Politikailag és jogilag egyaránt kockázatos lépésre szánta el magát kedden az Európai Bizottság (EB): úgy döntött...

Politikailag és jogilag egyaránt kockázatos lépésre szánta el magát kedden az Európai Bizottság (EB): úgy döntött, keresetet indít az EU luxembourgi bíróságán a pénzügyminiszterek tavaly november 25-ei döntése miatt az integráció legfőbb döntéshozó szerve, a Miniszteri Tanács (MT) ellen. Két hónappal ezelőtt ugyanis a tagországok pénzügyminisztereinek testülete minősített többségi szavazással - Spanyolország, Hollandia, Ausztria és Finnország voksai ellenében - lényegében kivonta Németországot és Franciaországot az EU úgynevezett stabilitási és növekedési paktumának szankciói alól (HVG, 2003. december 6.). Ez a jogszabály arra kötelezi a tagországokat, hogy költségvetési hiányukat folyamatosan 3 százalék alatt tartsák, s ha az eurózóna valamely tagja megszegi az előírást, azt végső soron pénzbüntetéssel sújtja.

Ráadásul a múlt év folyamán az is világossá vált, hogy az EU e két legnagyobb gazdaságában a deficit a 2002-es és a 2003-as év után még az idén, sőt - sürgős intézkedések híján - 2005-ben is jóval e határérték fölött lesz. Az EB hivatali kötelességét komolyan véve hiánylefaragási menetrendet dolgozott ki a két renitens ország számára. A pénzügyminiszterek azonban - ki azért, mert a túlköltekezést illetően ugyancsak némi vaj volt a fején, ki azért, mert "hátrafelé", saját hazai választóira sandított - a bizottsági javaslatot lesöpörték az asztalról. Sőt nemcsak enyhítettek a követelményeken, hanem Berlinre és Párizsra nézve egyedi határozattal felfüggesztették a közösségi szankciórendszert. Ezzel tápot adtak az aggálynak, miszerint az EU-ban megszűnt a "jogállamiság".

A közösségi alkotmányozás körüli decemberi EU-csetepaté időlegesen elterelte a figyelmet a történtekről, a karácsonyi szünet után azonban az EB újra felvette a kesztyűt. Ez persze elsősorban a testületnek a pénzügyminiszterek döntése által leginkább megalázott tagja, a gazdaságpolitikai koordinációért felelős Pedro Solbes kezdeményezésére történt. Szolidaritásáról biztosította azonban Brüsszelt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is. A spanyol főbiztos mindenekelőtt az EB jogi igazgatóságának - nyilvánosságra nem hozott - szakvéleményéből merített új erőt. A szerint ugyanis az "alapszerződés őrének" szerepét betöltő EB a győzelem reményében támadhatja meg az MT-t a bíróságon: a minisztereknek ugyanis nem volt joguk zárójelbe tenni a közösségi szankciórendszert. A 20 tagú brüsszeli testület ennek fényében azt volt kénytelen mérlegelni, hogy ha megfutamodik a pereskedéstől, netán elveszíti a pert, akkor kihullik a kezéből a tagországok költségvetési fegyelemre szorításának legfőbb eszköze. Ha viszont megnyeri, akkor legkésőbb hat hónap múlva - mivel az EB gyorsított eljárást kért a bíróságtól - újrakezdődik a harc Németországgal és Franciaországgal. Információk szerint a pereskedés ötletével kevéssé szimpatizált a 2-2 brit, francia és német főbiztos, Romano Prodi elnök pedig ingadozott, ám az egyszerű többségi szavazással működő testület végül a per megindítása mellett állt ki.

Charlie McCreevy ír pénzügyminiszter - aki Írország idén január és június közötti uniós elnöksége idején a pénzügyéri grémiumot irányítja - különösebb izgalom nélkül fogadta a hírt, mondván, természetesen a pénzügyminisztereknek is volt jogi tanácsadójuk. Az ír elnökségnek ez ügyben inkább az okoz fejfájást: miképpen kerülje el, hogy az amúgy is bonyolult uniós alkotmányvitát a következő hónapokban még a stabilitási paktummal kapcsolatos tartalmi disputa is tetézze. Márpedig ezt sokan követelik. Szakértők és politikusok ugyanis zömmel egyetértettek abban, hogy a novemberi döntés főképp azért volt égbekiáltó, mert a régóta széles körben bírált deficitszabályok módosítását megelőzve született. Ha a 25 jelenlegi és leendő tagország vezetői a decemberi brüsszeli csúcstalálkozón elfogadták volna az új EU-alkotmányt, akkor ebbe a dokumentumba változatlan formában kerültek volna át a stabilitási egyezmény előírásai. Mivel azonban az alkotmányalku az idén is folytatódik, ez alkalmat ad például az ezt már tavaly ősszel is pedző Gerrit Zalm holland pénzügyminiszternek és másoknak, hogy kiélezzék a kérdést. A kezdőrúgást maga az EB fogja megtenni, amely kedden azt is bejelentette: a közös valuta létének első 5 évi tapasztalataira alapozva a jövő hónapban a közösségi gazdaságirányítás reformjára tesz indítványt.

A javaslatok egyébként elsősorban nem akörül forognak, hogy egyáltalában létezzen-e valamilyen deficitplafon, hanem az utóbbi eltérő, a gazdaság fellendülő, illetve lassuló periódusaiban leginkább célravezető kezelésében. Sokak szerint a hiány számításakor figyelmen kívül kellene hagyni bizonyos hosszú távú állami infrastrukturális beruházási költségeket. Stuart Holland, a coimbrai egyetem professzora szerint például az Európai Befektetési Bank által nyújtott kölcsönöket - amelyekkel a tagkormányok infrastrukturális fejlesztéseket finanszíroznak, és amelyek a decemberben elfogadott uniós "növekedési kezdeményezés" egyik pillérét adnák - ki kellene venni a nemzeti adósságállomány fogalmából. Pont úgy, ahogyan - érvel - az USA egyes államaiban sem számít bele a helyi deficitbe az amerikai kincstártól kapott hitel. Más közgazdászok amellett érvelnek, hogy az EKB kamatpolitikáját - például a brit nemzeti bankéhoz hasonlóan - kétpillérűvé kell alakítani: ne csak az infláció féken tartása, hanem a növekedés segítése is a bank feladatai közé tartozzon - ezzel némileg tehermentesítve a nemzeti büdzséket.

A vita felmelegítése leginkább talán az EU-ba májusban belépő új tagországoknak lesz érdekük, a stabilitási paktum betartása ugyanis számukra a közös pénzhez való csatlakozás négy úgynevezett maastrichti kritériuma közül a legnehezebb. Sajátos módon más a helyzet például az inflációs követelménnyel - mutatott rá Jacek Rostowski, a budapesti Közép-európai Egyetem lengyel közgazdászprofesszora: az előírás szerint az egységes valutát bevezető országban az áremelkedés üteme nem haladhatja meg több mint másfél százalékponttal az EU három legalacsonyabb inflációjú tagállamának mutatóját - márpedig ezt a három igazodási pontot tavaly szeptemberben például Litvánia, Lengyelország és Csehország jelentette volna.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Pénzügyminiszter reggelire

Nem tudni, hogy a kijelölt pénzügyminiszter által kedden kilátásba helyezett 120 milliárd forintos költségvetésikiadás-csökkentés elegendő lesz-e a hírre erősödésnek indult forint tartós stabilizálásához. A személycsere ugyanis akár törést is jelezhet az eddig az euró 2008-as bevezetését célzó gazdaságpolitikában.

Elképesztően ritka, régi családi fényképek bukkantak fel eBay-en

Elképesztően ritka, régi családi fényképek bukkantak fel eBay-en

Nem volt válogatós a tolvaj, fűkaszát, jelzőtáblát és biciklit is lopott, utóbbihoz sör is járt

Nem volt válogatós a tolvaj, fűkaszát, jelzőtáblát és biciklit is lopott, utóbbihoz sör is járt

Az ideális állás nem a fizetés függvénye, persze ha elég magas a fizetés

Az ideális állás nem a fizetés függvénye, persze ha elég magas a fizetés

Baleset volt a Margit hídon, de már jár a villamos

Baleset volt a Margit hídon, de már jár a villamos

Megtette bérajánlatát a sztrájkkal fenyegetett Audi

Megtette bérajánlatát a sztrájkkal fenyegetett Audi

Nemzeti Sport kontra Sinkovics: tagad és fenyeget a kiadó

Nemzeti Sport kontra Sinkovics: tagad és fenyeget a kiadó