szerző:
HVG

Január 3. Visszautasított tálib békejobb

Összekötő irodát nyit Katarban a Talibán – jelentette be a szélsőséges mozgalom az afgán háború első komoly békekezdeményezéseként, hozzátéve, hogy a diplomáciai képviselet csak a „nemzetközi közösséggel” folytat tárgyalásokat, Hamid Karzai afgán elnökkel nem. Az USA és a Talibán közti első megbeszélések hamar összeomlottak, mert nem sikerült megállapodniuk kétoldalú fogolycseréről. A tálibok nem voltak hajlandók megszakítani a kapcsolatot az al-Káidával, lemondani az erőszakról és elfogadni az afgán alkotmányt. A konfliktus új jellemzőjeként az év során meredeken emelkedett az áruló afgán katonák és afgán egyenruhába bújt gerillák által elkövetett merényletek száma, így vesztette életét a szövetséges katonák 15 százaléka. A tálibok beszivárgása gyengítette a kabuli kormányerőket, amelyek több tartományban átvették a biztonsági ellenőrzést. A NATO a májusi chicagói csúcson eldöntötte, hogy erői 2014 végére kivonulnak Afganisztánból, a francia katonák pedig gyakorlatilag az év végéig elhagyták az országot. A júliusi tokiói donorkonferencián évi 4 milliárd dollár segélyt ígértek Afganisztánnak, a szövetségesekkel szembeni bizalmatlanságot azonban növelték a Korán megszentségtelenítésével – példányai elégetésével, levizelésével – kapcsolatos incidensek az amerikai katonák körében.

Január 22. Horvát EU-igen

A vártnál nagyobb arányban, kétharmados többséggel mondtak igent az EU-csatlakozásra a horvátországi népszavazáson. A 2013 nyarán esedékes belépést valamennyi meghatározó politikai párt támogatja, ám jelentősen csökkentette az EU népszerűségét, hogy Horvátországban sokan úgy vélték, Brüsszel állt a mögött, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék tavaly 24 évre ítélte a hazájában nemzeti hősként számon tartott Ante Gotovina volt tábornokot. Az egykori főtisztet novemberben a fellebbviteli tárgyaláson felmentették a háborús bűnök vádja alól, visszatérhetett hazájába, ahol tízezrek ünnepelték. Letöltendő börtönbüntetést kapott viszont Kaposváron a 2010-ben Magyarországon közúti balesetben két ember halálát okozó Radimir Cacic horvát miniszterelnök-helyettes, aki az ítélet közzététele után lemondott tisztségéről. Ugyancsak elítélték – egyelőre első fokon – Ivo Sanader volt horvát kormányfőt: a zágrábi bírók bizonyítottnak látták, hogy a konzervatív politikus csúszópénzt fogadott el az osztrák Hypo Alpe Adria banktól és a magyar Moltól. Sanader fellebbezett a tízéves büntetésről szóló ítélet ellen.

Február 5. Niinistö a finn elnök

Sauli Niinistö volt pénzügyminiszter nyerte nagy többséggel a finn elnökválasztás második fordulóját, így fél évszázad után ő az első konzervatív politikus ezen a poszton. A Tarja Halonen előző államfő mögött álló szociáldemokraták súlyos vereségét hozta a januári első forduló, jelöltjük, a 6,7 százalékot szerzett Paavo Lipponen be sem került a második körbe. Finnországban, ahol a közvélemény nem támogatja a dél-európai országoknak szánt brüsszeli mentőcsomagokat, tovább tartott a jobboldali radikális és populista Igaz Finnek előretörése: az államfőválasztáson jelöltjük, Timo Soini pártelnök 10 százalékot ért el, s a közvélemény-kutatások szerint a tömörülés támogatottsága 15–18 százalék körüli. Közben folytatódott az ország legismertebb vállalatának, a Nokiának a mélyrepülése. Az egykor a finn GDP közel 5 százalékát előállító telefongyártó egymilliárd eurós veszteséggel zárta a harmadik negyedévet, s az okostelefonok piacán 50-ről 5 százalékra zuhant a részesedése.

Február 6. II. Erzsébet jubileuma

Családi körben, észak-angliai birtokán ünnepelte uralkodásának 60., gyémántévfordulóját II. Erzsébet, aki a brit uralkodók közül másodikként érte meg a nevezetes jubileumot. A trónt apja, VI. György halálával, 1952. február 6-án foglalta el, ám megkoronázására csak 1953. június 2-án került sor, így a hivatalos ünnepségsorozat az évfordulóra időzítve, júniusban kezdődött: hatalmas koncerttel, szigetországszerte utcabálokkal, a Madame Tussaud Panoptikumban pedig új viaszszoborral tisztelegtek előtte. A briteknek amúgy nem sok okuk volt az ünneplésre, a konzervatív–liberális demokrata kormány folytatta a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését célzó megszorító politikáját, aminek nyomán a gazdaság ismét lejtmenetbe került. A koalíciós pártok népszerűségvesztését jelezte, hogy a márciusi időközi, majd a májusi londoni helyhatósági választáson alulmaradtak az ellenzéki Munkáspárttal szemben. Boris Johnson konzervatív londoni polgármester is csak a sikeres olimpia miatt tudott újrázni a posztján. A Lordok Házának parlamentben leszavazott reformja miatt a konzervatív párton, de a koalíción belül is feszültségek támadtak. A skót függetlenség kérdésében azonban dűlőre jutottak, David Cameron tory kormányfő októberben az elszakadásról szóló népszavazás 2014-es megtartásáról írt alá megállapodást Alex Salmonddal, Skócia első miniszterével.

Február 27. Német államfői bukás

Két hónapig bírta a támadásokat, majd lemondott Christian Wulff német államfő, aki elfogadott olyan kisebb-nagyobb baráti szívességeket, kölcsönt, nyaralási meghívást, amelyeket a német közfelfogás politikusok esetében nem enged meg. Utóda Joachim Gauck egykori keletnémet evangélikus lelkész, az állambiztonsági (Stasi) irattár alapító vezetője lett, akit Angela Merkel kancellár talált ki a posztra, holott a korábbi elnökválasztáson – amikor Gauck ellenzéki jelölt volt – még ellenezte. Merkel pártja, a CDU Schleswig-Holsteinben és Észak-Rajna–Vesztfáliában is elvesztette a választásokat, a külpolitikában pedig a francia elnökválasztás fosztotta meg megbízható európai partnerétől, Nicolas Sarkozytől. Merkel politikai ellenfeleinek sem volt jó évük, a Baloldal júniusi kongresszusán elmélyültek a párton belüli kelet–nyugati ellentétek, az új vezetőség pedig nem igazán karizmatikus. A szociáldemokratáknál Peer Steinbrück kancellárjelöltté választásával erős ellenfelet találtak ugyan Merkellel szemben a 2013. őszi parlamenti választásra, csakhogy a korábbi pénzügyminiszter busásan honorált előadásaival több mint egymillió eurót keresett képviselői munkája mellett, s bár adózott utána, ez is túlment azon a határon, amit vezető politikusnál elfogad a német közvélemény, így az esélyei csökkentek.

Március 1. Szerb–EU közeledés

EU-tagjelölti státust kapott Szerbia, miután beleegyezett, hogy Koszovó részt vehessen a nyugat-balkáni államokat egy asztalhoz ültető regionális tárgyalásokon. Ennek ellenére lelassult az ország európai integrációja, miután a nacionalista Szerb Haladó Párt szerepelt a legjobban a májusi parlamenti választáson, s jelöltje, Tomiszlav Nikolics nyerte az államfőválasztást. Nikolics a Szerbiai Szocialista Párttal kötött koalíciót, és a kormány élére júliusban Szlobodan Milosevics egykori szerb, majd jugoszláv államfő volt bizalmasa, Ivica Dacsics került. Nikolics több olyan kijelentést is tett, aminek nyomán megromlott Szerbia és szomszédai viszonya – tagadta például, hogy népirtás történt 1995-ben a boszniai Srebrenicában, majd szerb városnak nevezte a horvátországi Vukovárt –, októberben pedig közölte: ha Szerbiának választania kellene az EU és Koszovó között, az utóbbira szavazna.

Március 11. Fico visszatért

Fölényesen megnyerte a jobbközép Iveta Radicová vezette kormány bukása nyomán előrehozott választást Robert Fico pártja, a baloldali populista Smer. A 2006–2010 között még koalícióban kormányzó Fico másfél évnyi ellenzéki politizálás után a 150 fős parlamentben pártjával 83 mandátumhoz jutva az egyedüli kormányalakításhoz szükséges többséget is megszerezte. A győzelemhez hozzájárult, hogy a választók elfordultak a konfliktusoktól, korrupciós botrányoktól terhelt, megosztott jobboldaltól. Nem került be a parlamentbe a Smer korábbi koalíciós partnere, a szélsőséges, magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt, amelynek mérsékeltebb szavazói átpártoltak a Smerhez. Fico rögvest nekilátott választási ígéretei tejesítésének, elsőként az egykor a szlovák gazdasági csoda szimbólumaként emlegetett 19 százalékos – a társasági adóra, az áfára és az szja-ra vonatkozó – egykulcsos adórendszer felszámolásának. A költségvetési hiány 4,6 százalékról 2,9-re szorítása érdekében a társasági adót 23 százalékra emelték, és 25 százalékos második szja-kulcsot vezettek be a havi bruttó 3310 euró feletti jövedelmekre. A bankokra, biztosítókra, valamint az energetikai, víz- és gázszolgáltató cégekre különadót vetettek ki. A magán-nyugdíjpénztári rendszert nem államosították, de korlátozták az oda történő befizetéseket.

Március 21. Mali puccs

Az északi tuareg lázadás kezelésével elégedetlen katonatisztek megdöntötték Amadou Touré választott elnök hatalmát. Az észak-afrikai régióban demokratikus modellnek tekintett országban 1991 óta ez volt az első puccs, amely jelezte: a líbiai Moammer Kadhafi bukása és a zsoldjában állt nomádok hazaszivárgása alááshatja a szaharai országok stabilitását. A tuaregek áprilisban Mali északi részén kikiáltották a függetlenségüket, miután fő erejük, az Azavad Felszabadításáért Nemzeti Mozgalom (MNLA) elfoglalta a térség három fontos városát, Kidalt, Gaót és Timbuktut. A szintén a mali kormány ellen harcoló Anszar Dín iszlamista mozgalom júniusban és júliusban kiverte azonban az MNLA fegyvereseit a városokból, és bevezette a saríát. Az al-Káidához közeli szélsőséges szervezet pusztítani kezdte az iszlám mérsékelt, misztikus irányzatának, a szúfizmusnak a szentélyeit, sírokat, mecseteket dúlt fel. Az iszlamista lázadók az őszre kiterjesztették ellenőrzésüket dél és a nigeri határ felé. A nyugat-afrikai országokat tömörítő Ecowas az év végén elhatározta csapatok küldését Észak-Mali felszabadítására.

Március 26. Szudáni határkonfliktus

Területének megtámadásával vádolta egymást Szudán és a belőle 2011-ben függetlenné vált Dél-Szudán. A vitatott és olajban gazdag határvidéken a légierő és a tüzérség bevetésével három napig heves harcok dúltak, amelyek áprilisban is folytatódtak, a déliek átmenetileg elfoglalták Heglig olajközpontot. A két fél szeptemberben Etiópiában nyolc megállapodást kötött, többek között arról, hogy demilitarizált övezetet hoznak létre a határ mentén. Kereskedelmi és gazdasági egyezségeket is tető alá hoztak, hogy újra megindulhasson a délen kitermelt olaj exportja a Szudánon keresztül haladó vezetékeken. A dél-szudáni kivitel jelentős, napi 350 ezer hordóval növelné a világpiaci kínálatot. Abyei térségének hovatartozásáról nem sikerült azonban megállapodni. A harcok elől elmenekült kétszázezer ember többsége nem tudott visszatérni az otthonába, az éhínség és áradások okozta humanitárius válság miatt ezrével érkeztek újak a főként Dél-Szudánban lévő táborokba.

Április 1. Mianmari enyhülés

Bekerült a mianmari parlamentbe a demokrácia jelképévé vált Aung San Suu Kyi, a házi őrizetéből két éve szabadon engedett ellenzéki politikus, miután a Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű pártja 43 képviselői helyet szerzett a megüresedett 45-ből. A diktatúra enyhülésére utaló korszakos jelentőségű választás ellenére a 664 tagú törvényhozást a 2011-ben polgári kormányzattá alakult katonai juntához elkötelezett képviselők uralták. A demokrácia irányába mutató intézkedésként értékelte a Nyugat, hogy az államfő januárban 651 politikai foglyot részesített amnesztiában, bár még százak maradtak rács mögött. A kormány tucatnyi szakadár etnikai csoporttal is békét kötött, és a gazdasági nyitásra utaló lépéseket tett. Az USA és az EU is enyhítette az egykori Burmával szembeni gazdasági és politikai szankciókat, és számos vezető nyugati politikus, így Barack Obama amerikai elnök is ellátogatott a jelentős természeti kincsekkel rendelkező, ám a világ egyik legszegényebb országába.

Április 7. Elnöknő Malawiban

Afrika déli felében elsőként – a kontinensen másodikként – nőt iktattak be államfőnek Malawiban, Joyce Banda személyében, miután elődje, az országot nyolc évig irányító Bingu wa Mutharika meghalt. Bandát 2009-ben választották alelnöknek, de kiesett Mutharika kegyeiből, miután többször is bírálta egyre önkényesebb vezetését. A Forbes magazin szerint a legbefolyásosabb afrikai nőnek számító Banda az afrikai nők egyenjogúságáért küzdő, nemzetközileg is elismert emberjogi aktivista, több alapítványt hozott létre árvákért, gyerekekért és nőkért. A hazájában népszerű Banda apja neves muzsikus, nővére pedig a Madonna amerikai popsztár által Malawiban alapított iskola vezetője. Banda súlyos gazdasági válságot örökölt, ezért kénytelen volt harmadával leértékelni a helyi valuta, a kwacha árfolyamát, hogy felújíthassa az IMF és a donor országok által nyújtott hitelezést a világ egyik legszegényebb államának, ahol a 15 milliós lakosság háromnegyede kevesebb mint napi egy dollárból tengődik. Az elnök a harmadával csökkentette saját fizetését, és bejelentette a két elnöki repülő és a 60 Mercedesből álló autóflotta eladását. Novemberben kezdeményezte a homoszexuálisokat büntető törvény eltörlését.

Április 16. Breivik bíróság előtt

Megkezdődött a 2011 júliusában 77 embert lemészároló norvég Anders Behring Breivik négy hónapos pere, amelynek végén a szélsőjobboldali elveket valló tömeggyilkost beszámíthatónak minősítette a bíróság, és a lehető leghosszabb, 21 éves börtönbüntetést szabta ki rá. A 33 éves Breivik – aki előbb Oslo kormányzati negyedében robbantott pokolgépet, majd lövöldözni kezdett a fővároshoz közeli Utöya szigeten – elismerte, hogy ő hajtotta végre a két támadást, ám közölte, nem tartja bűnösnek magát, és nem is fellebbez az ítélet ellen. Novemberben hosszú levélben tiltakozott, amiért három egységből álló cellájában hidegen kapja a kávét, kevés vajat adnak neki, és a kilátás sem jó. A németországi neonáci gyilkosságok egyik elkövetőjének, Beate Zschäpének küldött levélben pedig hangsúlyozta: a multikulturalizmus önmegsemmisítő ideológia, ezért hamarosan antikommunista és antiiszlamista „szabadságharcosokkal” lesznek tele Európa börtönei.

Április 22. Koalíciós csőd Hágában

Előrehozott választást írtak ki Hollandiában, miután a Mark Rutte kormányát kívülről támogató jobboldali populista Szabadság Párt (PVV) közölte, nem szavazza meg a kabinet által javasolt megszorító intézkedéseket. A szeptember 12-ei voksoláson az EU-párti tömörülések végeztek az első helyen, novemberben megalakult Rutte új kormánya, amelybe a kormányfő vezette Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért, valamint a korábban ellenzéki balközép Munkáspárt lépett be. A kormányválságot kirobbantó, Geert Wilders vezette PVV elszámította magát, a korábbi 24 helyett csak 15 képviselőt küldhetett a 150 fős törvényhozásba. A koalíción belüli viszony távolról sem volt ideális: Rutte gyors és határozott takarékossági intézkedéseket szorgalmazott, a Munkáspárt ellenezte a megszorítások egy részét.

Május 6. Hollande-győzelem

Megtörte a francia jobboldal 17 éve tartó államfői hatalmát Francois Hollande, az ellenzéki szocialisták jelöltje, aki a második fordulóban szoros küzdelemben legyőzte a hivatalban lévő konzervatív Nicolas Sarkozyt. Hollande az ötödik köztársaság második szocialista elnöke lett az 1981-től két cikluson át államfő Francois Mitterrand után. A párt diadalmenete a júniusi nemzetgyűlési választáson folytatódott, baloldali szövetségeseivel biztos többséget, 341 mandátumot szerzett. Gőzerővel nekiláttak a gazdagok megadóztatásával, a megszorító gazdaságpolitika feladásával, Sarkozy viharos intézkedéseinek visszafordításával kecsegtető populista kampányígéretek teljesítéséhez. Hollande népszerűsége – elnöksége első száz napjában – a mélypontjára süllyedt, a sűrűsödő gazdasági, valamint kül- és belpolitikai problémák kezelésében erőtlennek bizonyult. Megítélésének tovább ártott, hogy kormánya októberben – a társadalmi igazságosság és szolidaritás hangoztatásával – 30 milliárd eurós, nagyobbrészt adóemeléseket tartalmazó intézkedéscsomag bevezetéséről döntött a 91,3 százalékos GDP-arányos államadósság és az 5,2 százalékos költségvetési hiány leszorítására. A csalódottságból nem profitált a pártelnökségről lemondott Sarkozy után vezető nélkül maradt, ellenzéki szerepre kényszerült Unió a Népmozgalomért, amely tízéves történetének legsúlyosabb, szakadással fenyegető válságával szembesült az utódválasztás körüli csatározások miatt.

Május 7. Ponta az új román kormányfő

Alig több mint két hónapot töltött a miniszterelnöki székben a februárban lemondott Emil Boc helyére került, szintén demokrata-liberális (PDL) Mihai Razvan Ungureanu, akit áprilisban parlamenti bizalmi szavazás buktatott meg, és a kormányfői posztot az ellenzéki Victor Ponta vette át tőle. Boc és Ungureanu jobbközép koalíciójának – benne az RMDSZ – bukását is közvetetten az egyre mélyülő válság elleni megszorítások, valamint a burjánzó korrupció elleni heves tüntetések okozták. A posztkommunista Szociáldemokrata Pártot (PSD) vezető Ponta a nemzeti liberálisokkal (PNL) és a konzervatívokkal (PC) alkotott hárompárti baloldali pártszövetsége (USL) nagy fölénnyel, kétharmados többséget szerezve nyerte a decemberi parlamenti választást, miután Brüsszeltől és az IMF-től független, a maga útját járó Romániát ígért. Ponta a demokratikus alapszabályokat sértő több intézkedésével is kivívta az EU nemtetszését. Júliusban elérte, hogy a parlament megvonja a bizalmat ellenlábasától, Traian Basescu államfőtől, aki azonban nem mondott le, az eltávolításáról tartott népszavazás pedig az 50 százalék alatti részvétel miatt érvénytelen lett, így hivatalban maradhatott. A decemberi voksoláson az RMDSZ az 5 százalékos küszöböt éppen átlépve ismét bejutott a parlamentbe, míg magyar versenytársa, a Fidesz támogatta Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mindössze 0,7 százalékos eredményt ért el.

Május 22. Magánűrhajó

A floridai Cape Canaveral űrkikötőből elindult a Dragon automata teherszállító űrkapszula, amely három nappal később dokkolt a nemzetközi űrállomáson, ahová a rakományát vitte. Ezzel magánűrhajó először hajtott végre sikeres küldetést. A többször felhasználható űreszközt és a Falcon–9 hordozórakétát a dél-afrikai születésű Elon Musk milliárdos által alapított kaliforniai SpaceX társaság gyártotta. A Dragon októberben újra megjárta az űrállomást, és rendszeresen használja majd az USA űrkutatási hivatala, a NASA. Később asztronauták szállítására is alkalmassá teszik. A NASA azért vesz igénybe magánűrhajót, mert nem maradt űrjárműve – emiatt az amerikai űripart másodosztályúnak minősítette az augusztus 25-én, 82 évesen, az Ohio állambeli Cincinnatiban elhunyt Neil Armstrong, aki 1969-ben az első emberként lépett a Hold felszínére. A NASA egytonnás Curiosity (Kíváncsiság) nevű marsjárója ugyanakkor augusztus 6-án, 563 millió kilométer és kilenc hónapos út megtétele után landolt a vörös bolygón, a Marsbéli krónikák című sci-fi írójáról, a két hónappal korábban elhunyt amerikai Ray Bradburyről elnevezett leszállóhelyen. A lendületes űrprogramot végrehajtó Kína június 18-án küldött először embereket az épülő Tiangong (Mennyei Palota) űrállomás első moduljára; a Sencsou–9-es űrhajóban foglalt helyet az ázsiai ország első űrhajósnője, Liu Jang.

Május 26. Egyiptomi iszlamisták hatalmon

A Muszlim Testvériség jelöltje, Mohamed Murszi lett Egyiptom első iszlamista államfője, miután az elnökválasztás májusi fordulóját követően a júniusi másodikat is megnyerte. Júliusban elfogadta a legfelső bíróság döntését, és formai okokra hivatkozva feloszlatta az iszlamisták által uralt új parlamentet, sikerült megerősítenie hatalmát. Augusztusban a távozó kormány tagjaiból, technokratákból és iszlamistákból új kabinetet nevezett ki, kizárva belőle a világi pártok képviselőit. Nyugdíjazta Mohamed Husszein Tantavi marsallt, az átmenetet irányító katonai tanács vezetőjét, az életfogytig börtönre ítélt Hoszni Mubarak volt védelmi miniszterét és több tucat tábornokot, majd fiatal tiszteket nevezett ki a fegyveres erők élére. A katonákat kizárta az alkotmányozásból, és megszüntette törvényalkotó jogosítványaikat. A hadsereg lefejezésének az volt az ürügye, hogy a Sínai-félszigeten szélsőséges iszlamisták megöltek 16 katonát. Murszi novemberben elnöki rendelettel teljhatalmat adott magának, amire a nem iszlamista ellenzék heves tüntetésekkel reagált. Az iszlamista alkotmánytervezet a népszavazás decemberi első fordulóján többséget kapott. Nem szűntek meg az áram- és vízkimaradások, a sorban állások üzemanyagért és kenyérért. Kairó az IMF-fel – egy 15 milliárdos csomag részeként – 5 milliárd dolláros hitelmegállapodást kötött. A Közel-Kelet legnagyobb vallási kisebbségének számító egyiptomi koptok novemberben II. Tavadrosz személyében új pápát választottak.

Június 8. Lengyel–ukrán foci-Eb

A társházigazda Lengyelországnak a Görögország elleni 1:1-es döntetlenjével megkezdődött a XIV. labdarúgó-Európa-bajnokság. A rendezés jogát először kapta meg Kelet-Európa, és harmadszor osztozott rajta két ország. Lengyelország és Ukrajna felkészültségével több gond is akadt, elsősorban a szurkolók közlekedése volt nehézkes autópályák hiányában. Ennek ellenére a 16 csapatos torna 1996-os bevezetése óta ezúttal volt a legnagyobb az összesített látogatottság (1,4 millió fő) és az átlagos nézőszám (46 ezer) a stadionokban, amelyek későbbi hasznosítása a magas fenntartási költségek és a két bajnokság alacsony nézőszáma miatt kérdéses. Nem jutott tovább a csoportkörből a két rendező, Ukrajna búcsújához hozzájárult, hogy a Kassai Viktor vezette magyar játékvezetői csapat nem adott meg egy szabályos gólt az Anglia elleni mérkőzésen. A döntőben a világbajnok Spanyolország 4:0-ra legyőzte Olaszországot, és első válogatottként védte meg Európa-bajnoki címét. A torna legjobb játékosa és gólkirálya is spanyol lett (Andrés Iniesta, illetve Fernando Torres). Az UEFA 196 millió eurót osztott szét a résztvevők között, a legtöbbet, 23 milliót Spanyolország, a minimális 8 milliót a sztárokkal teletűzdelt, óriási csalódást okozó Hollandia, illetve a szintén pont nélkül záró Írország kapta.

Június 17. Athéni nagykoalíció

Másodszori nekifutásra kormányképes eredményt hozott a rendkívüli parlamenti választás Görögországban. A fenyegető államcsőd, az eurózónából kikerülés félelme felülkerekedett a két éve tartó megszorítások miatt elkeseredett, a politikai elitből kiábrándult választókon, így a voksolás eredményeként az újból győztes konzervatív Új Demokrácia legfőbb riválisával, az előző ciklusban kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalommal és a Demokratikus Baloldallal a 300 fős törvényhozásban 179 mandátumot maga mögött tudó koalíciót alakított. A második legerősebb párt továbbra is az IMF és az EU Görögországot életben tartó mentőcsomagját elutasító Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) maradt, és az újfasiszta, rasszista Arany Hajnal is bekerült a parlamentbe. A konzervatív Antonisz Szamarasz vezetésével felállt új kormány ott folytatta, ahol elődje abbahagyta: a lakosság egyre dühödtebb, sorozatos sztrájkokat, tömegdemonstrációkat jelentő ellenállása közepette további húsba vágó, ám életmentő megszorításokkal, az IMF–EU–EKB-trojkával és saját képviselőivel alkudozva megpróbálta elkerülni az államcsődöt, és az ötödik éve tartó recesszió ellenére kievickélni az adósságspirálból. Az IMF–EU-kettős februárban a korábbi 110 milliárd euró után 130 milliárdos mentőcsomagot hagyott jóvá, a magánhitelezőket a görög adósságok elengedésére bírta rá, és két év haladékot adott az adósság, a költségvetési hiány leszorítására, számos további könnyítéssel próbálva enyhíteni Athén terheit.

Június 20. Puha riói zöldcsúcs

Nem hozott érdemi kötelezettségvállalásokat a Rio de Janeiróban az ENSZ iránymutató környezetvédelmi csúcstalálkozójának 20. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia, a Rio+20. A rendezvényen ötvenezren – köztük száz ország állam- és kormányfői – vettek részt, és az elfogadott záróokmány csak diplomatikusan megfogalmazott, például a „zöld gazdaság” fejlesztését, a szegénység felszámolásáért a természeti tartalékok túlzott megterhelése nélkül vívott harcot szorgalmazó ajánlásokat tartalmaz. Javasolja például, hogy ENSZ-munkacsoportok dolgozzák ki a fenntartható fejlődés céljait, és határozzák meg, mennyi pénzre van szükség az elérésükhöz. Felszólították a világ országait, hogy 2020-ig vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását segítő kedvezményeket, 2025-ig pedig tegyenek lépéseket a tengerszennyezés jelentős csökkentésére.

Június 27. Libor-manipuláció

A mérlegfőösszegét tekintve második legnagyobb brit pénzintézet, a Barclays 360 millió dolláros büntetést fizetett az amerikai, és 59,5 millió fontot a brit hatóságoknak, mert 2006–2009 között manipulálta a londoni bankközi kamatlábat, a Libort. A vizsgálat szerint a pénzügyi válság előtt magasabbra, a kitörése után pedig alacsonyabbra igyekezett beállítani a mutatót, és ebben társai is akadtak. A tíz valutában, több futamidőre, naponta számított Libort Londonban bemondásra állapítják meg, az adatot szolgáltató bankoknak annyit kell közölniük, becslésük szerint aznap milyen feltételekkel tudnának egymástól hitelt fölvenni. A bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja szerint legalább 350 ezermilliárd dollárnyi – a világ GDP-jének ötszörösét kitevő – származékos ügyletet áraznak be a referenciaként használt Liborral, a nem pénzpiaci szereplők tranzakcióival együtt pedig 500 ezermilliárdos lehet az érintett kontraktusok értéke. Emellett 10 ezermilliárd dollárnyi lakossági hiteltermék kamatszámításának alapja a Libor, a fejlett országok jó részében ehhez igazítják a fogyasztási és a jelzálogkölcsönök kamatát. A bizalom visszaszerzéséért a Libort korábban ellenőrző Brit Bankszövetség szeptemberben átruházta ezt a feladatot a brit pénzügyi felügyeletre, és azt javasolta, hogy a napi kalkulációt az aktuális bankközi betéti kamatokhoz igazítsák, a manipulációt pedig szigorúbban büntessék. Értesülések szerint a svájci UBS bank 460 millió dolláros büntetést fizet az USA-ban és Nagy-Britanniában.

Június 31. Ír népszavazás

Az eurózóna tagállamainak fiskális megregulázását célzó, a dublini kormány által 2011 decemberében aláírt költségvetési paktumot az írek nagy többséggel elfogadták a referendumon, melyet az eurózónán belül egyedül Írországban tartottak. A liberális-konzervatív Fine Gael és a baloldali Munkáspárt alkotta, 2011 márciusa óta kormányzó koalíció folytatta elődje – ellenzékben még támadott – megszorító gazdaságpolitikáját. Az adóemelésekkel, egészségügyi, oktatási és szociális kiadások lefaragásával járó újabb 3,8 milliárd eurós intézkedésekkel sikerült az IMF–EU 67,5 milliárd eurós, 2010-ben indult mentőcsomagjában támasztott feltételeket maradéktalanul teljesítenie, így Dublin gond nélkül lehívhatta az esedékes részleteket. Az államadósság, a költségvetési hiány csökkentését célzó, a válság 2008-as kirobbanása óta a GDP 15 százalékának megfelelő, összesen 25 milliárd eurós adóemelést és kiadáscsökkentést jelentő intézkedéseket a hitelminősítők is értékelték, az ország adósbesorolásának javítását helyezték kilátásba.

Július 3. Ukrán nyelvtörvény

A kijevi parlamentben elfogadott nyelvtörvény szerint a kisebbségek hivatalosan is használhatják nyelvüket, ha arányuk egy területi egységen belül eléri a tíz százalékot. A törvény értelmében a magyar nyelv regionális státust kap Kárpátalján, ám a hatalmon lévő Régiók Pártja (PR) októberben azt javasolta, emeljék a küszöböt harminc százalékra. Az októberi választáson a vártnál kisebb arányú győzelmet aratott a Viktor Janukovics vezette PR, s miközben az ellenzék csalással vádolta, több körzetben a szembeötlő szabálytalanságok miatt érvényteleníteni kellett a voksolást. A legbefolyásosabb ellenzéki vezető, Julija Timosenko továbbra is börtönben maradt, s az ügyészség újabb pert kezdeményezett a gazdasági bűncselekmények miatt hét évre ítélt politikus ellen. A Timosenko-ügy miatt újra lelassult a közeledés az EU-hoz, mivel Brüsszelben szabálytalanoknak tartják a betegeskedő ellenzéki vezető elleni eljárásokat.

Július 8. Mexikói elnökváltás

A szegénység enyhítését, munkahelyek teremtését és a közbiztonság javítását ígérve nyerte az elnökválasztást Mexikóban a 46 éves Enrique Pena Nieto, ezzel 12 év ellenzéki szerep után visszatért a hatalomba az országot korábban hét évtizeden át irányító Intézményes Forradalmi Párt (PRI). Mexikó legsúlyosabb gondja a kábítószerüzlettel összefüggő, minden korábbinál brutálisabbá vált erőszak, melynek következtében az év végéig több mint tízezren haltak meg, márciusban volt olyan hét, hogy legalább négyszázan. Főként az ország USA-val határos államaiban nap mint nap találtak lefejezett, megcsonkított holttesteket, híd korlátjára felfüggesztett tetemeket, tömegsírba hantolt kivégzetteket. A kábítószer-kereskedelem és a korrupció ellen XVI. Benedek pápa is felemelte hangját márciusi mexikói látogatásán. Az erőszak terjedése a gazdaság fejlődését is gátolta, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében decemberi beiktatásának másnapján Pena Nieto Paktum Mexikóért néven együttműködési megállapodást kötött az ellenzéki pártokkal.

Július 31. Kurdisztáni olajbonanza

A Total francia olajvállalat 35 százalékos részesedést vásárolt két észak-iraki kitermelési vállalkozásban, ezzel az amerikai ExxonMobil és Chevron után harmadik multiként jelent meg az autonóm Kurdisztánban. Átfogó olajtörvény hiányában a bagdadi kormány elvben nem ismeri el a kurd regionális vezetés által kötött energetikai megállapodásokat. De a megegyezés irányába mutatott, hogy szeptemberben sikerült megállapodni a kurdisztáni olajexport utáni bagdadi kifizetésekről, ami a térségben jelen lévő magyar Molt is érinti. Előzőleg a kurd régió Bagdad 1,5 milliárd dollárra taksált tartozása miatt áprilisban leállíttatta a kivitelt, és csak augusztusban indította újra. A kurd autonóm kormány közölte, 2013-ban megduplázhatja a napi 140 ezer hordós kitermelést. Közben húszéves rekordra, napi több mint 3 millió hordóra nőtt Irak felhozatala, így az OPEC második legnagyobb termelője lett. Az országban ugyanakkor megint elszaporodtak a merényletek, amelyek a legvéresebb hónapokban 100-200 áldozatot is szedtek. A szunnita–síita feszültséget fokozta, hogy szeptemberben távollétében halálra ítélték Tarik al-Hasemi szunnita alelnököt, akit halálbrigádok létrehozásával vádoltak. Bagdad korrupcióra hivatkozva novemberben felmondta a Moszkvával kötött 4,2 milliárd dolláros fegyvervásárlási szerződést, amely Irak második legnagyobb hadiszállítójává tette volna Oroszországot az USA után.

Augusztus 10. Japán adóemelés

Az ellenzéki többségű felsőház is elfogadta, így életbe léphetett az a törvény, amely 2014 áprilisában 8, 2015 októberében pedig 10 százalékra emeli az 5 százalékos általános forgalmi adót. Az új forrásból fedezik 2014-től a nyugdíjkiadások felét. A japánok többsége által elutasított adóemelés azért szükséges, mert a lakosság elöregedésével és a két évtizede tartó stagnálás miatt a költségvetés súlyosan deficites, a bevételek a kiadásoknak csupán a 40 százalékát fedezik. Az államadósság így az év végére a GDP 240 százalékának közelébe emelkedett, ezzel a legmagasabb lett a fejlett ipari országok körében. A finanszírozásában ugyanakkor segít, hogy az államkötvények 95 százalékát hazai, elsősorban lakossági befektetők veszik meg, akik megelégednek a minimális hozammal is. A japán gazdaság bajait növeli a tavalyi szökőár, illetve a fukusimai nukleáris katasztrófa áthúzódó hatása, az exportot versenyhátrányba hozó erősödő jen, valamint a politikai bizonytalanság, a kormányzó Japán Demokrata Párt népszerűségvesztése, a decemberre előrehozott alsóházi választás, amit fölényesen megnyert a Liberális Demokrata Párt. A lakosság elégedetlenségét meglovagolva – a szigetország a stagnálás miatt gazdasági hatalomként az ősi rivális Kína mögé szorult – több jobboldali nacionalista párt alakult, melyek egyetértenek abban, hogy határozottabb, erősebb katonai potenciállal rendelkező Japánra van szükség, amihez az amerikaiak által diktált 1947-es békealkotmányt is módosítani kellene.

Augusztus 17. Elítélt Pussy Riot-lányok

Két év börtönre ítélték a Pussy Riot orosz punkegyüttes három tagját. A határozat szerint Nagyezsda Tolokonnyikova, Marija Aljohina és Jekatyerina Szamucevics vallási ellenségeskedést szító garázdaságot követett el, amikor februárban a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban az elnöki újraválasztására készülő Vlagyimir Putyin ellen tartott rövid „punk imádságot”. A márciusban őrizetbe vett vádlottak tagadták bűnösségüket, és azt hangoztatták, hogy nem gyűlöletkeltő, hanem politikai akciót szerveztek. Kiállt védelmükben az orosz művészeti és közélet több ismert alakja, sőt olyan külföldi sztárok is, mint Paul McCartney, Sting vagy Madonna. A fellebviteli tárgyaláson Szamucevicset – új ügyvédjének érveit elfogadva – szabadon bocsátotta a bíróság, a másik két vádlottnak azonban le kell töltenie büntetését.

Augusztus 20. A Zenawi-korszak vége Etiópiában

Hosszú betegeskedés után egy brüsszeli kórházban elhunyt Meles Zenawi etióp kormányfő. A Mengisztu Hailé Mariam kommunista rezsimjét megdöntő lázadók vezéreként 1991-ben hatalomra jutott Zenawi gazdasági reformjai révén Etiópia jelentős fejlődésnek indult. Az utóbbi években egyre többször bírálták azonban önkényes és központosító vezetése miatt. A Nyugat szövetségesének számító Zenawi elfogadta Eritrea 1993-as különválását, bár a két ország 1998–2000-ben háborút vívott egymással. Zenawi kétszer is csapatokat küldött Szomáliába az iszlamisták ellen, de júniusban az etióp katonák kivonultak az elfoglalt szomáliai városokból. Etiópia a bázisa a Kelet-Afrikában bevetett, pilóta nélküli amerikai repülőknek. Addisz-Abeba több országban is békefenntartó feladatokat lát el, így a két Szudán közti vitatott Abyei térségében. Zenawi hivatalát Hailémariam Desalegn kormányfőhelyettes foglalta el, akinek legfőbb feladata, hogy megőrizze a 84 millió lakosú ország stabilitását. Az észak-etiópiai Afarban januárban fegyveresek megöltek öt turistát, köztük két magyart.

Augusztus 24. Armstrong lebukott

Minden, 1998. augusztus 1-je után nyert eredményétől megfosztotta és örökre eltiltotta a profi kerékpársport legsikeresebb versenyzőjét, az amerikai Lance Armstrongot az USA doppingellenes ügynöksége, az USADA. A 41 éves sportoló bíróságon próbálta megakadályozni, hogy az USADA vizsgálatot folytasson ellene, de keresetét elutasították. Az 1996-ban rákbetegséggel diagnosztizált, a Tour de France kerékpáros körversenyt 1999–2005 között hétszer zsinórban megnyerő Armstrong pályafutását végigkísérték a doppingvádak, de hivatalosan egyszer sem kapták rajta. A 2005-ben visszavonult, majd 2009-ben visszatért kerekes az USADA bizonyítékokra és a versenyzőtársak tanúvallomásaira alapozott, 1200 oldalas jelentése szerint a sporttörténet legkifinomultabb és legmerészebb doppingolását valósította meg orvosai segítségével. A Nemzetközi Kerékpáros-szövetség októberben elfogadta az USADA döntését, és mind a hét Tour-címétől megfosztotta Armstrongot, ám új győztest visszamenőleg egyik évben sem hirdetett, mert a sportágat átszövő dopping miatt a közvetlenül az amerikai sportoló mögött végzett szinte mindegyik rivális már szintén lebukott. Armstrong sorban elveszítette szponzorait, és lemondott az általa alapított rákellenes alapítvány vezetéséről is. A botrány megviselte a sportágat, a Tour de France 2013-ban, a centenáriumának évében igyekszik visszaszerezni az elbizonytalanodott szponzorok és nézők bizalmát.

Augusztus 30. Iráni atomkészülődés

Megduplázta az urándúsításhoz használt centrifugák számát Teherán a Fordóban lévő föld alatti nukleáris üzemben – állította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. Az IAEA novemberben már azt jelezte, hogy a létesítményben befejezték a centrifugák telepítését, Teherán pedig közel annyi dúsított uránnal rendelkezik, amennyiből atombombához elegendő tisztított hasadóanyag készíthető. Teherán cáfolatai ellenére a Nyugat továbbra is azt gyanította, hogy Irán atombombát akar. Az USA és az EU olajvásárlási, kereskedelmi, pénzügyi, biztosítási és egyéb szankciókat vezetett be, aminek révén jelentősen csökkent az iráni olajexport. A bevételkiesés súlyos gondokat okozott, októberre az iráni valuta, a riál elvesztette 2011-es értékének négyötödét. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő szeptemberben jelezte, hogy legkésőbb 2013 nyaráig adnak haladékot az iráni atomprogram leállítására, sejtetve, hogy az esetleges izraeli támadásra legkorábban akkor kerülhet sor. Teherán a támadás esetére ellencsapásokkal, a fő olajszállítási útvonal, a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzött. Az eredménytelen többoldalú párbeszéd után Teherán novemberben először sürgette, hogy közvetlen amerikai–iráni tárgyalásokon rendezzék az atomvitát.

Szeptember 5. Japán–kínai szigetvita

A tokiói kormány 26 millió dollárnak megfelelő összegért megvette a tulajdonos Kurihara család két férfi örökösétől a Kelet-kínai-tengerben található, lakatlan, kínaiul Tiaojünek, japán nyelven Szenkakunak hívott szigetcsoport három tagját. Válaszul Peking hadihajókat vezényelt a térségbe, és a kormány bátorításával tüntetések kezdődtek több kínai városban. Tokió 1895-ben, a számára győztes kínai–japán háború nyomán vonta fennhatósága alá a nyolc tagból – köztük három sziklacsonkból – álló szigetcsoportot, amelyet a nemzetközi jog alapján senki tulajdonát nem képező területnek, terra nulliusnak tekintett. A megszálló USA-tól 1972-ben, Okinavával együtt kapta vissza a Szenkaku-szigeteket, amelyeket Kína mellett Tajvan is magának követel. A szigetek körüli tenger halban gazdag, és jelentős szénhidrogén-kincset sejtenek alatta, hovatartozása körül rendszeresen felélednek a viták. A mostani perpatvar során több, Kínában tevékenykedő japán vállalat – például a Toyota és a Honda – a támadások miatt átmenetileg bezárta kínai üzemét.

Szeptember 11. Katalán szeparatizmus

Másfél millióan vonultak Barcelona utcáira, hogy követeljék Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól, a tömeges támogatás láttán Artur Mas katalán elnök előrehozott regionális választást írt ki. A katalán elszakadási vágyat tüzelte, hogy ez a leggazdagabb spanyolországi tartomány, amely a válság közepette is többet fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap. A novemberi voksoláson azonban Mas pártja, a Konvergencia és Unió (CiU) a vártnál kevesebb vokssal győzött, és nem szerzett abszolút többséget, így csökkent a tartomány kiválásának esélye, ami alkotmányossági válságot okozna Spanyolországban. Madrid eközben egyre nehezebben tudta kezelni a gazdasági válságot, az országot és bankjait sorozatos leértékelések sújtották, a központi kormány több takarékossági csomagot jelentett be, hogy a költségvetési hiányt a 2012-es 6,3 százalékról 2013-ban 4,5-re csökkentse. Az év során a megszorítások, valamint a 25 százalékot meghaladó – a fiatalok körében több mint 50 százalékos – munkanélküliség miatt az ország számos városában zajlottak heves tüntetések és sztrájkok.

Szeptember 12. Cseh szeszmérgezés

Válságstábot hozott létre a prágai kormány, majd két nap múlva betiltotta a cseh gyártású, 20 százalékosnál magasabb alkoholtartalmú szeszes italok forgalmazását, Lengyelországban és Szlovákiában pedig az onnan származó tömény szesz importját állították le, miután Csehországban tíz nap alatt 22-en haltak meg metil-alkohol-mérgezésben. Az intézkedést két héttel később mindenütt feloldották, ám decemberig összesen 37-en haltak meg, és 60 gyanúsított ellen emeltek vádat, közülük 20-at előzetes letartóztatásba helyeztek. A parlamenti ciklus felénél járó jobbközép koalíció sorsa egy hajszálon múlt novemberben, amikor a vezető kormányerő, a Polgári Demokrata Párt képviselői közül hatan nem akarták megszavazni az idei 3,2 százalékos költségvetési hiány 2,9 százalékra szorítását célzó reformcsomagot. A lázadókat sikerült lecsillapítani, az intézkedéseket megszavazták, ám a legkisebb kormánypárt, a Közügyek kiválásával április óta kisebbségben lévő koalíció helyzete bizonytalan maradt. A szavazók kiábrándultak a megszorítások, korrupciós ügyek miatt népszerűtlenné vált kormánypártokból, amelyek csúfos vereséget szenvedtek az októberi helyhatósági és részleges szenátusi választáson, és mindenütt megerősödtek az ellenzéki szociáldemokraták és a kommunisták.

Szeptember 14. Indiai reformok

Jelentős reformokra szánta el magát az újdelhi kormány, hogy lökést adjon az utóbbi évtizedben először 5 százalékos szintre lassult gazdaságnak. A Manmohan Szingh vezette kabinet 14 százalékkal csökkentette az üzemanyag állami támogatását, megnyitotta a 450 milliárd dolláros kiskereskedelmi szektort a külföldi vállalatok előtt, amelyek – például az amerikai Wal-Mart, a brit Tesco vagy a francia Carrefour – többségi részesedéssel nyithatnak szupermarketeket, és beengedték a külföldi tőkét a légipiacra is. Jóváhagyták négy állami vállalat részleges privatizációját, és a kormány reményei szerint a lépésekkel csökkenhet a 8 százalék közelébe ért infláció, mérséklődik a fizetési és a költségvetési mérleg hiánya, valamint elkerülhető, hogy a hitelminősítők bóvli kategóriába sorolják az indiai adósságot. Októberben újabb csomag részeként bejelentették, hogy megnyitják a külföldiek előtt a biztosítási és a nyugdíjpénztári szektort is, ám az utóbbihoz szükséges parlamenti jóváhagyás kérdéses, mivel Szingh koalíciója elvesztette többségét, miután a reformok elleni tiltakozásul egy regionális párt kilépett a kormányból. A liberalizáció ellen országszerte sztrájkokkal tiltakoztak.

Szeptember 25. Grúz börtönbotrány

Megváltoztatták a grúziai választók hangulatát az ellenzéki televíziós csatornákban bemutatott videók, amelyeken a börtönőrök brutálisan bántalmazták és megalázták az elítélteket. Bár a 2004 óta hivatalban lévő Mihail Szaakasvili államfő azonnal leváltotta a visszaélések felett szemet hunyó belügyi vezetőket, az egész rezsimet felelősnek tartó polgárok többsége a Grúz Álom nevű ellenzéki mozgalomra voksolt az októberi parlamenti választáson. A pártot vezető, Oroszországban meggazdagodott milliárdos üzletember, Bidzina Ivanisvili október végén vette át a miniszterelnöki posztot, s az új vezetés megkezdte a korábbi politikai elit elszámoltatását. Novemberben kilenc korábi magas rangú kormányilletékest vettek őrizetbe, köztük a volt védelmi, majd belügyminisztert is. Míg Ivanisvili az igazságosság helyreállításának nevezte a letartóztatásokat, Szaakasvili politikai boszorkányüldözéssel vádolta ellenfelét.

Október 6. Elítélt pápai komornyik

Másfél év börtönre ítélte a vatikáni bíróság Paolo Gabrielét, XVI. Benedek pápa volt komornyikját, aki bizalmas iratokat lopott ki a katolikus egyházfő dolgozószobájából, és ki is szivárogtatta azokat egy olasz újságírónak. A Szentszék belső életére is vonatkozó dokumentumok egyebek közt korrupcióra, rokonokat, barátokat előnyben részesítő viszonyokra, hatalmi harcokra utalnak. Noha a Vatikánban súlyos bűncselekménynek, a pápa és a benne megbízó hívek elleni támadásnak minősítették a Vatileaks néven ismertté vált botrányt, a májusban letartóztatott Gabriele azt vallotta, hogy tettét jobbító szándékkal követte el, nem akart kárt okozni az egyháznak.

Október 9. Malala, Pakisztán hőse

Tálib szélsőségesek a pakisztáni Szvat-völgyben fejen lőtték Malala Juszufzaj 14 éves iskolás lányt, aki az interneten kampányolt a nők oktatási jogaiért. Malala 11 évesen kezdett blogokat írni, miután a tálibok 2007-ben elfoglalták a Szvat-völgyet, és bevezették a saríát, aminek részeként betiltották a lányok oktatását, és több száz iskolát leromboltak. Malalát Nagy-Britanniába vitték orvosi kezelésre, és a Pakisztáni Talibán halállal fenyegette meg, ha hazatér. A mozgalom szerint rá nem vonatkozik a saría azon törvénye, hogy nő és kiskorú élete nem vehető el, mert ő „iszlámellenes” és „a hitetlenek szószólója”. A pakisztáni legfelső bíróság júniusban menesztette Juszuf Raza Gilani kormányfőt, amiért nem kezdte újra Aszif Ali Zardari elnök korrupciós ügyeinek vizsgálatát. A testület Gilani utódjára, Radzsa Pervez Asraf kormányfőre is hasonló nyomást gyakorolt, tovább szítva a hatalmi ágak közti feszültséget. Pakisztán júliusban közölte, újra megnyitja az Afganisztánba vezető hadtápútvonalakat, miután az USA bocsánatot kért egy pilóta nélküli repülővel tavaly végrehajtott támadásért, amelyben 24 pakisztáni katona vesztette életét.

Október 14. Litvánia választott

Baloldali fordulatot hozott a parlamenti választás Litvániában, a szociáldemokrata Algirdas Butkevicius kapott kormányalakítási megbízást novemberben. A felkérés azért késett, mert Dalia Grybauskaite államfő egy ideig nem volt hajlandó elfogadni a Butkevicius által javasolt koalíció létrehozását, amiért a pártszövetségben helyet kapott a szavazatvásárlással vádolt Munkáspárt is. Amikor kiderült, hogy más képtelen a parlamenti többség megszerzésére, Grybauskaite beadta a derekát. Észtországban és Lettországban ugyanakkor a választók ismét bizalmat szavaztak a 2009-es válság után megszorító intézkedéseket bevezető jobboldali pártoknak. A gazdaság viszont mindhárom balti országban gyorsan nőtt, a GDP bővülése többszöröse volt az EU-s átlagnak.

Október 26. Berlusconi bűnös

Több millió eurós adóelkerülés vádjával négyévi börtönre ítélte egy milánói bíróság Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőt, akit egyúttal öt évre eltiltottak kormányzati hivatal betöltésétől. Az elsőfokú ítéletben kihirdetett büntetést a védelem kérésére egy évre vitték le, amit a börtönök zsúfoltságát csökkenteni hivatott korábbi amnesztiatörvény tett lehetővé. A 76 éves politikus minden korábbi büntetést megúszott, és várhatóan a közeljövőben sem kell cellába vonulnia a fellebbviteli eljárások elhúzódása vagy felmentés miatt. Berlusconi Szabadság Népe pártja decemberben megvonta támogatását Mario Monti technokrata kormányától, aminek révén még előbbre kell hozni a 2013 tavaszára tervezett voksolást. Monti bejelentette lemondását, Berlusconi pedig jelezte, hogy ismét indulni kíván a választáson. Bár Montinak sikerült elkerülnie, hogy a GDP több mint 120 százalékára rúgó olasz államadósság finanszírozása tartósan elviselhetetlen szintekre emelkedjen, a megszorítások miatt a gazdaság a 2012-es visszaesés után a legjobb esetben is évi fél százalékkal nőhet a következő években. Példátlan ítéletet hozott októberben egy közép-olaszországi bíróság: hat év börtönre ítélt hat tudóst és egy kormánytisztviselőt, mert hiányos információkat közöltek a L'Aquila városát 2009-ben leromboló földrengés előtt.

November 6. Obama újrázott

A szoros versenyt mutató közvélemény-kutatásokra rácáfolva, az országszerte leadott szavazatok 50,7 százalékát megszerezve, az elektori kollégiumban 332:206 arányú győzelmet aratva könnyedén megszerezte második mandátumát is a demokrata Barack Obama, az USA 44., egyben első afroamerikai elnöke. Republikánus ellenfele, Mitt Romney egykori massachusettsi kormányzó, pártja elnökjelöltségének megszerzése érdekében a konzervatív teadélutános mozgalomnak udvarolva jobbra tolódott, majd eredménytelenül próbált meg visszatérni a centrumba. Obamát annak ellenére újraválasztották, hogy a munkanélküliség krónikusan magas, a gazdaság növekedése törékeny, első négyéves hivatali ideje legfontosabb vívmányát, az egészségügyi reformot pedig az amerikaiak többsége elutasítja. Győzelmét segítette, hogy megváltozott a lakosság demográfiai összetétele, és bár vesztett szavazatot a fehérek körében, nemcsak az afroamerikaiak, hanem a növekvő arányú spanyol ajkúak körében is tarolt. Az ország politikai megosztottsága viszont maradt, aminek jeleként a republikánusok a képviselőházban, a demokraták a szenátusban őrizték meg többségüket az elnökivel együtt tartott kongresszusi választáson. Ez megnehezítette az egyeztetést annak elkerüléséről, hogy a gazdaságot potenciálisan recesszióval fenyegető automatikus kiadáscsökkentések lépjenek életbe, megfékezendő a GDP 100 százaléka felé tartó államadósság, és az Obama első négy éve alatt mindvégig ezermilliárd dollár fölötti deficit növekedését.

November 8. Pekingi generációváltás

A tíz év után távozó Hu Csin-tao helyére Hszi Csin-pinget választották főtitkárnak a Kínai Kommunista Párt XVIII. kongresszusán. Ő lett a párt katonai bizottságának elnöke – ezzel a néphadsereg főparancsnoka – is, az államfői posztot pedig 2013 márciusában veszi át, amikor várhatóan miniszterelnökké választják a párthierarchiában második Li Ko-csiangot. Megújult, és a 2002 előtti időszak után újra héttagúvá vált a hatalmat valójában birtokló politikai bizottság állandó bizottsága. A testületben a magas beosztású állami és pártkáderek leszármazottai, valamint a velük összefonódó sanghaji klikk került többségbe, a Huhoz kötődő, a párt ifjúsági szervezetén keresztül magasba emelkedett frakció kisebbségbe szorult. Első beszédeiben Hszi a legfontosabb feladatnak a korrupció elleni harcot nevezte. A hatalomátadást bonyolította az újmaoista csungcsingi párttitkár, a belső körökbe pályázó Po Hszi-laj botránya, akit kizártak a pártból, és büntetőeljárás elé néz, feleségét, Ku Kaj-lajt pedig – egyelőre végre nem hajtandó – halálbüntetésre ítélte egy bíróság, mert megmérgezte a család brit üzleti tanácsadóját. A Hszire és az ellenzékével az idén is keményen bánó pártra váró legnagyobb kihívás a gazdaság lassulása: a GDP a korábbi két számjegyű ütem helyett 8 százalék alatti mértékben bővül.

November 14. Gázai konfliktus

A Gázai övezetet uraló Hamász fokozódó rakétatámadásaira hivatkozva Izrael sebészeti pontosságú légi csapással likvidálta az iszlamista palesztin mozgalom katonai műveleti vezetőjét. Válaszul a gázai fegyveres csoportok rakétaesőt zúdítottak Izraelre. Az egyhetes harcok során a palesztinok évtizedek óta először irányítottak rakétát Jeruzsálem felé, ez volt a Gázai övezetből a szent városra célzott első támadás. Gázai fegyveresek rakétákat lőttek Tel-Avivra is, amelyet az 1991-es Öböl-háború óta nem ért ellenséges csapás. Izrael légi akciókkal támadta az övezetet, és bár több tízezer tartalékost hívott be, illetve riadóztatott, szárazföldi katonai műveletre nem került sor. A konfliktusban 163 palesztin – köztük több tucat civil, nő, gyerek – és 6 izraeli vesztette életét. Izraelben a Vaskupola nevű elhárító rendszernek köszönhetően a másfél ezer palesztin rakéta nem okozott jelentős veszteséget. Az Egyiptom közvetítésével létrejött tűzszünet ismét a közel-keleti diplomácia középpontjába helyezte Kairót, és a szövetségesének számító Hamászt. Mahmúd Abbász palesztin elnök novemberi beadványára az ENSZ Közgyűlése „tagság nélküli megfigyelőállamként” ismerte el a Palesztin Hatóságot. Izrael válaszul bejelentette, 3 ezer új otthont épít Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő októberben feloszlatta a jeruzsálemi parlamentet, és 2013. januárra előrehozott választást írt ki.

December 2. Pahor visszatért

Biztosan, a voksok 67 százalékával nyerte a szlovéniai elnökválasztás második fordulóját a hivatalban lévő Danilo Türk államfővel szemben Borut Pahor. A 49 éves volt miniszterelnök – Szlovénia eddigi legfiatalabb államfője – az után tért vissza a politikai életbe, hogy 2011-ben a kormánya megbukott, és az előrehozott választás nyomán az idén februárban ellenlábasa, a jobbközép Janez Jansa alakíthatott koalíciós kormányt. Jansa határozott válságellenes reformokat hirdetett, hozzáláttak a nyugdíjrendszer régóta halogatott átalakításához, a munkaerőpiac szigorításához, az állami bürokrácia lefaragásához, és számos megszorító intézkedést hoztak. Az év vége felé Ljubljanában és Mariborban is többezres – vízágyúkkal szétoszlatott – tüntetések voltak a megszorítások, a mélyülő recesszió, a romló életszínvonal, a gyorsuló infláció és az emelkedő munkanélküliség miatt. A válság nyomán vissza kellett fogni Mariborban az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kiadásait.

December 12. Észak-Korea rakétája

Örömünnep fogadta Phenjan utcáin, hogy Észak-Korea sikeres rakétakísérletet hajtott végre, és föld körüli pályára állított egy hűtőszekrény méretű műholdat, melynek fellövésével áprilisban még kudarcot vallottak. Az USA a szankciók szigorításával fenyegetőzött, Peking pedig először fogadta „sajnálattal” a rakétaprogram új szakaszát. Phenjannak még nincs ugyan megfelelő nukleáris robbanófeje, de a műholdat pályára állító Ragyogó Csillag–3 rakéta olyan interkontinentális ballisztikus rakéta alapja lehet, amellyel az USA területét is elérheti. A vívmány hozzájárult a 2011 decemberében elhunyt apjától az ország vezetését megöröklő ifjú Kim Dzsong Un hatalmának megszilárdításához, különösen, hogy Dél-Korea kétszer is sikertelenül kísérletezett műhold fellövésével.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Fülke: Mit szerethet Orbán Trumpban? És mind belerokkanunk a kapcsolatukba?

Fülke: Mit szerethet Orbán Trumpban? És mind belerokkanunk a kapcsolatukba?

Megint egészségtelen a levegő

Megint egészségtelen a levegő

Cáfolja a Párbeszéd a párt elleni retorzióról író Magyar Nemzetet

Cáfolja a Párbeszéd a párt elleni retorzióról író Magyar Nemzetet

Lassan már drágább a zöldség, mint a hús - hol a vége?

Lassan már drágább a zöldség, mint a hús - hol a vége?

Az egy dolog, hogy a NASA mihamarabb vissza akar térni a Holdra, de ott is maradna

Az egy dolog, hogy a NASA mihamarabb vissza akar térni a Holdra, de ott is maradna

Timmermans: "Nevetséges Gulyás felvetése"

Timmermans: "Nevetséges Gulyás felvetése"