre, a munkára és a multimédiafunkciók igénybevételére is.

Ezután azt kell eldönteni, hogy a multimédiás funkciók, különösen a filmek nézése mennyire lesz fontos számunkra. A noteszgépeket ugyanis többféle képernyővel ajánlják, köztük olyan WSXGA szabványú, 16:9 képarányú kijelzőkkel is, amelyek jobban megfelelnek a szélesvásznú filmek lejátszásának. A többség azonban ma még inkább a hagyományos képarányú gépeket választja. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy vannak egészen kicsiny gépek, amelyek a felépítésük folytán könnyebbek, de kicsi a képernyőjük is. És vannak egészen nagy képernyőjű gépek is, amelyek a méret és a súlynövekedés miatt korlátozottabban mobilisak: a nagy képernyő nagyobb fogyasztást és nagyobb teljesítményű, nagyobb súlyú akkumulátorokat is jelent egyben.

A legtöbben olyan gépet választanak, amely munka, informálódás és szórakozás funkcióra egyaránt alkalmas. Ezeknél a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

- Megfelelő processzorteljesítmény. Sokféle processzorral kínálnak notebookokat, de bármilyen gyártótól is származzanak e lapkák, ügyelni kell rá, hogy kifejezetten mobil számítógépekben történő felhasználásra gyártottak legyenek. Ezek a chipek azonos órajel mellett nagyobb teljesítményt adnak le, mint az asztali gépekbe szánt darabok, kisebb a fogyasztásuk és kevesebb hőt termelnek, azaz kevésbé veszik igénybe az akkumulátort, s magát a gépet. Emiatt drágábbak, de hát valamit valamiért. Jelenleg az 1500 MHz feletti órajelű mobilprocesszorok elfogadhatók. (Az órajel a PC munkaüteme és megahertzben mérik. Az 1500 MHz azt jelenti, hogy a vezérlőkvarc - órajeladó - másodpercenként 1500 milliószor rezeg. Ez a rezgés határozza meg az utasítások végrehajtásának gyorsaságát. Minél magasabb az órajel, annál gyorsabban tud a számítógép dolgozni.)

- Elegendő memória. Az is lassíthatja az eszköz futási sebességét, ha egy számítógépben nincs elegendő véletlen elérésű memória, közkeletű angol rövidítéssel RAM (random access memory), Az egyes műveletek emiatt lassabban történnek, s várni kell, amíg a gép számol. Ezért a noteszgépekben is legalább 512 megabájt méretű RAM-ra van szükség.

- Elegendő tárolókapacitás. A számítógép a programokat és az információkat a merevlemezén (winchester) tárolja. Ennek elvárható mérete 80 gigabájt.

- Megfelelő videokártya és hangkártya. A képernyő működéséhez és a hanganyagok lejátszásához video-, illetve hangkártyák kellenek. Ezek a felhasználás céljától függően változó minőségű és árú részegységek lehetnek. Ha valaki játékra vagy videoszerkesztésre kívánja használni a gépet, akkor speciális, gyors képfeldolgozást lehetővé tévő kártyákat kell választania. Az általános célú gépeknél erre nincs szükség, mert az átlagos képességű videokártyák is jól lejátsszák a DVD-filmeket és kiszolgálják az internetezés igényeit. A hangkártyákra is hasonló igaz. Az átlagos teljesítményű gépekhez átlagos képességű hangkártyákat kínálnak, amelyek megfelelnek a legtöbb felhasználó igényeinek.

- Hálózati kártya. A hálózati kártya a legtöbb esetben elengedhetetlen az internetezéshez, hiszen ezen keresztül kapcsolódik a gép a helyi hálózathoz vagy a széles sávú szolgáltatások esetében közvetlenül a világhálóhoz. A hálózati kártya feltétlenül feleljen meg a 10/100/1000 Mbps (megabit/sec) Ethernet szabványnak és legyenek vezeték nélküli, azaz WLAN képességei is.

- Vezeték nélküli kapcsolatok. A korszerű noteszgépek már képesek a vezeték nélküli, úgynevezett wi-fi kommunikációra. A vezeték nélküli kapcsolatot létesítő és fenntartó wi-fi kártyákat külön is beépíthetik a gépbe. Vannak azonban olyan technológiák, amelyeknél ezt a szolgáltatást a processzorral egybeépített különleges chipek látják el. Ez utóbbi talán a jobb megoldás.

- Portok és kártyaolvasók. A számítógépeken portok, azaz adattovábbító kapuk helyezkednek el, amelyekhez különféle eszközöket lehet csatolni. Ezek közül legyen legalább 4 darab USB 2.0, egy VGA, egy PCMCIA, egy Firewire és egy TV-out "kapu". Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a televíziót a gép monitoraként lehessen felhasználni. A kártyaolvasók különféle (például digitális fényképezőgépekben használatos) memóriakártyák adatainak közvetlen letöltését teszik lehetővé. Minél több formátum (például SD, MS Pro, MMC, XD, stb.) befogadására képes az eszköz, annál jobb.

- Képernyő. A képernyők mérete is egyre szélesebb határok között változik, de a 15, illetve a 15,4 hüvelykes kijelzők már nagyon jól szolgálnak. Akinek nem kifejezetten fontos a kisméretű noteszgép, az ennél ne válasszon kisebb képátmérőjű kijelzőt.

- DVD-író/olvasó egység. A korszerű noteszgépek elengedhetetlen eszköze a programok telepítéséhez és a multimédiafunkciók kihasználásához használatos DVD-író/olvasó (R/W) egység. Olyan gépet, amelyben ez nincs meg, nem szabad megvenni.

- Billentyűzet. A billentyűzet legyen magyar. Az angol betűkiosztással és az ékezetes betűk hiányával igen nehéz megküzdeni.

- Szoftver. Kereskedője válogatja, hogy a gépekhez adnak-e szoftvereket, de többnyire az árban már ez-az benne van. Linux operációs rendszert szinte mindenhol feltelepítenek a gépekre, de van, ahol Windows XP-t is. Mivel a noteszgépek szinte kivétel nélkül márkás áruk, a gyártók úgynevezett OEM (original equipment manufacturer) szoftvereket mellékelnek. Ezek a szoftvercégek és a komputergyárak megállapodása alapján kerülnek a gépekre: többnyire operációs rendszer, vírusirtó, CD/DVD-író szoftver, képszerkesztő, esetleg irodai szoftverek. Érdemes megnézni a géphez mellékelt kínálatot, mert időnként akár 100 ezer forint értékű "ajándék" is jár hozzá.

- Garancia. Általában egy év garanciát adnak a gépekhez, amely egyes kereskedőknél némi díj ellenében hosszabb időre és helyszíni garanciára is átváltható.

Mint az előzőekből látható, a nettó 200-250 ezer forintos notebookok is már igen sokat tudnak. Vajon ennyi pénzért miféle asztali PC-t kapunk, hogy megérje mellette dönteni? Netán vegyünk hasonló teljesítményű, de olcsóbb hagyományos személyi számítógépet? A bevezetőben említettük: akinek nem fontos a mobilitás, az inkább hagyományos PC-t vegyen, mert ugyanannyi pénzért sokkal nagyobb teljesítményre számíthat. Nos nézzük: ez igaz-e?

Egy Intel Pentium 4-es 3,2 GHz órajelű processzorral felszerelt (azaz igen nagy számítási kapacitású) gép kétszer 512 megabájt RAM-mal, 160 gigabájt méretű, gyors elérésű (Serial ATA) merevlemezzel, 8 csatornás hangkártyával, nagy teljesítményű játékra is alkalmas videokártyával (128 megabájt memóriával), hálózati kártyával, nagy sebességű DVD R/W-el, kártyaolvasó egységgel durván nettó 130 ezer forintba kerül. Ehhez hozzászámolhatunk nettó 50 ezer forintért egy 17 hüvelykes LCD-monitort és nettó 20 ezerért egy külső hangrendszert egy mélynyomóval és két kisebb hangdobozzal, külön potméterrel és fejhallgató-kivezetéssel. A gépen mindazok a portok működnek (a mobil célokat szolgáló PCMCIA kivételével), amelyeket a noteszgépnél felsoroltunk. Az eszközhöz hasonló szoftvercsomag tartozik, mint amit már felsoroltunk. Természetesen a géphez külön billentyűzet és egér tartozik.

Látható, hogy ez a berendezés teljesítményben már alaposan megveri a 200 ezer forintos noteszgépet, a kijelölt árhatár alsó szélén is. Ennél az eszközök inkább olcsóbbak. Először is nem kell P4-es processzort venni az internetezéshez. A jóval olcsóbb Celeronok 3 GHz körül már remekül megfelelnek az otthoni célokhoz, s ha valaki nem akar nagy grafikai igényű programokat futtatni vagy videót szerkeszteni, észre sem fogja venni a különbséget. A felszabaduló pénzen mindenféle extrákat vehetünk a gépünkbe. Például tévékártyát, ami a PC-t televízióvá alakítja át egy gombnyomásra, több RAM-ot, neonkivilágítású házat stb.

De ha el akarjuk érni a nettó 250 ezres határt, még vannak lehetőségeink a pénzünk értelmes elköltésére. Például alkalmassá tehetjük a gépünket hálózati videojátékokra. Vehetünk bele Gigabit Ethernet hálózati kártyát, nagy teljesítményű videokártyát, sok videomemóriát vagy nagyobb, mondjuk 19 hüvelykes LCD-monitort. Megtehetjük, hogy nem Intel, hanem AMD processzoros gépet használunk (ezek alacsonyabb órajelnél nagyobb teljesítményt adnak le, s a videojátékok szerelmesei szerint az ő céljaikra jobban megfelel). Az AMD processzorok hasonló teljesítmény mellett általában olcsóbbak. (De ez nem perdöntő, mindig a gép teljes konfigurációjának teljesítményét érdemes vizsgálni.)

Nézzük: miképpen fest egy izmosnak tekinthető asztali PC nettó 250 ezerért? Tartalmaz egy 4 GHz órajel feletti processzort (ilyen az AMD Athlon 64 San Diego), 1024 megabájt DDR-400 RAM-ot, 300 GB (7200 percenkénti fordulatos) Serial-ATA merevlemezt, 16x Double Layer DVD+/-RW írót és újraírót, nagy teljesítményű grafikus kártyát (például ATI X800 GTO PCI-E) 256 megabájt DDR3 RAM-mal és TV-jel-kivezetéssel). Továbbá (8 az 1-ben) kártyaolvasót, AC'97 On-Board hangkártyát, 10/100 Mbit hálózati kártyát, 1.44 MB Floppy Disk Drive-ot, LCD-kijelzős miditornyot 400W táppal, és 17 hüvelykes LCD-monitort. Erre a szupermasinára aligha lesz szükség az internetezéshez. Ilyet csak az vegyen, aki a teljesítmény megszállottja.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a márkás gépek drágábbak, mint az úgynevezett "no name" PC-k, azaz a kereskedők alkatrészekből összeállított darabjai. (A példáinkban szereplő eszközök is ilyenek.) A márkás áruknál az egyes részegységek együttműködését alapos teszteken vizsgálják, s többnyire sok OEM-szoftvert is adnak. A "no name" gépek viszont könnyebben fejleszthetők és olcsóbbak, alkatrészeik bizonyos korlátozásokkal újakra cserélhetők, és könnyebben tuningolhatók. Aki ilyesmire vágyik, annál szóba sem jöhet a noteszgép, csakis a jó öreg asztali (mostanában jobbára asztal alatti) gépek.

Összefoglalóan: a vásárlás előtt mindenki gondolja végig, hogy milyen célra szeretne venni PC-t, majd döntse el, hogy notebookot vagy asztali gépet akar, aztán határozzon afelől, hogy márkás vagy (szintén márkás) alkatrészekből összeállított gépet szeretne-e. De eszébe ne jusson, hogy rögtön az első üzletben megvásároljon egy kiszemelt gépet. Nézzen körül, "shop around", ahogy az angol mondja, hiszen időnként nagy különbségek vannak az árban. Esetenként hasonló teljesítményű márkás gépet annyiért megvásárolhat, mint amennyibe egy "no name" került volna, vagy nagyszámú szoftverhez juthat hozzá a megvásárolt géppel együtt, ami bőségesen kárpótol egy kis extra fáradságért vagy a némileg magasabb árért.

Megszületett a magyar úszósport 1000. érme, Hosszú Katinka nyerte meg

Megszületett a magyar úszósport 1000. érme, Hosszú Katinka nyerte meg

A minisztérium nem foglalkozik az ombudsman vizsgálatával

A minisztérium nem foglalkozik az ombudsman vizsgálatával

Felrobbantottak négy óriási hűtőtornyot Angliában – videó

Felrobbantottak négy óriási hűtőtornyot Angliában – videó

Jön az Aerosmith

Jön az Aerosmith

Orbán 20 éve a korrupcióról: Elszomorító, hogy olyan ügyekben sem indultak vizsgálatok, amikben kellett volna

Orbán 20 éve a korrupcióról: Elszomorító, hogy olyan ügyekben sem indultak vizsgálatok, amikben kellett volna

Itt a leggazdagabb 10 erdélyi magyar listája

Itt a leggazdagabb 10 erdélyi magyar listája