Tetszett a cikk?

Az elektronikus levélforgalom 85 százalékát adják a spamek. Hogyan védekezzünk?

B ecslések szerint a világhálót rendszeresen látogató felhasználók aránya Észak-Amerikában 70, Európában 40, világviszonylatban pedig csaknem 20 százalékos. Nagyjából 1 milliárd 250 millió ember életének szerves része tehát az e-mailezés, számukra ez már teljesen elfogadott, hétköznapi kommunikációs forma. De a napi 100 milliárd e-mail túlnyomó részét mégsem az ő elektronikus levelezésük teszi ki, még csak nem is a levelezőlisták, hírlevelek. Idén nyáron a forgalomnak több mint 85 százalékát a kéretlen reklámlevelek, a spamek adták. Számuk hihetetlen mértékben megsokszorozódott az utóbbi időben: két évvel ezelőtt részarányuk még a 25 százalékot sem érte el.

Az elektronikus levelezés fejlődését ugyan a spamek terjedése nem tudja megállítani, azonban a megnövekedett adatmennyiség terhet ró a felhasználókra, a vállalatok szoftverére, hardverparkjára, közvetve pedig a vállalatok költségvetésére is. A Fujitsu-Siemens globális levelezési statisztikája szerint például a napi, levelezéssel összefüggő adatforgalom 150 gigabájt, amely tartalmazza az időszaki 125 ezer bejövő és 400 ezer kimenő e-mailt, valamint a kapcsolódó naplófájlokat. Elképzelni is nehéz, mennyi adatot tárolhatnak a dolgozók saját gépükön, az archívumban, ahol esetenként többévi levelezés is megtalálható. Ez még spamek nélkül is hatalmas adatmennyiség.

Bár kissé túlzó, de a trendet jól mutatja az az anekdota, amely a modern irodai munkás szájából hangzik el: "Reggel bemegyek a munkahelyemre, rendbe teszem a levelezésemet, és ha sietek, még marad is egy órám dolgozni." Az elektronikus szűrőmegoldások egyelőre nem elég kifinomultak: a túl szigorú beállítás jó eséllyel egy-egy fontos levelet is a spamek közé sorol, máskor viszont sok, kéretlen reklámot átenged. Elég, ha a küldő minimális mértékben megváltoztatja a levél tartalmát, tárgyát, vagy egyszerűen más címet, más domént használ a küldéshez. Nem ritka, hogy a spamek képformátumban érkeznek, hogy ezzel is kicselezzék a szöveges tartalom szerinti szűrést.

Rövid távon tehát mindenképpen a "rendszer" megtisztítása a cél. Az optimális forgatókönyv szerint a spam nem tűnik el ugyan, de visszaszorul, helyét pedig az irányított reklámok vehetik át, amikor a felhasználók választják ki, hogy milyen levelet kérnek. A pesszimista forgatókönyv radikálisabb eszközök bevetését feltételezi.

A hatékony védekezés formája lehet, hogy a levél küldője egy második levélben igazolja, nem spamet küldött. A fogadó levelezőrendszer ezzel ugyan olyan feladatot ró a küldőre, ami idegesítő lehet, automatikus programkóddal viszont nehéz megoldani. Sokkal költségesebb lenne a küldött elektronikus levelek számán alapuló egységes, fizetős rendszer bevezetése, vagy ugyanennek büntetésen alapuló változata. Utóbbi esetben a levél küldése pénzbe kerül ugyan, de a felszámított díjat visszakapjuk, ha a címzett adott időn belül nem jelöli meg spamként a kérdéses dokumentumot.

HIGYED GÁBOR

Magyarországnak 14 ezer milliárd forint uniós támogatás jutna, ha Orbán nem blokkolná a megegyezést

Magyarországnak 14 ezer milliárd forint uniós támogatás jutna, ha Orbán nem blokkolná a megegyezést

 Kell-e szégyenkezned, ha nácik voltak a felmenőid?

Kell-e szégyenkezned, ha nácik voltak a felmenőid?

Jelentés mondja ki, hogy új metrókocsikat küldött Magyarországra a Metrowagonmash

Jelentés mondja ki, hogy új metrókocsikat küldött Magyarországra a Metrowagonmash