Az életszínvonal érzékelhető javulására 2004-ben nem lehet számítani: a fogyasztói árak növekedésének üteme a mélypontot jelentő tavaly májusi 3,6 százalékról a duplájára is ugorhat, befogva a bér- és nyugdíjemeléseket. A drágulás főleg a költségvetési deficit lefaragására vezethető vissza.

Január első napjaiban a vásárlók még nem szembesültek a maguk brutalitásában az idei árváltozásokkal: a hipermarketek a szilveszteri akciózások után újabb termékeket kínáltak kedvezményesen, hogy minél hamarabb megszabaduljanak a készletektől (lásd Haladék című írásunkat), és az új gáz- és villanyszámlák sem borzolták még a fogyasztók idegeit. Pedig januártól vastagon megfizeti a lakosság az elmúlt két év gazdaságpolitikai tévedéseinek árát. Miközben ugyanis a gazdaságban mind a "klasszikus" keresleti, mind pedig a költséginfláció főbb jellemzői összejöttek, az állam és a jegybank tavaly májusig saját eszközeivel megakadályozta, hogy ez a nyomás a fogyasztói árakban teljes egészében megjelenjen. Azóta - főleg a hatósági áremelések nyomán - az infláció üteme 2 százalékponttal nőtt, mivel az egyensúlyi korlátokba ütközött gazdaságpolitikának az árak és az állami vállalatok támogatására fordítható eszközei kimerültek.

Az idén folytatódik az állam kihátrálása. Anélkül azonban, hogy ezt - vagy egyáltalán az előző évek túlköltekezésének tényét - a két nagy politikai erő vezérszónokai elismernék. A "magyar modellt" 2001-ben meghirdető Fidesz-politikusok azóta sem árnyalták győzelmi jelentésüket, miszerint a magyar gazdaság már olyan erős, hogy egyszerre csökken az infláció, nőnek a bérek és a foglalkoztatás, erősödik a forint, és javul a külső egyensúly. Amire, főleg dekonjunktúrában, a világ egyetlen országa sem lett volna képes. A jóléti céljaiban elődje programjait - legalábbis szavakban - átvállaló, sőt a Fideszre még rá is licitáló MSZP beismerése pedig a húsz évvel ezelőtti, "őrizzük meg a vívmányainkat" jellegű, lapos szlogenek felmelegítésében és a "2004 az építkezés éve lesz" ismételgetésében merül ki.

A keresleti infláció fő tényezője, az államháztartás 2002. évi 1580,7 milliárd forintos deficitje a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint 4,4 százalékos többletkeresletet jelentett. Tavaly a hiány 974 milliárd forintra mérséklődött, ám ez a korábbi fogadkozások ellenére nem hozott radikális keresletszűkítést. Egyrészt ez a - Pénzügyminisztérium (PM) előzetes adatai szerinti - deficit is csaknem 150 milliárddal több a tervezettnél, másrészt a 2002-ben elszámolt egyszeri tételek (a központi költségvetés adósságátvállalásai, tartozáselengedései) nélkül a csökkenés csupán 60 milliárd forintnyi. Az állami keresletélénkítés 2002-ben a lakossági fogyasztás 9,4 százalékos, tavaly 7-8 százalékos bővülésével járt együtt - szemben a GDP 3,5, illetve 3 százalék alatti növekedésével (végleges adatok még nincsenek). A költekezés "bázisa", azaz a bruttó keresetek 2002-ben 20 százalékot megközelítő, tavaly 12 százalékos növekedése pedig a termelési költségeket dobta meg. A költséginflációt az erős forint révén - azaz az importárak csökkentésével - visszaszorítani hivatott szigorú jegybanki árfolyam-politikát pedig lazításra kényszerítette a pénzpiac. A 2002-es év átlagosan 243 forintos euróárfolyamával szemben tavaly három kisebb-nagyobb spekulációs támadás után az év végén a forint 260 körül állapodott meg, amit csupán 12,5 százalékos, hosszabb távon a gazdasági szereplők számára elviselhetetlenül magas jegybanki alapkamattal képes fenntartani az MNB.

A deficitlefaragás kényszerében a kormány az idén biztosra akar menni: elsősorban a forgalmi- és jövedékiadó-terheket növelte, amelyekből 10-10 százalékkal több bevételt vár, mint tavaly. Összességében e két adóból csaknem 40 százalékkal kíván így többet beszedni, mint 2002-ben, ami látványosan bizonyítja, hogy végre lehetőség nyílt volna az unióban tarthatatlanul magas, versenyképességet rontó 25 százalékos áfa mérséklésére. Tavaly a politikai alkuk eredményeképpen a kormány inkább a személyijövedelemadó-kulcsokat mérsékelte, és ennek ellentételeként elállt a tervezett 2 százalékos áfacsökkentéstől. Erre érvet szolgáltathatott az is, hogy áfából a tervezettnél csaknem 250 milliárd forinttal több, 1730 milliárd folyt be, miközben az szja-befizetések a két számjegyű bérkiáramlás ellenére 50 milliárd forinttal alatta maradtak a várt 970 milliárdnak.

Főleg a gyógyszereket érinti a 0 százalékos áfakulcs 5 százalékosra emelése. A lakosság a támogatott medicinákért arányosan többet fizet január 1-je óta - 50 százalékos ártámogatás esetén például 2,5 százalékkal. A szabad áras készítmények drágulásának egyszeri hatását a patikák némileg tompíthatják, ha hajlandóak lesznek a beteg kérésére megbontani a vény nélkül kapható gyógyszerek csomagolását. Csakhogy ez esetben is mellékelniük kell a betegtájékoztatót a szakszerűen adjusztált gyógyszerekhez, s ennek többletköltségeit simán átháríthatják a vásárlókra. A 600 forintnál olcsóbb, támogatott gyógyszerek 120 forinttal drágulhatnak, amiből szintén csak a támogatás arányán felüli hányad sújtja a betegeket. Az áfán kívül a gyógyszerek kiskereskedelmi árrésének változása és a támogatás mértékében bekövetkezett korrekciók együttes hatása nagyjából 8 százalékos átlagos áremelést eredményezhet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt két év adataival. A drágulás dacára a gyógyszerkassza támogatásra fordítható 240 milliárd forintos kerete 10 milliárd forinttal kisebb a tavalyi felhasználásnál, ami vagy évközi támogatáscsökkentésre s ezzel áremelésre, vagy pedig a gyógyszergyártók hasznának újabb, hovatovább megszokott megcsapolására késztetheti a kormányt.

A fogyasztói árindexben csaknem 25 százalékos súllyal szereplő élelmiszerek idei árszintjét löki fölfelé a 12 százalékos áfakulcs 15 százalékosra emelése. Tavaly egyébként e cikkcsoport az 5 százalék körüli átlagos inflációnál kevésbé, a novemberi statisztikai adatok alapján valószínűleg csak 2,5 százalékkal drágult meg. Szemben a villamos energiával, amely már 2003-ban is 18,6, a lakossági gázzal, amely 5,5, valamint a melegvíz- és hőszolgáltatással, amely 8,5 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. E területeken ugyanis a kormány már tavaly sem halasztotta tovább az áremeléseket. Ehhez adódik, hogy január 1-jével az áram a tavalyi kedvezményes áfakulcsból a 25 százalékosba sorolódik át, ami plusz 13 százalékot jelent. Az idén a kispénzű családok - a rászorultság határa a 23 200 forintos nyugdíjminimum 150 százaléka - áramár-kompenzációt kérhetnek a polgármesteri hivatalokban.

A Medgyessy-kormány már tavaly szakított az elődje által meghonosított gyakorlattal, miszerint a "hatósági" árak - függetlenül a termelők-szolgáltatók költségeitől - csak az átlagos infláció mértékében változhatnak. A mesterségesen lenyomott áramárakkal az állam két év alatt több mint 70 milliárd forintot vont el a Magyar Villamos Művek Rt.-től, amelyet később tőkeemelésekkel kényszerült megsegíteni. A tavalyi áramáremelés következtében az MVM a 2002. évi 38 milliárd forintos üzemi hiány után már csak "minimálisnak nevezhető" veszteséget produkált - olvasható a cég decemberi tájékoztatójában. Ezzel is összefügghet, hogy a fogyasztói ár most "csupán" az áfa miatt változik.

A beszerzési árnál olcsóbb lakossági tarifák következtében 2001 óta deficites a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. gázüzletága, az idei évtől azonban ismét az importárak a meghatározóak. E lehetőséggel élve a Mol január 1-jétől 16,4 százalékkal megemelte a földgáz nagykereskedelmi árát. A tavaly bevezetett lakossági tömbtarifarendszer jóvoltából az évi 3000 köbméternél kevesebb gázt fogyasztó háztartások sem a májusi 12 százalékos áremelés, sem a január 1-jétől érvényes új lakossági árak hatását nem érzékelik a maga teljességében. E fölött azonban a "lakossági nagyfogyasztók" - jellemzően azok, akik 100 négyzetméteresnél nagyobb lakást fűtenek - januártól 25 százalékkal többet fizetnek, erre jön még az áfa. Mivel az ilyen lakások aránya kisebb 10 százaléknál, az átlagos lakossági gázáremelés 7 százalék körül alakulhat - a 12-ről 15 százalékosra ugrott forgalmi adót is beszámítva. A gazdasági racionalitás helyreállítása főleg az időskorúakat sújtja, amit az is mutat, hogy az úgynevezett nyugdíjasárindexben a háztartási energia súlya 13,5 százalékos - szemben az átlagos 8,2 százalékkal.

A már-már működésképtelenséget okozó korábbi kivéreztetéssel és a támogatásukat tovább növelni képtelen önkormányzatok egyre nehezebb anyagi helyzetével függ össze a tömegközlekedési vállalatok többnyire két számjegyű áremelése - a Budapesti Közlekedési Rt. például január 1-jétől 13, július 1-jétől további 5 százalékkal drágít, a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) pedig január 1-jétől 11 százalékkal. Egyúttal a diákok, egyetemisták által igénybe vehető 33 százalékos kedvezményt szép csendben a pénteken 10 órától vasárnap éjfélig tartó időszakra szűkítette le. A MÁV működési támogatása a fogyasztói árkiegészítéssel és a személyszállítás bevételen felüli költségeinek részbeni átvállalásával így sem csökken a "szokásos" 80-90 milliárd forint alá. A költségvetésből az utazás fogyasztói árkiegészítésére fordítható összeg pedig a tarifaemelések ellenére a tavalyi 106 milliárd forintról 117 milliárdra nő.

Fiskális és uniós jogharmonizációs szempontok egyaránt fellelhetők az alkohol- és dohánytermékek drasztikus - a cigaretta esetében 35 százalékos - jövedékiadó-emelése mögött. Nem változik viszont az üzemanyagok jövedéki adója, így most ez a termékkör fékezi az inflációt: a gyenge dollár jóvoltából ugyanis tavaly novemberben csak 2,7 százalékkal volt magasabb az árszint, mint egy évvel korábban. A forint tavalyi 4-5 százalékos gyengülése egyelőre nem érződik az - alapvetően importált - tartós fogyasztási cikkek árában, e cikkcsoport árszintje átlagosan még csökkent is. A szolgáltatásoké pedig - követve a bérköltségek alakulását - másfél-két éve folyamatosan és stabilan 6-7 százalékkal nő. A könyvek után a tavalyi 12 százalék helyett 5, a tankönyvek után a 0 helyett 5 százalék áfát kell fizetni - e termékeknél tavaly novemberben a statisztika egy év alatt 5,7, illetve 6,4 százalékos áremelkedést regisztrált.

Az infláció idei alakulását tekintve a kulcskérdés az, hogy a forgalmi- és jövedékiadó-emelések végül milyen mértékben jelennek meg a fogyasztói árakban, kiváltanak-e ár-ár spirált. E szempontból főleg az energia drágulása a veszélyforrás, ami például 20 százalék körüli áremelésre késztetné a pékeket, feltéve, hogy a bevásárlóközpontok révén erősen koncentrálódott kiskereskedelem elfogad ilyen mértékű drágítást. Az MNB inflációs prognózisában az áfaváltozások hatását összességében 1,2, a jövedéki adó emeléséét 0,8 százalékpontra teszi, ekkora egyszeri növekmény adódhat a decemberi, várhatóan 5 százalék fölötti inflációhoz. Miközben a jegybank az év első felében 7 százalék fölötti, az év egészében 6,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést jövendöl, a PM csupán 5,5-6 százalékra számít. Mivel azonban az MNB-prognózis stabil 255 forintos euróárfolyammal készült, a jegybank metodikájával számolva az ennél 3 százalékkal gyengébb forint 0,4 százalékponttal tovább növelheti az inflációt. Az éves szinten 7 százalékra rúgó áremelkedés viszont a reáljövedelmek 1-2 százalékosra tervezett növekedését teljességgel felemésztené - ugyanakkor nagyon jól jönne az államháztartásnak, amelynek hiányát a GDP 5,2 százalékáról az idén 3,8 százalékra akarja leszorítani a kormány.

FARKAS ZOLTÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Haladék

Az élelmiszer-kereskedők többsége egyelőre nem érvényesítette az árakban az általános forgalmi adó (áfa) emelkedését.

Fókuszban

Uniós kulcskérdések

"Abszurdum, hogy ha valaki ma Európában egy cd-t vásárol Beethoven muzsikájával, a normálkulcsos áfát kell...

Majdnem 10 millió forintra büntette a Médiatanács a TV2-t

Majdnem 10 millió forintra büntette a Médiatanács a TV2-t

Stephen King rémmeséiből készül sorozat

Stephen King rémmeséiből készül sorozat

Európa utolsó diktátora meghívta magához Orbánt

Európa utolsó diktátora meghívta magához Orbánt

Emberi hamvakból készítene képeket a magyar festő

Emberi hamvakból készítene képeket a magyar festő

Hazug hatalom, elszánt tüntetők - magyaros hangulat Belgrádban

Hazug hatalom, elszánt tüntetők - magyaros hangulat Belgrádban

Kutyamamusz az új divat, ráadásul az állatokat is támogatja vele

Kutyamamusz az új divat, ráadásul az állatokat is támogatja vele