Az unió helyzetéről szóló, újraválasztási kampánya előtti utolsó - lapzártánk után elmondott - értékelésére készülő...

Az unió helyzetéről szóló, újraválasztási kampánya előtti utolsó - lapzártánk után elmondott - értékelésére készülő George W. Bush amerikai elnök és stratégái számára aligha jelentett meglepetést a New York Times napilap és a CBS tévétársaság közvélemény-kutatásának a hét végén nyilvánosságra hozott eredménye, amiből kiderült: a Fehér Ház urának a nemzetbiztonság érdekében tett fáradozásait nagyra értékelik a potenciális választópolgárok, ám a gazdaságpolitikájáért nem lelkesednek annyira. A véleményszondázásokból az tűnt ki, hogy a Bush retorikájának és sikerpropagandájának középpontjába állított adócsökkentést csupán a megkérdezettek 27 százaléka nevezte hasznosnak a gazdaság számára, noha a washingtoni kormány hónapok óta éppen ezt igyekszik az amerikaiak fejébe verni.

Ami még rosszabbul hangzik: a mintavételbe bevontaknak kevesebb mint ötöde mondta azt a kérdezőbiztosoknak, hogy a kormányzati lépéseknek köszönhetően csökkent volna az adóterhe, 32 százalékuk egyenesen növekedést érzékelt. Ez persze azokat a demokrata véleményeket igazolja, hogy a nagy garral beharangozott adócsökkentés csak a Bush és a Republikánus Párt ideológiai bázisának számító felső középosztálynak és a gazdagoknak volt igazán jó, a többieknek minimális vagy semmilyen kézzelfogható hasznot nem hozott.

Ez annál is kellemetlenebb, mert a Fehér Ház éppen a 2001-ben kezdődött recesszióból való kilábalás csodagyógyszereként nyomta át a kongresszuson az adócsökkentést, amelynek révén - és a terrorizmus elleni küzdelem, valamint az Irakkal szembeni háború kiadásainak nyomán - az előd Bill Clintontól örökölt költségvetési többlet mára krónikus, nominális értékben rekordnak számító hiányba fordult át. Az előválasztási menetelést Iowában megkezdő demokrata elnökjelölt-aspiránsok már jó ideje ismételgetik, hogy Bush felelőtlen fiskális politikája pénzügyi válsággal fenyeget, január elején pedig intézménye minden tekintélyével a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is csatlakozott a kórusukhoz.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban szokatlanul részletes és kritikus IMF-jelentés is megkérdőjelezi a mamutméretű amerikai adócsökkentés - amely egyelőre csupán átmeneti; Bush éppen készülő kampányában szeretné állandóvá alakíttatni - fiskális bölcsességét. A jelentés arra figyelmeztet: az idén várhatóan a 400 milliárd dollárt is átlépő költségvetési deficit már nemcsak az USA gazdaságát, de a világgazdaság egészét is fenyegeti. A hiány finanszírozási igénye ugyanis magához szívja a mozgékony tőkét, ami nemcsak tőkevákuumot teremthet a világ más gazdaságai számára, de a mind nagyobb lyuk - amelyet a folyó fizetési mérleg deficitje is tágít - betömésére előbb-utóbb elkerülhetetlenné válhat a kamatemelés, ez viszont lefékezheti az ígéretesnek mutatkozó amerikai konjunktúrát.

A makrogazdasági mutatókra ugyanis a Bush-kormánynak igazán nem lehet panasza. A kamatok csaknem öt évtizedes mélypontra süllyedtek, az infláció felerősödése nem fenyeget, a hazai össztermék (GDP) a tavalyi harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest éves szinten 8,2 százalékkal bővült, és a közgazdászok 2003 utolsó három hónapjára sem igen várnak 5-6 százaléknál lassúbb növekedést. Mindezt és a vállalati derűlátást tükrözve a legfontosabbnak tartott 30 amerikai részvény árfolyammozgását követő Dow Jones ipari átlagindex a tavalyi évet 25 százalékkal feljebb zárta, mint ahol kezdte, az építkezési láz magasra csapott, a feldolgozóipar pedig decemberben a legjobb hónapját produkálta 1983 óta - amikor elindult a Bush ideológiai elődjének tartott Ronald Reagan újraválasztását megalapozó gazdasági fellendülés.

Nem véletlen, hogy a demokrata elnökjelölt-aspiránsok elsősorban az adócsökkentés fiskális árára és hasznának egyenetlenségére összpontosítanak, valamint arra, hogy a munkanélküliségnek a konjunktúra éledésétől hagyományosan elmaradó mérséklődése ezúttal még a megszokottnál is csekélyebb. A legutóbbi munkaügyi minisztériumi adatok szerint az amerikai gazdaságban foglalkoztatottak száma decemberben mindössze ezer fővel nőtt, miközben az állástalanok aránya 5,9 százalékon maradt. Ez az amerikai gazdaságban rejlő kapacitástartalékoknak tulajdonítható, valamint annak, hogy - főleg az információtechnológiai befektetéseknek köszönhetően - a vállalatok hatékonyságának javulása lehetővé teszi a munkavállalók seregeinek felvétele nélküli teljesítményjavítást. Érthető, hogy a demokraták azzal érvelnek: az 5,9 százalékos munkanélküliségi arány még rózsaszín képet is fest, hiszen nem tartalmazza azokat, akik már föl is hagytak az álláskereséssel, s így kiestek a nyilvántartásból, és elrejti azok problémáját, akik kénytelenek részmunkaidős állással beérni, mert mást nem találnak. Legutóbb a Washington Post napilap idézte, hogy a 2003 novemberével zárult 12 hónapban 41 ezerrel, 7,3 millióra nőtt azon amerikaiak száma, akik legalább két munkahelyen próbálták megszerezni a megélhetésükhöz szükséges fizetést, és 604 ezerrel többen, csaknem 5 millióan kényszerültek részmunkaidőben dolgozni, noha teljes munkaidőben szerettek volna.

A foglalkoztatottság és az ettől egyáltalán nem független fogyasztói közérzet választási tényező szerepét a bizonyítványát e téren mind gyakrabban magyarázó Bush is érzékeli, ami szintén nem véletlen. Apja 1992-ben éppen azért veszítette el az elnökválasztást - noha népszerűsége az első Öböl-háború után még a nagyhatalmi munkát befejezni igyekvő fiáénál is magasabban szárnyalt -, mert az amerikaiak szavazatát a zsebük telítettsége diktálta, és vajmi keveset éreztek abból, hogy az 1990-1991-es recesszió technikailag a szavazás előtt hónapokkal véget ért. Az ifjabb Busht körülvevő tanácsadói csapat azonban nemcsak biztos abban, hogy tanult a 12 évvel ezelőtti tapasztalatokból, de azt tartja, a kiindulási pontok is különböznek: a tavalyi harmadik negyedév látványosan kommunikálhatóvá tette a gazdasági növekedést, a terrorfélelem miatti nemzetbiztonsági buzgalom pedig az elnök megítélésében jócskán ellensúlyozhatja az esetleges gazdasági bakikat - persze mindaddig, amíg a jól időzített veszélyszintemelésekkel fönn tudják tartani a politikailag kifizetődő fenyegetettségi pszichózist.

NAGY GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Demokrata fórumok

A minden szempontból az elithez tartozó, arisztokratikus megjelenésű John Kerry massachusettsi szenátor győzött a radikálisan elitellenes hangulatú demokrata elnökjelölő kampány első fordulójában az Egyesült Államokban. Az iowai előválasztásnak ugyanakkor alig van közvetlen hatása arra, ki lesz George W. Bush elnök ellenfele novemberben, csak az biztos, hogy nem a szakszervezetek támogatta, régi vágású demokrata Dick Gephardt, ő ugyanis kiszállt a versenyből.

Eltemették a meggyilkolt gdanski polgármestert

Eltemették a meggyilkolt gdanski polgármestert

Orosz hadsereg: izraeli rakétákat lőtt le a szíriai légvédelem

Orosz hadsereg: izraeli rakétákat lőtt le a szíriai légvédelem

RTL Klub: A Veronában tragédiát szenvedett busz sofőrje máig nem kért bocsánatot

RTL Klub: A Veronában tragédiát szenvedett busz sofőrje máig nem kért bocsánatot

A jeges víz is segít: győzni kell a kéziseknek Tunézia ellen

A jeges víz is segít: győzni kell a kéziseknek Tunézia ellen

Meghalt Andy Vajna

Meghalt Andy Vajna

Több ezren tüntettek Trump ellen a Nők menetén

Több ezren tüntettek Trump ellen a Nők menetén