Tetszett a cikk?

Közmű, alapjog vagy üzleti alapú szolgáltatás? Esetleg mindez együtt. Budapest már tavaly beharangozta, hogy a várost lefedő, ingyenes wifit szeretne polgárainak és az idelátogatóknak. Meglehet, 2008 elején ki is írják a tendert. Mit akar a város, és mit szólnak ehhez a szolgáltatók?

Az internetet olyan 21. századi közműnek tekintjük, amely hozzákapcsolódik egy modern nagyváros életéhez, ezért kezdeményezte a városvezetés egy lehetőség szerint egész Budapestet lefedő, mindenki számára hozzáférhető, vezeték nélküli közterületi rendszer létrehozását - szögezi le Kovács Mátyás, Ikvai-Szabó Imre budapesti alpolgármester szóvivője. A Háló azt firtatta nála, miből indult ki a főváros, amikor a már tavaly beharangozott wifi-programot elindította. A fenti alapvetéssel alighanem mindenki egyetérthet, még azok az internetszolgáltató cégek is, amelyek szerint a budapesti ingyenwifi mégsem olyan jó ötlet. A tervet ugyanis - bármennyire impozáns - egyesek vitatják.

A projekt ötletét már 2006 őszén felvetette a főváros, s az akkori közlemények arról adtak hírt, hogy a megvalósításról szóló tendert még abban az évben kiírják. Déja vu élménye lehet az olvasónak, hiszen 2007-ben ismét csak szóba került, lesz tender. Ami most biztos: a Fővárosi Közgyűlés Informatikai Bizottsága még az idén tárgyalja azt a szakmai anyagot, amely a főváros elképzeléseit, a kiépítendő rendszer paramétereit és a tender kiírási feltételeit is összefoglalja. Kovács Mátyás az önkormányzati választásokra hivatkozva magyarázta a csúszást.

A technikai részletekről nem sokat árul el a város, csak a tender kiírása után részleteznék azokat. Néhány adottság azonban érdekes kérdéseket vet fel. A Fővárosi Önkormányzat csak a saját tulajdonában lévő közterületek, valamint a cégei tulajdonában lévő lámpatestek felett rendelkezik. Ez viszont annyiban lehet érdekes - fejti ki a szóvivő -, hogy a wifi alapon működő szolgáltatás adó-vevőit a villanyoszlopokra telepíthetné a tendernyertes. E szerint tehát a rendszer, legalábbis az első lépcsőben, nem lesz az "egész várost" lefedő.

Kovács Mátyás arra is utal, hogy nem mindenféle tartalom lesz majd elérhető a budapesti ingyenwifin, a szándék alapvetően az, hogy az e-közigazgatási és a közösségi információs oldalakat, valamint a tendernyertes üzleti modelljében szereplő tartalmakat, szolgáltatásokat lehessen majd elérni. Az önkormányzat a vezeték nélküli rendszert egyebek mellett az építésügyi szabályozásban, a közműnyilvántartásban, a forgalomfigyelésben és -szervezésben, valamint a digitális városüzemeltetés területein hasznosítaná. Az üzleti modellről annyit tudni, hogy Budapest közpénz felhasználása nélkül képzeli el a beruházás megvalósítását. Ebben a modellben a főváros biztosítja az eszközök kihelyezésére alkalmas lámpaoszlopokat vagy egyéb helyeket, a befektető pedig a kivitelezésről és az üzemeltetésről gondoskodik. Ez a modell egyébként sokban hasonlít az idén startolt londoni projekthez. London városa, együttműködésben a The Cloud nevű, vezeték nélküli hálózatokat fejlesztő céggel, áprilisban indította városi wifiszolgáltatását a londoni Cityben, az üzleti negyedben. Mintegy 350 ezer ott dolgozó (és persze minden odalátogató) érheti el a rendszert, amelyet 127 pontra telepítettek, villanyoszlopokra és közlekedési táblák oszlopaira. Ám a rendszer, amelyet 12 hónapnyi előkészítés után indítottak el, csak az első hónapban volt ingyenes. Persze ami a Cityben dolgozók esetében indokolt - meg tudják fizetni a szolgáltatás árát -, már nem volna ilyen egyértelmű Budapesten.

Kiket és milyen módon céloz hát a pesti ingyenwifi? A Háló megkeresett néhány hazai internetszolgáltatót, miként vélekednek a budapesti wifiprojekt ötletéről. A UPC vezérigazgató-helyettese, Kollár Péter lakonikus nemmel válaszolt a Háló kérdésére, hogy ismernek-e hasonló modellt a világ nagyvárosaiból, amely jó például szolgálna Budapestnek. Kollár szkeptikusan sorolta fenntartásait a technikai megvalósítást illetően: "Nem világos, milyen technológia lenne alkalmas a wifi rádiós eszközök IP-vel való táplálására (optika, rézérpár, mikró), és ezt hogyan lehetne eljuttatni olyan sok végpontra? Probléma az elektromos táplálás is, ráadásul igen jelentős IP-gerinc-kapacitás is kell, ami szintén nem filléres tétel."

Pórffy András, az Externet ügyvezetője szerint technikailag nem volna akadály, inkább az a gond, hogy nem láthatók előre a költségek. "Budapest igen nagy kiterjedésű város, többnyire szűk utcákkal, magas épületekkel, udvarra nyíló lakásokkal. Csupán a belső kerületek minőségi szolgáltatással való lefedése is többmilliárdos nagyságrendű beruházást igényelne, amelyhez szinte minden utcasarokra bázisállomást kellene telepíteni". Az Externetnél azt sem tartják átgondoltnak, kiknek is készül a hálózat: "Budapesten az épületek többségében legalább két különféle széles sávú hálózat is elérhető, amely a közelmúltban mobil széles sávval is bővült. A jelenlegi hozzáférési árak mellett kevés az esély, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházás önmagában valaha is megtérüljön. Az épületeken kívül a szabadban minden bizonnyal jól használható lenne a szolgáltatás, azonban kérdéses, hogy mekkora igény van erre." Ez utóbbi valóban kérdés. Budapest belvárosa hotspotokkal elég sűrűn tarkított - főként kávézókban, közösségi terekben -, kívülebb pedig a helyi önkormányzatoknak kellene inkább eldönteniük, mit szeretnének nyújtani a polgáraiknak. Leginkább a közösségi tereket, a turisták által látogatott pontokat kellene ellátni ingyeninternettel.

Egy érdekes példa külföldről: Barcelona nemrégiben elállt a városi ingyenwifi-szolgáltatástól az üzleti szereplőktől jövő nyomás hatására. Noha csak a városi weboldalakat és szolgáltatásokat lehetett elérni ezen keresztül, a spanyol piac, a versenyszabályok megsértése miatt, támadta a projektet.

Majorosi Emese, a Pannon GSM Távközlési Zrt. sajtó- és információs igazgatója szerint a feltételezett budapesti projekt valamelyest beleszólna a versenybe ott, ahol a cégük, egyebek között, a mobil internetszolgáltatást kívánja eladni. Diplomatikusan fogalmaz, amikor az esélyeket latolgatja, de a szavaiból azért kitűnik, a cég nem aggódik különösebben. "Valóban hasonló igényeket szolgálna ki, mint a Pannon által is nyújtott mobil internet, és bizonyos helyzetekben versenyez is a szolgáltatással. Jelenleg Budapesten remek széles sávú lefedettséggel lehet használni a mobil internetet, amelynek a hatótávolsága nem korlátozott, mint a wifié."

Ami a versenyt és az árakat illeti, az Externetnél úgy vélik, az önkormányzati ingyenwifi nem befolyásolja jelentősen az árversenyt. Mint Pórffy András kifejti, még a kisebb vidéki településeken, ahol a wifialapú internetszolgáltatás jóval gazdaságosabb - vagy akár az egyetlen lehetőség -, sem lehet elérni 2-3 ezer forintnál alacsonyabb havi díjakat, ennyi pénzért viszont válogatni lehet a megbízható vezetékes kapcsolatok közül. A lehetséges alternatívákhoz is fűz egy megjegyzést: "A speciális tartalom és a reklámfelületek értékesítése sem jelentene bombabiztos üzleti modellt. A piaci trendek ugyanis nem a zárt hálózatokon nyújtott, relatíve kevés előfizető által elérhető tartalomszolgáltatások felé mutatnak."

Az üzleti modell, úgy tűnik, a UPC számára is kérdéses, megítélésük szerint a projektet csak közpénzzel lehet megvalósítani, ennek viszont versenytorzító hatást tulajdonítanak. "Úgy véljük, csak mesterségesen, kvázi költségvetési pénzből lehetne egy ilyen rendszert fenntartani, és ez nem volna fair azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek a versenypiacról kénytelenek megélni" - fogalmaz Kollár Péter.

A város - mint fentebb kiderül - alapközműnek tekinti az internetet. Mások is, de elsősorban mégis üzleti alapú szolgáltatásnak. A tenderkiírás előtt egyvalami bizonyosnak látszik: a kettő feszültsége bele fog szólni a terv sikerébe.

NAGY GERGELY

A honvédelmi miniszter leváltotta széles hatáskörű biztosát

A honvédelmi miniszter leváltotta széles hatáskörű biztosát

Úgy tűnik, a kormány épp most borította fel az oltási tervet

Úgy tűnik, a kormány épp most borította fel az oltási tervet

Von der Leyen: A határok lezárása nem megfelelő eljárás a vírus megfékezésére

Von der Leyen: A határok lezárása nem megfelelő eljárás a vírus megfékezésére