szerző:
HVG

Több mint két évtizeddel az ideiglenesnek deklarált 1989-es alkotmány életbelépése után a magyar Országgyűlés – az...

Több mint két évtizeddel az ideiglenesnek deklarált 1989-es alkotmány életbelépése után a magyar Országgyűlés – az európai posztkommunista államok közül utolsóként – elfogadta az ország új alaptörvényét. Az április 18-án megszavazott dokumentum, amit 262:44 arányban csak a koalíciós pártok támogattak (a Jobbik ellene voksolt, az MSZP és az LMP a plenáris vita során mindvégig bojkottálta a procedúrát) csökkenti a törvényhozó és a végrehajtó hatalom eddigi kontrollintézményeinek számát és súlyát. Az Alkotmánybíróság (AB) 22 év után lényegében megszűnik a parlament jogszerű működése fölött őrködni, a kormányzat tevékenységét ellenőrző négy ombudsman száma pedig egyre csökken. A kabinet pozíciójának erősítésével párhuzamosan az alaptörvény rendhagyó közjogi „mutatványra” is kísérletet tesz: a köztársaság új írott társadalmi szerződését ötvözni óhajtja a Magyar Királyság egykori történeti alkotmányának „vívmányaival”. 2012. január 1-jén így nemcsak hosszú preambulummal feldíszített, 613 mondatból álló konstitúció lép életbe, hanem az elmúlt ezer év legfontosabb jogforrásainak bizonyos (közelebbről egyelőre meg nem határozott) elemei is.

A baloldali ellenzék várakozására rácáfolva a közjogi alapstruktúra megmaradt, Orbán Viktor (legalábbis formálisan) nem csinált Magyarországból félprezidenciális államot. A rendszer világi és republikánus jellege azonban szimbolikus értelemben gyengült: az eddigi Magyar Köztársaság név Magyarországra változott, s a szöveg – az EU alapokmányával ellentétben – ezentúl több helyen is hivatkozik a kereszténységre és Istenre, valamint a Szent Koronára.

„Magyarország első egységes Alaptörvénye” visszamenőleg nemcsak az 1949-es népköztársasági, majd a köztársasági alkotmányt nyilvánítja érvénytelenné, hanem kvázi közjogi interregnumnak minősíti az egész 1944–1990 közötti időszakot is. A strasbourgi bíróság jogfelfogásával szembehelyezkedve kőbe véste ugyanakkor a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést is.

A közpénzekről szóló vadonatúj fejezet adósságféket léptet életbe Magyarországon, ennek időpontját azonban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012-ről máris 2016-ra javasolja kitolni. Az adósságfék értelmében amíg a GDP felét meghaladja az államadósság (jelenleg 80 százalékos ez az arány), addig Magyarország hitelállományát csökkenteni kell – leszámítva a különleges jogrend és a súlyos recessziók időszakát. Az adósságlimit túllépése idején az alaptörvény korlátozza az AB működését is. Az adó- és költségvetési törvények alkotmányosságát ilyenkor csak néhány kitüntetett fontosságú emberi joggal (például az emberi méltóság veszélyeztetésével) összefüggésben vizsgálhatja felül ezentúl a testület.

Biztos, ami biztos, a koalíció – közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök által kiválasztott bírójelöltekkel – alaposan fel is töltötte júniusban az alkotmányvédő testületet. A parlament egyszerre öt új tagot küldött – nem 9, hanem immár 12 éves mandátummal – a Donáti utcai törvényszékre. A jobb- és a baloldal által jelölt bírák aránya ezzel 10:4-re módosult (egy bíró közös jelöltnek számít). A testület bővítésére az új alaptörvénnyel teremtett magának alkalmat a koalíció. A létszámnövelésben kulcsszerepet játszott annak kezdeményezője és egyik legfőbb haszonélvezője, a parlament alkotmányügyi bizottságának addigi fideszes elnöke, Balsai István, aki pártpolitikusból 21 év után egyik napról a másikra lett semleges alkotmánybíró. Rajta kívül bejutott még a testületbe a Sólyom László-féle AB legszigorúbb szakmai kritikusa, Pokol Béla jogszociológus, volt kisgazda honatya, valamint a Fidesz korábbi jogi képviselője, Szalay Péter ügyvéd, továbbá Szívós Mária büntetőbíró és Dienes Oehm Egon, a KDNP favoritja is. Az alkotmányvédő testület a jövőben elsősorban szuperbíróságként működik a Legfelsőbb Bíróság fölött.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Farkas Flórián: A Sargentini-jelentés veszélyezteti a magyar cigányság felzárkózását

Farkas Flórián: A Sargentini-jelentés veszélyezteti a magyar cigányság felzárkózását

Zsíros fizetésemelést kapott Kásler, a kormány nagyon elégedett lehet a munkájával

Zsíros fizetésemelést kapott Kásler, a kormány nagyon elégedett lehet a munkájával

Az ön megyéjében mennyi az átlagfizetés? Mutatjuk!

Az ön megyéjében mennyi az átlagfizetés? Mutatjuk!

Munkagép emelőkarja sebesített meg halálosan egy munkást Debrecenben

Munkagép emelőkarja sebesített meg halálosan egy munkást Debrecenben

A megye, ahol egyszerre van munkanélküliség és munkaerőhiány

A megye, ahol egyszerre van munkanélküliség és munkaerőhiány

És akkor a kormány előhúzott egy rakás pénzt a Lánchíd felújítására

És akkor a kormány előhúzott egy rakás pénzt a Lánchíd felújítására