Az információtechnológia egyik leggyorsabban fejlődő ága a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID). Mára odáig jutottak a fejlesztések, hogy a mindenütt megjelenő azonosítók a felhasználók jogait is sérthetik. Ám vannak már olyan technológiák - állítják az IBM zürichi kutatólaboratóriumában -, amelyek egyaránt szolgálják az alkalmazó céget és a vásárlókat.

Az RFID látszólag egyszerű informatikai eljárás. A rádiójeleket sugárzó chipből, antennából és csomagolásból álló egység pontosan tájékoztatja az arra alkalmas szerkezetet (leolvasót) egy tárgy vagy akár élőlény adatairól. Azonosítani lehet bármit, árut, de akár háziállatot vagy egy-egy munkahelyen dolgozó áruházban vásárló, rendezvényen megjelenő személyt is. A leolvasó által felfogott adatok a számítógépes rendszerbe kerülnek, amely feldolgozza az adatokat, és új információkat állít elő. Például az eladott áruk kiszállítása után aktualizálja a raktárkészletet, vagy ellenőrzi, hogy a jeladó viselője a számára engedélyezett területen tartózkodik-e.

Mindezekből látható, hogy az RFID-chipek két alapvető területen, az azonosításban és az engedélyezésben tölthetnek be fontos szerepet. Az azonosításhoz tartozik a nyomon követés: a csomagok, termékek és élő állatok figyelemmel kísérése, az ellátási láncok szervezése és a leltárellenőrzés. Ide sorolható a hamisítványok kiszűrése is. Az engedélyezésnél a jogosultságok ellenőrzése a legfontosabb: beléptető rendszerek, bérletek, jegyek. De fontos a jogosultsági területen az útlevelek és az azonosító kártyák használata is.

Az RFID-chipek tartalmazta elektromos termékkód (angol rövidítéssel EPC) gyakorlatilag megfelel a vonalkódnak. Az első három számjegy az úgynevezett fej, a következő hét (EPC menedzserszám) a vállalat azonosítója, a következő öt vagy hat számjegy (a tárgy osztályának száma) a tulajdonképpeni termékazonosító, majd a sorozatszám, azaz az adott termék egyedi azonosító száma következik. "Ez a kódrendszer nagyon pontos, gyakorlatilag automatikus azonosítást tesz lehetővé, s ebből fakadnak a mostanában egyre sűrűbben megfogalmazott adatvédelmi kétségek. A kódrendszer ugyanis lehetőséget ad egy bizonyos tárgy vagy személy világméretű azonosítására, a tömeges adatösszesítésre, az egyenkénti nyomon követésre, az illető profiljának kialakítására" - mutatott rá Günter Karjoth, az IBM zürichi kutatólaboratóriumának szakértője.

Ebből elég egyértelműen következik, hogy a személyes vagy az adatokhoz fűződő érdekek és jogok könnyen sérülhetnek. Ilyen például:

- Az RFID észleli a jeladó jelenlétét, ez pedig alkalmas egy személy mozgásának nyomon követésére és jelenlétének megállapítására, bárhol is tartózkodik. A jelolvasók adatainak elemzéséből felrajzolható a hordozó személy mozgása.

- A jeladót hordozó személy tulajdonságainak pontos feltérképezése.

- "Forró lista" készítése az ellenfelek, ellenérdekű partnerek termékeiről (illetve a hozzájuk tartozó jeladó címkékről). Felismerésük egy-egy konkurens számára fontos információt hordozhat.

- A jeladó címkék átírása, azokon az illegális adatszerzést elősegítő "cookie"-k (adatokat gyűjtő fájlok) elhelyezése.

A veszélyeket elhárítandó, Simson L. Garfinkel, az MIT kutatója 2002-ben meghatározta, milyen jogosultságaik vannak az RFID által érintett vásárlóknak. E jogokat azóta sem vitatják, és sok országban a gyakorlatban is próbálják alkalmazni.

- Figyelmeztetés. Jogunk van tudni, hogy a termék tartalmaz-e RFID-címkét. Jogunk van tudni, hogy mikor, hol és miért olvassák le a címke által kibocsátott jeleket.

- Választás. Jogunk van az RFID-címkét a termékről eltávolítani vagy hatástalanítani a vásárlás megtörténte után.

- Átláthatóság. Jogunk van megszerezni az RFID-címkéről letöltődő adatokat.

E jogok alapján megkezdődtek azok a kutatások és fejlesztések, amelyek segítenek megőrizni a vásárlók privát szférájának sértetlenségét és adatokhoz fűződő jogait. Először is a vásárlók megvédhetik saját magukat. Például olyan biztonságos kézitáskákat használhatnak, amelyek - a Faraday-féle zárt fémhálós kalitka elvét használva - leárnyékolják a rádióhullámokat, nem engedik, hogy a jeladók kisugározzák jeleiket. Felszerelkezhetnek RFID-szenzor-detektorral is, amely jelez, ha olyan szerkezethez közelítjük, amely alkalmas a kibocsátott jelek érzékelésére. Aktív blokkolóeszközök is bevethetők, amelyek a lehetséges szériaszámok millióit szimulálják, így a nagy tömegből kiszűrhetetlenné válik az igazi információt hordozó jel. Az RFID-tépő eszköz pedig a termékekről biztonságosan eltávolítja a jeladót.

A védelemért azonban a gyártók és kereskedők is sokat tehetnek. A vásárlás (fizetés) után kiadják a "jelgyilkos" parancsot, amely a jeladó működését leállítja, méghozzá úgy, hogy az többé ne legyen aktiválható. De felhasználhatnak okos RFID-címkéket is, amelyeknek a programja a vásárlás után automatikusan deaktiválja a chipet. Ezt többek között azzal érhetik el, hogy a chipet kiviszik a működését életben tartó (például áruházi) környezetből.

A jelgyilkos parancs általában úgy szünteti meg az üzemszerű működést, hogy folyamatos állapotváltozást idéz elő a chipben. Ezzel megakadályozható, hogy válaszoljon bármilyen olvasóeszközről beérkező bármilyen jelre. Ennek nagy előnye, hogy a vásárlás megtörténte után védi a privát információkat. De "mindent vagy semmit" elven működik, így például reklamáció esetén az üzletbe visszavitt termékre vonatkozó információk nem tölthetők le a chipet tartalmazó címkéről. Továbbá a vásárló sem győződhet meg róla, hogy a címkét valóban deaktiválták-e. Jelszó szükséges ahhoz, hogy megakadályozzák a chip felhatalmazás nélküli hatástalanítását, mi több, annak is következményei lehetnek, ha ez a jelszó ismertté válik illetéktelenek számára.

Az IBM zürichi kutatólaboratóriumában kifejlesztett új RFID-címkék már képesek e problémák többségét kiküszöbölni, méghozzá azzal, hogy mechanikus behatással korlátozható a bennük lévő chipek hatótávolsága. Az ötlet ránézésre meglehetősen egyszerű. A termékcímke három részből áll: a chipből, a jeleket sugárzó és fogadó antennából s a hordozóalapot jelentő kartonból. A chip a címkekarton középső részén helyezkedik el, míg az antenna két szára kinyúlik a karton széléig, ami azonban egy-egy perforáció mentén letéphető. Ezzel a címke 30 méter helyett csak legfeljebb 2 centiméter távolságból lesz leolvasható. Így tehát tetszés szerint eltávolíthatjuk, vagy az antenna szárait hordozó fülek letépésével deaktiválhatjuk a címkét.

Ha valaki mindezek ellenére nagyon tart attól, hogy egy rejtett RFID-chip árulkodó adatokat küld róla, fogadja meg az IBM kutatójának, Günter Karjothnak tippjét: az adott terméket pár másodpercre helyezze a mikrosütőbe, ahol a mágneses hullámok kivégzik a chipet. Ezt persze meglehetősen kockázatos volna megtenni például egy kisállat azonosítására beültetett elektromos morzsa esetében.

Az új típusú árucímke az idei év technológiai fejlesztése. Az IBM mérnökei előtt most az a feladat áll, hogy kidolgozzák az olcsó címkék előállításának nagyipari technológiáját, amelynek az egyik legnagyobb problémája a chipek energiaellátásának megoldása, hiszen lehet, hogy a felcímkézett termékek hónapokig fekszenek egy raktárban bolygatás nélkül. Ha azután egy leolvasó közelébe kerülnek, azonnal működésbe kell lépniük, hogy elvégezzék a kommunikációhoz szükséges műveleteket, s továbbítsák a rájuk bízott adatokat. Az azonban már ma sem kétséges, hogy az RFID-technológia hamarosan, s szinte egy csapásra, mindennapjaink szerves részévé válik.

Karjoth úgy véli, hogy az RFID-chipek és a hozzájuk tartozó leolvasó rendszerek egyre intelligensebbek lesznek, s ma még nem feltétlenül látható feladatokat tudnak majd ellátni. Könnyen megtörténhet, hogy a sörözőben nem kell integetnünk a pincérnek egy újabb korsó miatt, hanem elég lesz felemelni a rendelőkártyát (törzsvendégek akár pontot is gyűjthetnek vele), hogy a kiszolgálást koordináló számítógép "kiutalja" számunkra az újabb adagot. Egyszer még azt is megérhetjük, hogy az italt robot szolgálja fel. De az már egy másik kutatási terület.

MEIXNER ZOLTÁN

Mi kerül ezen a magyar boron 12 millió forintba?

Mi kerül ezen a magyar boron 12 millió forintba?

Úgy néz ki, megússza a szemétkáoszt Budapest

Úgy néz ki, megússza a szemétkáoszt Budapest

Halálos baleset Balkányban

Halálos baleset Balkányban

Ezt eddig senki nem tudta a neandervölgyi emberről

Ezt eddig senki nem tudta a neandervölgyi emberről

Karácsony főpolgármesterként még egyszer sem volt a közmédiánál

Karácsony főpolgármesterként még egyszer sem volt a közmédiánál

Meghalt Philipp Tibor, az egykori demokratikus ellenzék tagja

Meghalt Philipp Tibor, az egykori demokratikus ellenzék tagja