szerző:
HVG

Január 1. Dohányzási tilalom

Megtiltották a dohányzást a közforgalmú intézményekben – így a szórakozó-, vendéglátó- és munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön, a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint ezek ötméteres körzetében. Háromhavi türelmi idő után, április 1-jétől kezdték kiróni az 50 ezer forintig terjedő egészségvédelmi bírságot a renitensekre. A fiatalkorúak védelmére hivatkozva a parlament 2013. júliusi starttal állami monopóliummá tette a dohányárusítást, akkortól csak a koncessziós jogot megszerző üzletek tarthatnak dohányterméket. Az új rendszer működtetésére létrehozott Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. első embere Gyulay Zsolt olimpikon, Hungaroring-vezér lett, a cég felügyelőbizottságában a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánoshoz közeli üzletemberek kaptak helyet. Az idén háromszor, legutóbb decemberben emelték a cigaretta jövedéki adóját, ami így ezerdarabonként 12 500 forint.

Január 2. Az alaptörvény elleni tüntetés

Miközben a koalíció és prominens hívei a rendőrsorfallal körülzárt budapesti Operaházban ünnepelték az új alaptörvény életbelépését, több ezer civil tüntetett a közjogi rendszert centralizáló alkotmány ellen, amelyet az első évben háromszor is módosítottak a kormánypártok. Az első módosítás az uniós jog megsértése miatt hatályon kívül helyezte az átmeneti rendelkezéseknek azt a pontját, amely a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet összevonását irányozta elő. A kormányfő által korábban gránitszilárdságúnak mondott jogszabály sietős kiegészítésére azért szánta el magát a koalíció, mert Szabó Máté parlamenti biztos az Alkotmánybírósághoz (AB) benyújtott indítványában megkérdőjelezte, hogy az alaptörvény és annak politikai deklarációkat tartalmazó utólagos kiegészítése egyazon alkotmány része. Novemberben az előzetes választási regisztrációt bebetonozni szándékozó függelékkel is kiegészítették a konstitúciót, szintén azért, hogy nehezen legyen támadható az AB előtt. Decemberben újabb módosításra szánta el magát a kormány: a termőföldek és erdők tulajdonjogáról, illetve a mezőgazdasági üzemekről szóló előírásokat sarkalatos (kétharmados) törvények szabályozzzák.

Január 2. Ombudsmanváltások

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökeként, kilenc évre kinevezve, hivatalba lépett Péterfalvi Attila. Egyidejűleg megszűnt a parlamenti kiválasztás alapján – 2001–2006 között éppen Péterfalvi által – betöltött önálló adatvédelmi ombudsmani poszt, ahonnan így Jóri András távozni kényszerült. Az új rendszerben az Európai Bizottság sem látja garantáltnak az adatvédelmi intézmény függetlenségét, emiatt jogsértési eljárást indított Magyarország ellen. Januártól Szabó Máté, az addigi általános biztos lett az ombudsmani hivatal egyszemélyi vezetője, a helyettesévé fokozták le a kisebbségek jogai felett addig önállóan őrködő Kállai Ernőt és a jövő nemzedékekért felelős Fülöp Sándort. Miután Fülöp szeptemberben lemondott, az Országgyűlés Szabó Marcelt választotta a helyére. Szabó Máté Alkotmánybíróság elé vitte többek között a nemzetiségi és a családjogi törvényt, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, a hajléktalanok büntethetőségének ügyét, az „iskolakerülők” rendőri igazoltatását megengedő jogszabályokat, és élesen bírálta a környezetvédelem kormányzati intézményrendszerének általános meggyengítését.

Január 21. Az első „békemenet”

Nem leszünk gyarmat! feliratú molinó mögött felsorakozva, illetve a Brüsszellel szembeni „szabadságharcot” vezető Orbán Viktor miniszterelnököt éltető táblák alatt több százezres tömeg vonult fel Budapesten a Békemenet Magyarországért nevű társaság szervezésében. A magát kormánytámogató civil erőként feltüntető tömörülést Széles Gábor nagyvállalkozó és médiabirodalmának munkatársai – Bayer Zsolt, Bencsik András, Stefka István – mellett Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója hozta létre. Az „adósrabszolgaság” ellen tüntető „békemenet” október 23-án – az Együtt 2014 ellenzéki mozgalom zászlóbontásával egy időben – a Parlament elé gyűlt össze, azt demonstrálandó, nem hagyják, hogy az unió „útonálló módjára zsarolja” és megbuktassa a magyar kormányt. Csizmadiát korábban Navracsics Tibor miniszter a társadalmi szervezetek állami támogatásáról döntő Nemzeti Együttműködési Alap elnökévé tette.

Február 1. Dörner birtokon belül

Hivatalosan is átvette az Új Színház irányítását a szélsőjobboldali nézeteiről ismert Dörner György. Tarlós István főpolgármester Dörner politikai kiáltványokat idéző pályázatában nem talált kivetnivalót, a három hónappal korábbi kinevezést a széles körű tiltakozások és annak ellenére sem vonta vissza, hogy a szakmai zsűri nem támogatta a nyertest. Csupán abban egyezett meg az új igazgatóval, hogy a színház nevét nem változtatja Hátországra, és Csurka István A hatodik koporsó című darabját nem tűzi műsorra. A Nemzeti Színház vezetésére novemberben kiírt minisztériumi pályázatra négyen jelentkeztek: Alföldi Róbert jelenlegi vezérigazgató, Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, Szennyai Mária színésznő és Hídvégi Miklós rendező. A rendezéseivel többször is kormánypárti és jobbikos támadást kiváltó Alföldi esélyeit rontotta, hogy a pályázatokat elbírálók között több, Vidnyánszkyhoz kötődő színházi ember kapott helyet. Így aztán az utóbbi meg is kapta a miniszteri kinevezést.

Február 3. Malév-csőd

Hajnali 5-kor jelentette be a Malév Zrt. vezetése a nemzeti légitársaság menetrendszerű járatainak megszüntetését. A súlyosan eladósodott társaságra nem sikerült vevőt találni, további állami finanszírozását pedig lehetetlenné tette az Európai Bizottság verdiktje, amely már a 2007–2010 közötti állami tőke- és hiteljuttatásokat is tiltott támogatásnak ítélte. A Malév-csoporttól 2000 főt bocsátottak el – ennél több dolgozótól az idén csak a komáromi Nokia vált meg. A kalkulációk szerint 13-14 milliárd forintot emészt fel a légitársaság felszámolási eljárása. A Malév megszűnése évi bő 3 millió utas elvesztését jelentette a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. számára. A piaci rés nagy részét betöltötték a fapados légitársaságok – mindenekelőtt a Wizz Air és a Ryanair.

Február 13. Magyar műhold

Sikeresen startolt a hordozórakéta az első magyar műholddal, a Masat–1 a francia guyanai Kourou űrközpontból. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói által készített, 10 centiméteres élű, kocka formájú, mindössze 1 kilogrammos pikoszatellit azóta adatokat és fényképeket továbbít az egyetem földi állomására. A Masat–1 300 millió forintos eszmei értékénél nagyságrendekkel nagyobb tudományos beruházás kezdődött májusban Csillebércen. A világ legnagyobb részecskegyorsítójáról, a Nagy Hadronütköztetőről ismert Európai Nukleáris Szervezet a fő adatközpontját költözteti oda. Némi késésben van az unió 44 tudományos nagyberuházása közé sorolt szegedi szuperlézer megépítése, a létesítményt a jelenleg meglévőknél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézernek szánják. Az uniós támogatású, nettó 61,3 milliárd forintos beruházást 2009-ben nyerte el Magyarország (Csehország és Románia társaságában). Az egyik legtekintélyesebb matematikai elismerést, a szakma Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat vehette át Szemerédi Endre májusban Oslóban.

Február 15. Új kihágási kódex

Háromezerről tizenötezer forintra emelte fel a közlekedési kihágások miatt kiszabandó helyszíni bírság összegét az új szabálysértési törvény. A kisebb értékre elkövetett lopásért, csalásért, orgazdaságért pedig a korábbi 150 ezer helyett akár 300 ezer forint pénzbüntetést is lehet kapni, igaz, 50 ezer forint értékig a lopás is csak szabálysértés (eddig 20 ezer forint volt a határ). A kis Btk. nagy szigorral kezeli a visszaeső elkövetőket: akit például tolvajlásért fél éven belül harmadszor elkapnak, az a korábbi 60 nap helyett 90 napra is bevarrható büntetés-végrehajtási intézetbe. A törvény kritikusai a bírák mérlegelési jogának szűkítése miatt továbbra is támadják a jogszabályt.

Február 18. Ezüst Medve

Fliegauf Bence Csak a szél című filmje nyerte el a berlini filmszemle második legrangosabb elismerését, a zsűri nagydíját. A cigánygyilkosságokból kiindulva egy roma család néhány napját elmesélő film az Ezüst Medvén kívül beseperte az Amnesty International elismerését és a Béke-díjat is. A nemzetközi siker ellenére a filmgyártás fekete éve volt az idei. A szakma két évre jóformán állami mecenatúra nélkül maradt, ezt jelezte az idei, 43. Magyar Filmszemle kínálata is, ahol mindössze nyolc játékfilmet mutattak be. Az egykori filmes önrendelkező szervezet, egyben fő támogatáselosztó Magyar Mozgókép Közalapítvány helyébe lépett, Andrew Vajna filmügyi kormánybiztos vezényelte, filmközpontnak is nevezett Magyar Nemzeti Filmalap Nonprofit Zrt. a filmes adósságok rendezésére 6 milliárd forintot kapott a költségvetésből. Eddigi döntései alapján 11 játékfilm gyártását támogatja összesen 2 milliárd forinttal. A legtöbbet, 300 milliót Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének ítélte meg.

Február 24. Hunvald szabad

Hűtlen kezelés miatt másfél év börtönt kapott Hunvald György (MSZP) volt erzsébetvárosi polgármester, de mivel 30 hónapot ült előzetesben, szabadon távozhatott az elsőfokú ítélet kihirdetéséről. A vád, hogy tudott súlyosabban elítélt vádlott-társai üzelmeiről, megdőlt, „csak” fiktív munkaszerződések, lezsírozott lakáskiutalások miatt marasztalták el. Hasonló eredményre jutott eddig csaknem minden, főbenjárónak minősített, a Fidesz által ügyészségi segédlettel szorgalmazott úgynevezett elszámoltatási ügy. A sukorói telekcsere ügyében megszüntették a nyomozást Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ellen, s csak Tátrai Miklós egykori vagyonkezelő-vezér és egyik igazgatója ellen emeltek vádat. Tátrait az úgynevezett Bábolna-ügyben első fokon felmentette a bíróság, a Fradi-pálya és a moszkvai kereskedelmi kirendeltség értékesítése miatt indult eljárás ólomléptekkel halad. Felsült az ügyészség a másik kirakatperben, az UD Zrt.-féle megfigyelési ügyben is: az elsőfokú bíróság felmentette Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét, Herényi Károly (MDF) és Tóth Károly (MSZP) volt országgyűlési képviselőket, továbbá Szilvásy György korábbi titokminisztert. A maffiavezérként megvádolt Hagyó Miklós (MSZP) és társai elleni úgynevezett BKV-ügyben a hűtlen kezelést szinte kizárólag tanúvallomások támasztják alá, közülük nem egyről kiderült, hogy a nyomozók erőltették ki a tanúkból. A száznál több, nagy dérrel-dúrral beharangozott egyéb esetben egyetlen elmarasztaló ítélet sem született.

Február 27. Második körös egyházak

A 2011 végén egyházként elismert 14 felekezet után újabb 18-nak adta meg a megkülönböztető státust a parlament, 66, korábban egyházként működő szervezet kérelmét viszont elutasította. A „második körben” elismert régi-új egyházak között olyan világvallások magyarországi képviselői nyertek állami elismerést, mint az anglikánok, a kopt keresztények, a jehovisták és a muszlimok. Öt buddhista közösség mellett egyház maradhatott a Németh Zsolt fideszes képviselő lelkész édesapja által alapított Erdélyi Gyülekezet is, miközben a volt SZDSZ-es Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget egyesületi sorba száműzték. A korábban bejegyzett 368 egyházból megmaradt 32 sem teljesen egyenrangú: az iskolafenntartói szerepből a kisebbeket – például a Hit Gyülekezetét Ajkán és Hajdúsámsonon – megpróbálták kiszorítani.

Március 7. Állami garancia a BKV-nak

A főváros kezességet vállalt a BKV Zrt. hiteltörlesztésére, az állam pedig legfeljebb 63,1 milliárd forint összegben egyedi állami készfizető kezességgel támogatta a fővárost. Az év végére újból veszélybe került a társaság működőképessége és 60 milliárd forintos adósságának finanszírozása. Bár Tarlós István főpolgármester és a BKV vezérkara is ellenezte, a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége megszavazta, és novemberben meg is született a szerződés a VT-Transman Kft.-vel, amely 2013 májusától szolgáltatóként 150 buszt állít menetrendbe Budapesten. Többéves huzavona után megkezdődött az Alstom cég metrókocsijainak szállítása is, a műszaki hibák tömegét produkáló 3-as metróvonal felújítására azonban nem maradt pénz. A főpolgármester a kilencvenes években privatizált vízközműcégek, a Fővárosi Vízművek Zrt. és a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. visszavásárlását minősítette a választások óta eltelt időszak legnagyobb eredményének Budapesten.

Március 17. Simicskáé a Közgép

Az Orbán-kormány közbeszerzési favoritja, a Közgép Zrt. „tényleges tulajdonosának minősülő természetes személy Dr. Simicska Lajos” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet Németh Miklós Közgép-vezérigazgató szignált. Az azóta sem cáfolt beismeréssel egyértelművé vált, hogy a 2010 óta – konzorciumi társakkal – több mint 300 milliárd forint értékű állami és uniós pályázaton győztes cég tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök gimnáziumi és egyetemi barátja, a Fidesz későbbi pártpénzügyese, az adóhatóság volt elnöke. A szövevényes, szinte a teljes gazdaságot lefedő Simicska-birodalom tavaly több mint 14 milliárd forint tiszta osztalékot fialt tulajdonosainak, akik az infrastruktúra-beruházásokon túl uralják a közterületi reklámpiacot, jelentősek a médiaérdekeltségeik, és próbálkoznak az agrárszférában, valamint az energiapiacon is.

Március 20. Egészségügyi béremelés

Több hónapos alkudozás után az erőforrás-minisztérium engedett a frissen végzett orvosok béremelési követelésének. „Talált” ugyanis az egészségbiztosítási alap költségvetésében 30 milliárd forintot, amit béremelésként oszthat szét 17 ezer orvosnak és 68 ezer szakdolgozónak. Az összeget valójában a kórházi és a járóbeteg-ellátás büdzséjéből csípte le a tárca. A havi 350 ezer forintnál kevesebbet kereső orvosoknál az emelés bruttó 66 ezer, a szakdolgozóknál átlagosan 10 ezer forint körüli, de csak az alapbérre vonatkozik, az ügyeleti díjakat nem érinti. A pénzosztásból akkor kimaradt, ezért háborgó háziorvosok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződött fogorvosok, valamint a védőnők megbékítésére novembertől folyósít pluszpénzt a tárca.

Március 29. Bírák kényszernyugdíjazása

Aláírta 194 bíró felmentési határozatát Schmitt Pál köztársasági elnök. Ez a korábbi 70 helyett 62 évesen, az alaptörvény alapján nyugdíjba küldött bírák első köre. Schmitt utódja, Áder János további 42 bíró felmentését szignálta. Júliusban az Alkotmánybíróság január 1-jéig visszamenőleg megsemmisítette a bírók jogállásáról szóló törvény vonatkozó részeit, mivel azok „sértik a bírói függetlenséget”. Szeptemberben a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon megszületett az első – azóta már jogerős – verdikt, amely visszahelyezte tisztségébe a Kaposvári Törvényszék egyik 62 éves bíráját. Hasonló döntések sorra születnek azóta. Az Európai Bizottság keresete nyomán már a luxembourgi bírói fórum is megállapította Magyarország kötelességszegését, mivel „a magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális és gyors leszállítása 70-ről 62 évre az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül”. Az ítéletben foglaltakat a lehető leghamarabb teljesíteni kell, különben pénzügyi szankciókra is sor kerülhet. A jobboldali kormánykoalíció által tavaly kialakított új igazságügyi rendszert, amely például megszüntette a bírói hatalmi ág 1997-ben bevezetett testületi irányítását, s kettéválasztotta a főbíró és a törvényházak főhivatalnokának funkcióját, tavasszal élesen támadta az Európa Tanács konzultációs testülete, a Velencei Bizottság is, többek közt az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének csaknem korlátlan hatalma miatt.

Március 29. Elbontott szobrok, betiltott utcanevek

Hajnalra virradóra elbontották Károlyi Mihály szobrát a budapesti Kossuth téren. Az emlékmű száműzését a Parlament környékének rendezésére hivatkozva az Országgyűlés Hivatala kezdeményezte, hogy „a tér visszanyerhesse 1944 előtti képét”. Az emlékművet Siófok fogadta be. József Attila szobrát az újonnan kialakítandó Duna-parti sétányra helyezik át a Kossuth térről, ahová viszont a kormány megrendelte Andrássy Gyula új lovas szobrát. Orbán Viktor októberben turulszobrot avatott Ópusztaszeren, a Fidesz vezette Zuglóban pedig a Jobbik kezdeményezésére állítottak trianoni emlékművet. Az 1945 utáni időkre emlékeztető szobrok, utcanevek eltüntetése települési szinten is felgyorsult. A főváros 14, Pécs 6 közterület elnevezését változtatta meg úgy, hogy az egykori munkásmozgalom tagjaival együtt neves írókat is száműzött, hogy a helyükre például Wass Albert vagy egyházi személyek neve kerülhessen. Gyömrőn Horthy Miklósról neveztek el teret. A parlament novemberben törvényt hozott arról, hogy 2014-től cég, civil szervezet, sajtótermék, közintézmény és közterület nem viselheti a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet betöltött személy nevét.

Április 1. Árfolyamgát 2.0

A fix – svájci frankos kölcsönnél 180, euróalapúnál 250, japán jenesnél pedig 2,5 forintos – árfolyamon kiszámított törlesztőrészlet feletti hitelrészre a bank elengedi (az állammal együtt átvállalja) a kamatot, a tőkerész pedig gyűjtőszámlára kerül, amit legkésőbb 2017. június 30-a után el kell kezdeni törleszteni. A törlesztőrészlet svájci franknál 270, eurónál 340, japán jennél 3,3 forint fölötti részét az állam állja. Azok választhatják az év végéig az árfolyamrögzítést, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt, illetve devizaalapú kölcsönt vettek fel, forintban törlesztenek vagy 2011. december 15-e előtt lízingszerződést kötöttek lakóingatlanukra, továbbá nincs 90 napot meghaladó tartozásuk. Az árfolyamgát 2.0 lehetőségét csak a közel 450 ezer jogosult 20,7 százaléka igényelte október végéig. A rögzített árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya 731 milliárd forint volt, a lehetséges hitelállomány 23,7 százaléka.

Április 2. Lemondott Schmitt Pál

Az ellene felhozott plágiumvádat tagadta, de lemondott Schmitt Pál köztársasági elnök. A hvg.hu januárban hozta nyilvánosságra, hogy Schmitt 1991-ben írt egyetemi doktori disszertációjában feltehetően plagizált részek találhatók. A Semmelweis Egyetem doktori tanácsának javaslatára az intézmény szenátusa megfosztotta az államfőt kisdoktori címétől. Ezután mondott le parlamenti beszédben. A hvg.hu novemberi cikke szerint felmerül a plágium lehetősége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök két szakdolgozatával kapcsolatban is, melyek közül az egyiket az ELTE-re írta szociológiából. Az ELTE Társadalomtudományi Karának vizsgálata szerint Semjén „súlyos szakmai, etikai vétséget követett el”, mert jelentős szövegegyezés állapítható meg szakdolgozata és konzulensének egy későbbi tanulmánya között.

Április 15. Járatok megszüntetése

Négyszáz vonat- és harminc autóbuszjáratot szüntetett meg a kormány, bár a Fidesz választási ígéretét részben betartva 2010 nyarán még újraindította a vonatokat a korábban bezárt szárnyvonalak némelyikén. A december 9-étől érvényes új menetrendből kiderül, hogy a megszüntetett és újonnan indított buszjáratok egyenlegeként további 281 járatot vontak ki a forgalomból. A nagyobb utat megtevő távolsági buszokon bevezették a minőségi felárat, hogy áttereljék az utasokat a kormány által preferált vasúti közlekedésre. Közben pedig a MÁV-csoport a szokásos évi 220–250 milliárd forintos költségvetési támogatáson túl októberben 25 milliárd forintot kapott az államtól a pályaműködtetés költségeire, novemberben pedig közbeszerzést írt ki 48 új villamos motorvonatra. A Volán-társaságoknál viszont immár harmadik éve járműbeszerzési stop van érvényben.

Április 16. Országgyűlési törvény

A házelnöknek a korábbinál nagyobb hatáskört megengedő országgyűlési törvényt fogadott el a parlament. A jogszabály Országgyűlési Őrséget állított fel, és erős fegyelmi jogokat adott a házelnöknek, aki javasolhatja, hogy pénzbüntetéssel sújtsanak vagy kizárjanak az ülésnapról képviselőt, sőt súlyos esetekben a képviselői jog felfüggesztését is indítványozhatja, például ha a törvényhozó „fizikai erőszakra” hív fel. A részben a házszabály szerepét átvevő új törvény részletezi például a vizsgálóbizottságok működését, a mentelmi és összeférhetetlenségi szabályokat. A Ház első emberének munkáját 2013-tól a parlament által választott háznagy és az Országgyűlés Hivatalának házelnök által kinevezett főigazgatója segíti. Az előbbi posztra Mátrai Márta fideszes országgyűlési képviselő, az utóbbira Such György, Orbán Viktor egykori tanácsadója, a Magyar Rádió 2006–2010 közötti elnöke került.

Május 1. Kórház-államosítás

Befejeződött a kórházak államosítása. Az év első napján az önkormányzatiból állami tulajdonba, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) irányítása alá kerültek a megyei és a fővárosi fekvőbeteg-ellátó gyógyintézmények. A második körben zömében a kisebb, városi kórházak búcsúztak eddigi fenntartóiktól. Így összesen 116 kórház gazdája lett az erőforrás-minisztérium alá tartozó hatóságként funkcionáló GYEMSZI. Az önálló, többnyire kisebb rendelők sorsa a jövő év közepéig dől el: amelyikről lemond az önkormányzat, az ugyancsak belekerül az állami egészségügy portfóliójába. A tulajdonosváltást követően 15 kórházban csak krónikus betegeket fogadnak.

Május 1. Csak részben szabad sajtó

„Megnőtt a cenzúrára és az öncenzúrára utaló jelentések száma”, ezért a média szabadságát vizsgáló Freedom House szabadból részben szabad kategóriába minősítette le Magyarországot. A médiaszabályozást alapjaiban megkérdőjelező Európa Tanács bírálatát figyelmen kívül hagyva, az európai össztűz dacára a kétharmados parlamenti többség csak az Alkotmánybíróság által kifogásolt pontokon módosította nyáron az erős állami kontrollt megalapozó médiatörvényt. Így megszűnt például az egypárti Médiatanács ellenőrzési és szankcionálási joga az írott és az online sajtó fölött, és szűkült a hatóság adatmegismerési jogköre. Hatalmával visszaélve a Médiatanács öt jogerős bírósági ítélet dacára igyekszik elnémítani, illetve ideiglenes engedélyekkel vegetálásra kárhoztatni az éterben egyedül kormánykritikus Klubrádiót, miközben a frekvenciapályázatokon tarolnak a kormánypárthoz lojális adók. A Fidesz-közeli média javára rendeződött át a szűkülő hirdetési piac. Ennek nyomán a birodalomhoz tartozó Class FM kereskedelmi rádió megerősödött, a baloldalhoz sorolt versenytársa, a Neo FM tönkrement, de a független közéleti tartalmakat is egyre kevesebb forrásból lehet előállítani. Eközben a hatalom uralma alá hajtott közmédiumok csaknem 80 milliárd forintból gazdálkodhattak az idén, ebből 65 milliárd forint közpénz – ez több, mint az összes magyarországi magántulajdonú rádió és televízió reklámpiaci bevétele. A hamisításmentes közmédiáért csaknem egy éve az MTVA székházánál demonstráló Nagy Navarro Balázst és társait decemberben rendőri segítséggel próbálta a cég biztonsági szolgálata eltávolítani.

Május 5. Kormányátalakítás

Lemondott Réthelyi Miklós, a „nemzeti erőforrásokért” (oktatásért, egészségügyért, szociális ellátásért, kulturális szféráért) felelős minisztérium irányítója. Fellegi Tamás, az IMF-fel és az unióval folytatott pénzügyi tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter viszont feladattorlódásra hivatkozva távozott a kormányból. Őt Varga Mihály váltotta, Réthelyi helyére pedig Balog Zoltán református lelkész, a miniszterelnök korábbi lelki vezetője került, akinek kérésére az erőforrás-minisztérium „nemzeti” jelzőjét az „emberi” váltotta fel. Júniusban Szőcs Géza kulturális államtitkár is a felmentését kérte, utóda L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes elnöke lett. Az addig Fidesz-frakcióvezető Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként az uniós pénzek lehívásának felgyorsítását és a titkosszolgálatok felügyeletét kapta feladatul. Az egykori mahiros üzletember Győri Tibor a Miniszterelnökség jogi ügyeit, Szijjártó Péter – Orbán Viktor korábbi szóvivője – pedig a külgazdasági kapcsolatokat koordinálja, mindketten államtitkári rangban.

Május 31. Leporolt maffiaakták

Őrizetbe vették Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) osztályvezetőjét, Kalmár Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) főosztályvezetőjét, valamint a mulatótulajdonos Vizoviczki Lászlót. Utóbb további vezető rendőrök kerültek rács mögé, köztük Gulyás Imre NNI-osztályvezető. A gyanú szerint Vizoviczki rendőröket vesztegetett meg, hogy mulatói, köztük a hajógyári-szigeti Dokk-komplexum és számos belvárosi egység elkerüljék a razziákat. A Vizoviczki-ügy adhatott indokot arra a példátlan rendőrségi átszervezésre, amelynek során Pintér Sándor belügyminiszter csaknem kétszáz tapasztalt nyomozót eresztett szélnek, gyakorlatilag felszámolta (a Készenléti Rendőrségbe olvasztotta) az NNI-t, s jogutód nélkül megszüntette a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályát, majd leváltott kilenc rendőrkapitányt, köztük saját kinevezettjeit. A júliusban lefogott Portik Tamás terhére olyan főbenjáró maffia-bűncselekményeket rónak, mint az 1998-as Aranykéz utcai merénylet, illetve riválisának, Prisztás Józsefnek a 1996-os kivégzése.

Június 4. Durvuló zsidózás

„Utálok minden zsidót!” – ezekkel a szavakkal támadt egy ismeretlen férfi Schweitzer József nyugalmazott főrabbira a budapesti Károly körúton. Áder János köztársasági elnök és a kormány nyilatkozatban vette védelmébe az idős tudóst. Májusban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége izgatás miatt tett feljelentést, miután egy hangfelvétel nyomán kiderült: az egri önkormányzat tavalyi ülésén Székhelyi József színművész vendégszereplése kapcsán durván zsidóztak a megjelentek. Később a neonáci Kuruc.info uszító felhívására érték komoly fenyegetések azokat az aktivistákat, akik a háborús bűntettekkel gyanúsított Csatáry László egykori kassai gettóparancsnok lakása előtt tiltakoztak. Áprilisban Baráth Zsolt jobbikos képviselő a T. Házban a tiszaeszlári per évfordulója apropóján megismételte az évszázados vérvádat, november végén pedig párttársa, Gyöngyösi Márton követelte a kormány és a parlament zsidó származású tagjainak listázását. Utóbbi megnyilvánulás széles társadalmi felháborodást keltett.

Június 25. A kemény kéz Btk.-ja

Szigorú büntetésfilozófiai elvekre épül a rendszerváltás első Btk.-ja: az 1978-as kódexet felváltó, 2013. július 1-jén hatályba lépő törvénykönyv 20-ról 25 évre emeli fel a határozott idejű szabadságvesztések maximális időtartamát, az ismétlő bűnözőket pedig eleve kizárja a feltételesen szabadlábra helyezhetők közül. Több tucat bűncselekmény megítélése szigorodik, az ittas vezetést például 1 helyett 2 évi szabadságvesztéssel, az erős felindulásban elkövetett emberölést 2–8 helyett 5–10 évi fegyházzal honorálja a kódex. Az éjjel, illetve csoportosan vagy az élet kioltására alkalmas eszközzel felfegyverzett támadókkal szemben pedig immár akár azok megölését is jogos védelemnek minősíti, így elvileg büntetőeljárás sem indulhat a megtámadottal szemben. Az emberölés, a rablás és a kifosztás esetében a kódex 14-ről 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, s eredetileg új bűncselekményt kívánt konstituálni a családon belüli erőszakról „együtt élők közötti lelki bántalmazás” címen, ám ezt a képviselők többsége végül nem támogatta. Mindenesetre e témában állítólag társadalmi vita indul.

Június 27. Melegolimpia Budapesten

Negyven ország közel négyezer versenyzője vett részt Budapesten az Eurogames 2012 játékokon. Főleg meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű sportolók, de heterók is neveztek a köznyelvben csak melegolimpiának nevezett rendezvényre. A megnyitó és a programok helyszínét a szervezők titokban tartották. A júliusi Budapest Pride melegfelvonulást viszont csak magas fokú rendőri készültség mellett lehetett megrendezni a homofób, szélsőjobboldali ellentüntetők provokációi miatt. A melegközösséget is sújtja az a júliusban hatályba lépett családvédelmi törvény, amely Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint is szűkítően értelmezi a család fogalmát. Az ombudsman kifogásolja, hogy a törvény a bejegyzett élettársi közösséget kizárja a család fogalmából. A polgári törvénykönyv módosított változatában a kormánykoalíció továbbra is csak szerződéses kapcsolatként, nem pedig családként hajlandó elismerni az élettársi viszonyt. Az Alkotmánybíróság, az ombudsman javaslatát elfogadva, megsemmisítette a törvény e kitételét.

Július 1. Új munkajogi kódex

Közvetlenül az életbelépése előtt több ponton módosították az új munka törvénykönyvét, amely a korábbinál is kiszolgáltatottabbakká teszi a dolgozókat. A számukra anyagi hátránnyal járó paragrafusok egyike szerint a felmondási időre már nem átlagkereset (azaz az előző 12 hónapban kifizetett összes jövedelem átlaga, beleértve például a jutalmakat, bónuszokat is) jár, hanem távolléti díj (amely az alapbéren felül csak a rendszeres pótlékokat tartalmazza). Jócskán megnyirbálták a szakszervezetek jogait is, és becslések szerint évi 10 ezer forintos veszteséget okozhat a dolgozóknak a pótlékok csökkenése. Júliustól megszűnt ugyanis a délutáni pótlék, kizárólag az este 6 és reggel 6 óra közötti időre jár 30 százalékos éjszakai pótlék.

Július 6. Átírt jegybanktörvény

A legalább öt-, legfeljebb kilenctagú monetáris tanácsban (mt) a parlament által megválasztott külső tagok száma nem érheti el a belső tagok – az elnök és a maximum három alelnök – számának kétszeresét. Alig fél év után visszaállt a régi rend, miszerint az mt-nek nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, amelynek képviselője mégsem vesz részt a testület ülésein. Bár a jegybanktörvény nem az IMF és az EU által a tárgyalások megkezdésének feltételéül nyolc hónappal korábban szabott módon változott meg, a két intézménynél elfogadták Orbán Viktor szóbeli ígéretét, hogy Simor András jegybankelnök mandátumának 2013. március 3-ai lejártáig nem jelöl harmadik alelnököt, valamint új tagokat a hétfős, már most is 4:3 arányban kormánypárti többségű mt-be. A kormánypártiak szavazatával az mt augusztustól – a romló inflációs adatok ellenére – öt lépésben összesen 1,25 százalékkal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A kormány attól a szándékától is elállt, hogy a 2013. január 1-jétől érvényes tranzakciós jutalékot az MNB-re is kiterjessze.

Július 13. Dinnyekartell

Közösen állapodott meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő által vezetett Magyar Dinnyeszövetség az áruházláncokkal, hogy a hipermarketekben júliusban nem csökken kilogrammonként 99 forint alá a dinnye fogyasztói ára, így a hazai termelők 35–40 forintos felvásárlási árat kapnak árujukért. A Gazdasági Versenyhivatal augusztusban vizsgálatot indított az árkartell ügyében. Az eljárást az Országgyűlés a versenytörvény módosításával akadályozta meg: a jogszabályba bekerült, hogy az agrárminiszter mentességet adhat a kartelltilalom alól. Az aszály és más természeti károk több mint egymillió hektáron okoztak terméskiesést, aminek következtében az ősszel már az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára is emelkedett.

Július 20. Stratégiai egyezségek

Megszületett az első olyan stratégiai megállapodás, amilyeneket az általa legfontosabbnak ítélt negyven magyarországi befektetővel szándékozik kötni a kormány. A Coca-Colával nyélbe ütött egyezség aláírása óta további kilenc céggel (Richter, Alcoa-Köfém, Daimler, Suzuki, Hankook, General Electric, Microsoft, Stadler Rail, Tesco) szignálta a stratégiai egyezséget. A különadók által sújtott energetikai vagy távközlési vállalat nincs a kilátásba helyezett stratégiai partnerek között. Bár a megállapodás szövege többnyire csak szándékokat rögzít, a cégek igyekeznek nyíltan vagy kevésbé nyíltan egyedi kedvezményt kicsikarni a multikkal nem éppen kesztyűs kézzel bánó Orbán-kormánytól.

Július 30. Fogy a Jobbik

Kilépett a Jobbik Magyarországért Mozgalomból Szegedi Csanád, a párt volt alelnöke, európai parlamenti képviselő. Korábbi Borsod megyei jobbikos riválisa, Endrésik Zsolt és társa, a büntetett előéletű Ambrus Zoltán zsarolta őt zsidó származásával; Szegedi állítólag uniós pénzt kínált nekik a hallgatásukért. Nem sokkal korábban még vezetői terveket dédelgetett Vona Gábor pártelnök ellenében. Endrésiket egyébként még májusban kizárták a pártból a borsodiak lázadása miatt. Akkor 11 megyei szervezetet feloszlatott a párt vezetése, s úgy tűnt, Szegedi és Miskolcon politizáló, Márton nevű fivére megerősödött. Utóbb az ultraradikális Lenhardt Balázs hagyta el a parlamenti Jobbik-frakciót, egyidejűleg feljelentést tett Szegedi ellen uniós pénzekkel való visszaélés gyanújával. December elején Bödecs Barna, majd a valamikori MIÉP-es Rozgonyi Ernő hagyta el pártja képviselőcsoportját, amely így 43 tagúra csökkent.

Augusztus 13. Olimpiai sikerek

Nyolc arany-, négy ezüst- és hat bronzéremmel, az éremtáblázaton a kilencedik helyen zárta Magyarország a londoni olimpiai játékokat. A kormány jelentősen megemelte az olimpiai jutalmakat, így az aranyérmesek – Szilágyi Áron kardvívó, Gyurta Dániel és Risztov Éva úszók, Kozák Danuta kajakozó, a Dombi Rudolf–Kökény Roland kajak páros, a női kajak négyes, Berki Krisztián tornász és Pars Krisztián kalapácsvető – a pekingi elsőségért járó 20 millió forintnál jóval többet, nettó 35 millió forintot vihetett haza. Sportcélú támogatásra átváltható társasági adóból (tao) 2,8 milliárd forintot nyert el a miniszterelnök által a szülőfalujában alapított fociakadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Javarészt ebből finanszírozza a 2014-ben elkészülő, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) előírásainak is megfelelő, fedett lelátós, új – Makovecz Imre vázlatai alapján tervezett –, Aranycsapat nevű stadion építését.

Augusztus 31. Kiadták az azeri gyilkost

A magyar kormány átadta az azeri hatóságoknak Ramil Szafarovot, akit egy örmény katonatiszt különösen kegyetlen meggyilkolásának vádjával ítéltek el Magyarországon. A szintén katonatiszt Szafarovot Azerbajdzsánban elnöki kegyelemmel rögtön szabadlábra helyezték, majd előléptették, s hősöknek kijáró ünnepséget csaptak a tiszteletére. Később kiderült, hogy a Külügyminisztérium mindvégig ellenezte a kiadatást, ám Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi ügyekkel foglalkozó államtitkára és Orbán Viktor miniszterelnök megállapodott az azeri féllel az átadásról. Az ügyben Szabó Máté ombudsman megállapította, hogy bár jogsértés nem történt, a jogbiztonság követelménye több szempontból is sérülhetett.

Szeptember 10. Meggyanúsítják Biszku Bélát

Több emberen elkövetett háborús bűntettel gyanúsította meg az ügyészség az 1956-os sortüzekben játszott szerepe miatt a 91 éves Biszku Bélát, az MSZMP politikai bizottságának egykori tagját, volt belügyminisztert. A vád szerint Biszku feladatokat szabott az akkori karhatalmat irányító Katonai Tanácsnak, s ezek következménye volt a sortűz, amelyről korábban egy bíróság már kimondta, hogy háborús bűncselekmény volt. Biszku ellen folyik egy másik per is, a kommunizmus bűneinek tagadása miatt, amelyet 2010 óta büntet a magyar jogrend. Decemberben is eljárást indítottak Biszku ellen, lőszerrel való visszaélés gyanújával, mert sörétes vadásztöltényt találtak a lakásában.

Szeptember 13. Elvetélt abortusztabletta

A konzervatív ellenszélben az abortusztablettát egyedüliként alkalmazó magyarországi magánklinika is megszüntette ennek a műtéti terhességmegszakításnál kíméletesebb módszernek az alkalmazását. Pedig a világszerte, így Európában is több mint egy évtizede használt tablettát Magyarországon is törzskönyveztette a gyártó. A KDNP-s politikusok követelésére az egészségügyi államtitkárság mégis bejelentette, hogy a szer kórházi alkalmazása nem kap zöld utat. Az összes gyógyszer támogatására fordított tb-kiadások reálértéke alig haladja meg a húsz évvel ezelőttit. A költségvetési hiánycél tartása érdekében a tavalyi 378 milliárd forintos gyógyszertámogatást 277 milliárdra kellett lefaragni, a különböző címeken extra adóval sújtott gyártók több mint 100 milliárd forintot fizetnek be az egészségbiztosítási alapba.

Szeptember 21. A KÖH felszámolása

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) felszámolásáról döntött a kormány, ezzel megszűnt a régészet és a műemlékvédelem központi intézménye. Ezeken a területeken a hatósági ügyeket a járási hivatalok építésügyi osztályai veszik át, míg a KÖH 140 éve folyamatosan gyűjtött tervtára, dokumentumai a VÁTI-hoz kerülnek. Az év során a parlament bruttó 200 millió forintban korlátozta az egy beruházás során régészetre költhető összeget, ez alól csak egyedi kormánydöntésekkel lehet kivételt tenni. Olyan új szabályokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik műemlék épületek bontását is.

Szeptember 24. Vörösiszapper

Tíz nap híján éppen két évvel az iszapömlés után megkezdődött az ajkai Mal Zrt. 15 dolgozójának és vezetőinek büntetőpere a veszprémi megyei törvényszéken. Ott dől el, személyesen felelősek-e – ahogy a miniszterelnök már 2010 októberében megelőlegezte – a Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen összesen tíz emberéletet követelő és több mint száz, lúg okozta égési sérüléssel járó tragédiáért. Magát a céget már – nem jogerősen – október óta több perben is kártérítésre kötelezte a Fővárosi Törvényszék, vagyis polgári jogi értelemben felelősnek ítélte a balesetért. A Mal ettől függetlenül is csődközeli helyzetben van, bár szeptemberben stratégiailag kiemelt vállalattá nyilvánította a kormány. Ráadásul 135 milliárd forintos hulladékgazdálkodási bírság is fenyegeti.

Szeptember 25. Útdíjtender

Pályázatot hirdetett az Állami Autópálya-kezelő Zrt. a megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizető rendszer kiépítésére. A 42 milliárd forintban limitált ügylet az idei év legnagyobb állami informatikai megrendelése. Ennél olcsóbb, 35 milliárd forint alatti árajánlatot csak a Getronics Magyarország Kft. adott be, ezzel megelőzte a kormányközelinek elkönyvelt, favoritnak tartott Synergon Nyrt. és a kínai China International Telecommunication Construction Corporation alkotta párost, a Deutsche Telekom-csoporthoz tartozó T-Systems Magyarország Zrt.-t és az osztrák Kapsch céget. A rendszernek jövő július elsejétől üzemelnie kell. A közúti áruszállítást drágító útdíjból jövőre, a második félévre 75 milliárd forint költségvetési bevételt terveztek be.

Október 10. Nyerőgéptilalom

Betiltották a kocsmákban, a plázák játéktermeiben, a „kvázikaszinókban” a nyerőgépek működtetését, miután a kormány október 1-jei rendkívüli ülésén erről hozott javaslatát az Országgyűlés másnap meg is szavazta. Ezt követően már kizárólag a koncessziós kaszinók játéktermeiben lehet szerencsét próbálni a félkarú rablókkal. Mentális zavarok okozásának veszélye mellett súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolta a döntést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki később a jogalkotási sietséget azzal is magyarázta, hogy különben felpuhulhatott volna a javaslat. Röviddel a tiltást követően az Európai Bizottság bekérette a döntést megalapozó dokumentumokat.

Október 16. Jogszerű volt Sólyom kitiltása

Nem sértett uniós jogot Szlovákia, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László akkori magyar államfő belépését az országba – döntött az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi testület arra hivatkozott, hogy az unión belüli szabad mozgáshoz való jog államfő esetében korlátozható, az uniós jog pedig nem kötelezi Szlovákiát arra, hogy biztosítsa a magyar köztársasági elnök belépését. Sólyom Lászlót Szent István szobrának avatására hívták Révkomáromba, a szlovák külügyminisztérium viszont szóbeli jegyzékben megtiltotta neki, hogy szlovák területre lépjen. Az Európai Bizottság nem tartotta megalapozottnak azt a magyar kérést, hogy a Sólyom Lászlóval történtek miatt indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen. Ez után fordult a magyar kormány a luxembourgi bírói testülethez, a bizottság pedig úgy döntött, hogy Szlovákia mellett avatkozik be az eljárásba.

Október 23. Együtt 2014

Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) mozgalom által a nemzeti ünnepre meghirdetett kormányellenes tüntetésen jelentették be a szervezők, hogy Együtt 2014 néven, a kormányváltás szándékával közös mozgalmat indít a Bajnai Gordon exminiszterelnök nevével fémjelzett Haza és Haladás Egyesület, a Magyar Szolidaritás Mozgalom és a Milla. Megalakulása után az E2014, 14 százalékos népszerűséggel, nyomban a második legerősebb politikai formáció lett a Fidesz után, november végére azonban a Medián felmérése szerint 10 százalékra esett vissza a támogatottsága. A mozgalom színre lépése mindenesetre feladta a leckét a kormány nem szélsőjobbos ellenzékének is. Az MSZP-ben – ahol Mesterházy Attila pártelnök belső fórumokon az E2014 ellen agitál – egyelőre halogatják az állásfoglalást az esetleges csatlakozásról, az LMP-ben pedig nagy vita után, szerény többséggel, az önállóságot képviselő szárny kerekedett felül.

Október 31. Egyezség a Déli Áramlatról

Az Ukrajna megkerülésének szándékával tervezett Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának közös megépítéséről részvényesi megállapodást és a végső befektetésről egyezséget írt alá a magyar államot képviselő Magyar Villamos Művek (MVM) elnök-vezérigazgatója és az orosz Gazprom elnökhelyettese. A gázszállítások 2016 első negyedében kezdődhetnek, a vezeték 2018-ra éri el 63 milliárd köbméteres teljes kapacitását, ebből 30 milliárd köbméter „utazik” Magyarországon keresztül. A beruházás teljes költségét ma 16 milliárd euróra becsülik, ebből a magyarországi szakaszra 600 millió euró jut, aminek a 70 százalékát hitelből fedeznék.

November 5. Bíró elleni vádemelés

Korrupció miatt vádat emelt a Szegedi Nyomozó Ügyészség Németh Norbert, a korábbi Csongrád Megyei Bíróság tanácsvezető bírája ellen. A tavaly karácsonykor őrizetbe vett, azóta szabadlábon védekező büntetőbíró az ügyészek szerint bizonyíthatóan összejátszott Krajkó Zoltán szegedi sztárügyvéddel, akivel pénzért, alkalmanként milliókért adta-vette az ítéleteket. A rendszerváltás óta ez az első olyan, bírót érintő korrupciós ügy, amely a vádemelésig jutott. Vádlott lett a Nyíregyházi Törvényszék egyik felszámolóbírója is. Királyné Juhász Judit a vád szerint összejátszott egy felszámolóval, akit számos megrendeléshez juttatott, cserébe szívességeket fogadott el tőle.

November 8. A szlovákoké is a tokaji

Elutasította az Európai Bíróság azt a keresetet, amelyet Magyarország indított, mert az Európai Bizottság az úgynevezett E-Bacchus jegyzékben Vinohradnícka oblast Tokajra módosította a tokaji borvidék Szlovákiában fekvő részének megjelölését. Ezzel Szlovákia „tokaji borvidéke” továbbra is használhatja a magyarnak megfelelő, „Tokaji” írásmódot. Pozsony a magyar fél által elismert 565 helyett 908 hektárt sorolna a maga tokaji borvidékébe, ráadásul nem harmonizálta a tokaji borra vonatkozó előírásait a magyar bortörvénnyel. A borászok számára kiírt legrangosabb hazai díj az idén Tokaj-Hegyaljára került: Az év bortermelője címet Áts Károly, a mádi Royal Tokaji Borászati Zrt. főborásza nyerte el. A tavaszi fagy- és az aszálykárok miatt az idén csupán 1,8-1,9 millió hektoliter bor készült, így várható, hogy jelentősen élénkül a borimport.

November 11. Földfoglalás Kajászón

Az állami földek bérletére kiírt pályázaton vesztes helyi gazdák tiltakozásul felszántottak 70 hektár földet a Fejér megyei Kajászó határában, mert szerintük a kápolnásnyéki illetőségű nyertes törvénytelenül jutott a pályázati kiírásban szereplő maximumnál is nagyobb területhez. Az állami földterületekre meghirdetett pályázatokat folyamatos botrányok kísérték: a szintén Fejér megyei Felcsút környékén Orbán Viktor bizalmasa, a miniszterelnök által alapított futballakadémiát vezető polgármester, Mészáros Lőrinc és családtagjai szerezték meg a földeket, de kiderült, hogy Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkárnak és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettesének hozzátartozói is földhöz jutottak. A pályázatok anomáliái miatt és arra hivatkozva, hogy a mezőgazdaságban az „oligarchák” diktálnak, januárban lemondott Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Októberben megkezdte az új földtörvény tervezetének tárgyalását az Országgyűlés. A kormány azt akarja elérni, hogy a jövőben csak „magyar földművesek” vehessenek és bérelhessenek termőföldet.

November 12. Patai távozása

Lemondott a Magyar Bankszövetség elnöki posztjáról Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója. Arra hivatkozott, hogy a kormány, korábbi ígérete ellenére, nem felezi meg 2013-tól a banki különadót, és hogy a parlament a januártól hatályos banki tranzakciós illeték kulcsát egyről két ezrelékre emelte. A hitelezés és a betételhelyezés egyaránt csökkent az idén. Október végéig a legnagyobb mértékben, 18,4 százalékkal a háztartások hitelállománya mérséklődött, míg a vállalati hiteleké 9,5 százalékkal. Bankbetétből viszont a vállalatok tartottak 4,7 százalékkal kevesebbet a tavalyinál, míg a háztartások betétállománya 2,8 százalékkal csökkent. A banki megtakarítások részben az állampapírok elszívó hatása miatt csappantak meg. Az MNB szerint külföldiek az első félévben 15 milliárd eurót vontak ki Magyarországról, ennek több mint felét az anyabankok; a magyarok külföldi befektetései összességében 5 milliárd euróval csökkentek. A Budapesti Értéktőzsde forgalma 2377 milliárd forint volt az első tizenegy hónapban, szemben a 2011. egész évi 4224 milliárddal.

November 13. Alkotmánysértő hajléktalanszabályok

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság, hogy törvényben szabálysértéssé minősítették a közterület életvitelszerű használatát. Ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből közterületen él, az összeegyeztethetetlen az emberi méltóság védelmével – hangsúlyozta a testület. Az igazságügyi tárcánál ennek ellenére már készülnek az „olyan alkotmányos szabályok”, amelyek Orbán Viktor kormányfő szerint „jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata jogszerűen érvényesüljön”. Az idén sem sikerült időben kiírni a téli krízisellátást finanszírozó pályázatokat, emiatt a hajléktalanellátó szervezetek csak hónapokkal a krízisidőszak november 1-jei kezdete után juthatnak hozzá az összesen 120 millió forintos forráshoz.

November 18. LMP-válság

Tíz hónappal januári lemondása után visszavette az LMP parlamenti frakciójának irányítását Schiffer András. Az ő bal- és jobboldaltól is távolságot tartó stratégiájával szemben azonban a szorosabb ellenzéki együttműködés hívei a novemberi pártkongresszus után (ahol kisebbségbe szorultak) önálló platformot alakítottak Párbeszéd Magyarországért néven. A régi-új pártvezető év eleji félreállását követően Jávor Benedek, a korábbi főpolgármester-jelölt vezette az LMP-frakciót (s lényegében a pártot is). Kudarccal zárult a párt tavaszi, a tankötelezettséggel és munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos népszavazási kezdeményezése: 200 ezer helyett csak 160 ezer támogatója volt az akciónak.

November 21. A Műcsarnok lenyúlása

A Makovecz Imre építész eszmetársi és baráti köréből tavaly köztestületté alakított Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába adta a Műcsarnok épületét a kormány. Ezért az eddigi igazgató, a Debrecenből igazolt Gulyás Gábor lemondott posztjáról. A művészeti akadémikusok osztják majd a Nemzet Művésze díjat, beleszólhatnak a Kossuth- és Széchenyi-díj sorsába és a Nemzeti Kulturális Alap pénzeinek elosztásába. Költségvetésük több milliárd forintra nőtt, miközben a nemzeti közgyűjteményektől év közben is sok százmillió forintot vontak el. Az MMA elnöke, Fekete György egykori MDF-es, majd KDNP-s képviselő bekerült a Szent Korona Testületbe is.

November 26. Elfogadták a hulladéktörvényt

Második nekifutásra is elfogadta az Országgyűlés a hulladéktörvényt, végrehajtva az Áder János államfő által kért változtatásokat. A sokat bírált, kapkodva elfogadott jogszabály előnye, hogy megszületése után nem fenyeget már a napi 27 ezer eurós kártérítés, amit kötelességszegési eljárásban kért megállapítani az Európai Bizottság a megfelelő uniós irányelv át nem vétele miatt. Brüsszelből az új törvénnyel kapcsolatban is érkezett kifogás, mert az több ponton ellentétes az uniós versenyjogi szabályokkal. A szemétdíj jövőre várhatóan emelkedik, mert az új törvény bevezeti a tárolók üzemeltetői által fizetendő, tonnánként 3000 forintos lerakói illetéket.

December 6. Választójogi vétó

Előzetes alkotmánybírósági kontrollt kért a választási eljárási törvény kapcsán Áder János köztársasági elnök. Az ellenzék által össztűz alatt tartott jogszabályról az államfő megállapította, hogy „minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét”, azonban talált benne „aggályos részeket”. Mint várható volt, nem az előzetes választói regisztráció erősen kritizált intézményét támadja az indítványa, hanem részleteket, például a magyarországi állandó lakhellyel rendelkezők feliratkozásának reguláit. A vétó érinti a kereskedelmi médiumok kizárását a politikai hirdetésekből, illetve a voksolás előtti közvélemény-kutatási adatok közzétételére vonatkozó hatnapos tilalmat. Az új intézmények közül az ajánló aláírás váltja fel a kopogtatócédulákat (750 szelvény helyett 500 ajánlás elég lesz az egyéni jelöltséghez), lehetővé válik a levélben szavazás. Legfeljebb 50 napos kampány után dönthetnek arról a választók, hogy az egyfordulós rendszerben kiket küldenek az új, az eddigi 386 helyett csak 199 fős Országgyűlésbe, amelyben 106 egyéni kerületes képviselő lesz. A mandátumversenyben nemcsak pártok, de országos kisebbségi önkormányzatok is állíthatnak listát.

December 8. Húsosok tüntetése

A Húsipari Dolgozók Szakszervezete tüntetést szervezett a fővárosban az iparág helyzetének javításáért és a munkahelyek megtartásáért. A másfél milliárd forintos adó- és 600 milliós lejárt hiteltartozás miatt működésképtelenné vált Kapuvári Hús Zrt. szeptemberben állt le, éppen amikor kiemelt jelentőségű vállalattá nyilvánította a kormány. Ugyanebbe a kategóriába sorolták a kapuvári húskombinát másik működtetőjét, a Kapuvári Bacon Húsipari Kft.-t, továbbá a Gyulai Húskombinát Zrt.-t is, ami után rövidesen mindhárom cég ellen felszámolási eljárás indult. A húsipari válság együtt járt a sertéságazat leépülésével: az állatállomány mélypontra, 3 millió darab alá süllyedt, megduplázására a kormány augusztusban hétéves sertésstratégiát fogadott el.

December 9. Az RMDSZ a parlamentben

Több mint 5 százalékot ért el, és ezzel 18 képviselői és 9 szenátori mandátumot szerzett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai parlamenti választáson. A Fidesz támogatta Erdélyi Magyar Néppárt nem jutott el az 1 százalékig sem, és nem sikerült mandátumot kapnia. Ez már a második összecsapása volt a két pártnak a romániai magyar szavazók kegyeiért, az RMDSZ a nyár eleji önkormányzati választáson is hasonló arányban verte versenytársát. Az önkormányzati kampányt „színesítette” volna Nyirő József író Fidesz által is szorgalmazott erdélyi újratemetése, de azt a román hatóságok megakadályozták. Szlovákiában a tavasz elején szintén vereséget szenvedett és nem került be a parlamentbe a Fidesz patronálta Magyar Koalíció Pártja, amely azóta felvette a Magyar Közösség Pártja nevet. December elejéig 340 ezer külhoni magyar kérelmezte az állampolgárságot, s 280 ezren már le is tették az esküt.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Tizenhat amerikai állam perelte be a kormányt a rendkívüli állapot miatt

Tizenhat amerikai állam perelte be a kormányt a rendkívüli állapot miatt

Visszavásárolhatják otthonaikat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei

Visszavásárolhatják otthonaikat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei

Korrupciós botrányba keveredett az új brazil elnök fő tanácsadója

Korrupciós botrányba keveredett az új brazil elnök fő tanácsadója

Kamionok ütköztek, lezártak egy Duna-hidat

Kamionok ütköztek, lezártak egy Duna-hidat

A Suzukinál a 250 órás túlórakeretet sem használják ki

A Suzukinál a 250 órás túlórakeretet sem használják ki

Felügyelet alá vonná a brit törvényhozás a Facebookot, a büntetés sem kizárt

Felügyelet alá vonná a brit törvényhozás a Facebookot, a büntetés sem kizárt