A science-fiction műfajából ismert robotikus művégtagok és kibernetikus beültetések kora rövidesen elérkezhet. A neurobiológusok és biomérnökök olyan megoldásokkal állnak elő, amelyek a testi fogyatékosságokkal élők számára adnak reményt.

Izgalmas kutatás indult Amerikában, célja olyan, úgynevezett biohibrid művégtag kifejlesztése, amely mesterséges alkatrészeket házasít össze emberi szövettel - izmokkal, csontszerkezettel és az idegrendszerrel -, s úgy működik, akárcsak a természetes végtag. Az amerikai Brown University, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), valamint a Rhode Island-i Providence VA Medical Center kutatói nemrégiben 7,2 millió dollárral indították a kutatást.

"Olyan protézist akarunk létrehozni, amely intim kapcsolatot teremt a mesterséges szerkezet és az ember között" - nyilatkozta a Wired magazinnak Hugh Herr, az MIT Media Lab biomechanikával foglalkozó szekciójának igazgatója, aki szerint a biohibridprogram kutatási eredményeit a későbbiekben kar- és lábprotézisekhez is felhasználják majd. A kutatást az amerikai háborús veteránokkal foglalkozó hivatal, a Department of Veterans Affairs (DVA) finanszírozza, amely csak a tavalyi év során hatezer protézis beültetését támogatta. Herr becslése szerint csak az Egyesült Államokban egymillió amputált végtagú ember él, s évente 150 ezer lábprotézist adnak el.

Mi a helyzet Magyarországon? Az egyik legismertebb, kereskedelmi forgalomban kapható, komputerizált műláb, az úgynevezett C-Leg ötmillió forintba kerül, de ebből a társadalombiztosítás semmit sem térít meg.

"Az egyik fő gond az, hogy az egyedi segédeszközök támogatására mindössze egymilliárd forintja van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak" - mondta a Hálónak dr. Derera Mihály, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének igazgatója. Amerikában, ahol jól működik az egészségbiztosítási rendszer, kiszámították, hogy minden rehabilitációra fordított dollár kilenc dollár hasznot hoz a támogatott további élete során - fejtette ki. A kiutat az jelentené, ha nálunk is felülvizsgálnák a biztosítási rendszert, és nemcsak a költség, hanem a haszon is megjelenne a biztosítók kalkulációiban.

A gondolattal vezérelhető műkart először az amerikai Jesse Sullivannél próbálták ki. Az 59 éves férfinak elég arra gondolnia, hogy "becsukom az ujjaimat", az idegeivel elektromos szignálok révén összekötött végtag a szükséges mozdulatokat elvégzi. Sullivan karja három hónappal a műtétet követően mozdult meg először, amikor a mellizma akaratlanul is be akarta hajlítani amputált könyökét. Öt hónappal később mellizomszövetének négy különböző részét tudta elkülönítve mozdítani, s karja "elkezdett életre kelni".

Az elektródák és idegvégek összekötése azonban csak a kezdet. A DVA kutatásai ennél távolabbi célokat tűztek ki, például a szövetnövesztést. A művégtagokat valósághű vagy akár teljesen valódi szövetekkel boríthatnák be, illetve a csontok, izmok és idegpályák regenerációja a távolabbi jövőben akár teljesen ki is válthatja a művégtagok szerepét. "Ezekhez a fejlesztésekhez már többé-kevésbé adott a technológia és a tudományos háttér" - magyarázta a Wirednek adott interjújában Roy Aaron, a Brown Medical School ortopéd professzora.

Létezik már olyan megoldás is, amely a megbénult személyeknek teszi lehetővé, hogy gondolataikkal mozgassák a számítógép kurzorját. A brit Matthew Naglet agyába egy 2001-ben történt késelés után ültettek be egy neuromotoros protézist (NMP), azóta a fiatalember meg tudja nyitni az e-mailjeit, számítógépes játékokat játszhat, s összecsippentheti mesterséges kezének ujjait.

A mesterséges végtagok egyik legfőbb problémája az energiaforrás - magyarázza dr. Mező Róbert ortopéd szakorvos. "Alsó és felső végtagok esetében eltérő megoldások léteznek. Felső végtagnál külső energiaforrás szükséges a végtag mozgatásához; erre már a jelenlegi technológiai megoldások is alkalmasak, a problémát a vezérlés jelenti.

Egy másik leküzdendő probléma, hogy a páciens szervezete befogadja-e az idegen testet, és megakadályozható-e az elfertőződés.

A technológiai fejlődést egy másik kezdeményezés, az Open Prostethics Project is elősegítheti. A Duke Egyetem biomérnöki szakán tanuló Jonathan Kuniholm maga is elvesztette az egyik karját, amikor tartalékosként bevetették Irakban.

Tavaly a társaival megalapított Tackle cég elindította az Open Prostethics Projectet, amely a nyílt forráskódú programok modelljét követi, és befogadó mindenféle ötlet számára. A szellemi tulajdonjogról lemondva a cég közzéteszi kísérleti terveit a weboldalán, s arra buzdítja a látogatókat, hogy töltsék le azokat, majd az építészek által is használt CAD tervezőprogramokkal módosítsanak a terveken úgy, ahogy azt hasznosnak, praktikusnak ítélik. A tervek alapján egy megfelelő gyártónál bárki elkészíttetheti saját, személyre szabott protézisét, anélkül hogy dollártízezreket kellene kifizetnie. A programnak köszönhetően a Lego építőjáték Technics készleteiből is készült már műkéz. Kuniholm a közösségi oldal segítségével számos fogyatékkal élő ember gondján tudott segíteni.

A. D.

Húsvéttól zenghet az új szövegű Miatyánk

Húsvéttól zenghet az új szövegű Miatyánk

Megmondta a MÁV, mennyibe kerülne, hogy ne legyenek késések

Megmondta a MÁV, mennyibe kerülne, hogy ne legyenek késések

Orbán kedvenc török oligarchájának is csurran havi pár millió a Türk Tanács miatt

Orbán kedvenc török oligarchájának is csurran havi pár millió a Türk Tanács miatt

Változtatásokra készülnek a Diákhitelnél

Változtatásokra készülnek a Diákhitelnél

Teslára vágyik? Itt a jó hír: erre is kérhető már állami támogatás

Teslára vágyik? Itt a jó hír: erre is kérhető már állami támogatás

Szeretettel Nagy-Britanniából: Nem "mindenki Londonban mosogat"

Szeretettel Nagy-Britanniából: Nem "mindenki Londonban mosogat"