A népszerűségét vesztő MSZP európai parlamenti képviselőjelölt-listájára kerülők esélyeit aligha javítja, ha a júniusi választás kampányát a belpolitikai ellentétek fogják tematizálni. Egy esetleges látványos választási kudarc viszont akár fel is gyorsíthatja a nagyobbik kormánypártban zajló lassú erjedést.

Meglehetősen sajátos megoldást választott az MSZP elnöksége, amikor múlt keddi maratoni ülésén úgy döntött: csak azt a három személyt nevezi meg, aki a szocialisták listájának élén áll majd a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon, ugyanakkor az EP-választással kapcsolatos téziseit a párt a hat hét múlva tartandó rendkívüli kongresszuson fogja meghatározni. Azt viszont máris eldöntötték, hogy a listát vezető két politikus - Kovács László pártelnök-külügyminiszter, illetve Horn Gyula volt pártelnök és korábbi miniszterelnök - nem lesz képviselő az EP-ben, a listán szerzett mandátumukról rögtön a választás után lemondanak, és helyükre később megnevezendő jelöltek rukkolnak majd előre. A médiában - legutóbb az MTV múlt vasárnapi A szólás szabadsága című műsorában - azonnal a hasonlóságot kezdték emlegetni az MDF, illetve az SZDSZ listaállításával. Ennek azonban e pillanatban azért nincs túl nagy jelentősége, mert a jelenlegi helyzetet tükröző közvélemény-kutatások szerint e két párt közül egyiknek sincs reális esélye az EP-be kerülésre. Így a felmérések ma a Fidesz-MPSZ-nek 12-14, míg az MSZP-nek 10-12 helyet jósolnak a Brüsszelbe, illetve Strasbourgba kijutó, összesen két tucat tagot számláló magyar "csapatban".

Semmi kétség, Kovács is, Horn is az EU elkötelezett híve, pártpolitikusként és magas állami tisztségeikben egyaránt sokat tettek Magyarország csatlakozási szándékának tíz évvel ezelőtti hivatalos beterjesztése óta ennek az idén május 1-jei történelmi változásnak a megvalósításáért. Az EP-választás szempontjából azonban egyikük sem tekinti magát többnek "húzóerőnél", akinek az a dolga, hogy segítsen minél lukratívabbá tenni a szocialista listát - Kovács külügyminiszteri működésének folytatásával, Horn pedig elsősorban korával indokolja ezt a fajta korlátozott elkötelezettséget.

Ami viszont mértéktelenül felértékeli a biztos befutó harmadik helyre tett Lévai Katalin, az esélyegyenlőségi ügyekben illetékes tárca nélküli miniszter személyét. A magyarázatok eléggé kézenfekvőnek látszanak. Az MSZP jelenlegi szorult helyzetében érthető, ha a párt nem kívánja valamelyik országgyűlési képviselőjét Brüsszelbe küldeni (a kettős mandátum az EP rendszerében kizárt), legfőképpen is azért, hogy helyének megüresedése miatt ne kelljen pótválasztást tartani, annak minden kockázatával (a közvélemény-kutatási eredményekről lásd cikkünket a 83. oldalon). Csakhogy mehetne Strasbourgba akár nem egyéni választókörzetben, hanem országos, illetve területi listáról befutott parlamenti képviselő is, akinek mandátumát ily módon a párt nem veszítené el, vagy netán olyan szocialista politikus, aki a korábbi ciklusokban már nem kevés tapasztalatot szerzett a törvényhozásban, viszont jelenleg nem tagja az Országgyűlésnek. Ezért sem lehet csodálkozni, hogy Lévai Katalin jelölésének láttán kétféle nézet is hangot kapott a hazai közvélekedésben: az egyik, hogy Lévai alig nyolc hónapos minisztersége során is bebizonyította már alkalmatlanságát a kormányzati munkában való közreműködésre (ilyen értelemben tehát felfelé buktatnák őt), a másik, hogy az inkább elszánt debattőrként, semmint szorgalmas végrehajtóként megismert, egyébként nem MSZP-tag miniszter asszony a maga módján egyfajta színt vihetne az EP-be, tágabb dimenziók közé helyezve a magyar szocialistáknak az esélyegyenlőség iránti elkötelezettségét.

A Brüsszelbe-Strasbourgba jutásig azonban még négy és fél hónap hátravan, és nem mindegy, minek a jegyében zajlik majd a kampány. 25 éve, 1979 tavaszán például, amikor az akkori EU-előd Európai Gazdasági Közösség országaiban először készültek az EP-képviselők közvetlen megválasztására, az NSZK-ban ez egybeesett az államfőválasztás "előjátékával". S jóllehet a német köztársasági elnököt sem a nagyközönség, hanem csak a szövetségi és a tartományi parlamentek képviselőiből álló úgynevezett Bundesversammlung választja, az akkor kormányzó szociáldemokratákat (SPD) eléggé elvakította, hogy Karl Carstens személyében egy, a német múltban kompromittált figura elnökké választására készültek a testületben akkor (akárcsak most) többségben lévő jobboldali pártok. Ez azután oda vezetett, hogy az SPD hosszú hetekig nem az európai egyesülési folyamat kiterjesztéséért, hanem Carstens ellen folytatta az EU-választási kampányt, míg rá nem jött, hogy a szavazásnak nem német belpolitikai tétje van. Egyes nyilatkozatokból, illetve politológusi értékelésekből most Magyarországon is arra lehet gyanakodni, hogy az EP-választási kampánynak erős belpolitikai töltete lesz, azt többen is a kormány teljesítményének lekicsinylésével, illetve feldicsérésével próbálják meg tematizálni. És nem azzal: ki hogyan képzeli el a magyar érdekek legjobb képviseletét az EP-ben. Ebből a szempontból üde kivételnek tekinthető Schmitt Pálnak, a Fidesz-MPSZ valóban Brüsszelbe tartó listavezetőjének nyilatkozata a múlt szombati Magyar Hírlapban: "Az európai parlamenti választásnak belpolitikai jogi konzekvenciája nincs. Ha az MSZP kevesebb mandátumot kap, mint a Fidesz, nem kell új választást kiírni, a kabinet legitimációja is megmarad. A szavazás az uniós magyar képviseletről szól, ugyanakkor a közgondolkodásban a végeredmény mindenképpen nyomot hagy. Győzelmünk esetén az emberek azt gondolhatják, hogy immár egy bizalmát vesztett koalíció kormányoz."

A március közepi rendkívüli MSZP-kongresszusra ilyen körülmények között egyfajta "mozgósítási" feladat vár. Egyelőre azonban inkább afféle ideológiai hitvita látszik elburjánzani az MSZP-ben - erről tanúskodott például két, párton belüli platform, a baloldali, illetve a szociáldemokrata értékeket védő közös tanácskozása is múlt szombaton -, és továbbra is túl sok általánosság, elvi bölcsesség hangzik el a kérdések konkrét megválaszolása helyett. Gyurcsány Ferenc sportminiszter, választmányi tag viszonylag nagy sajtóvisszhangot kapott, Merjünk baloldalinak lenni című pamfletjében (ehhez az elszántsághoz amúgy nem kell túl nagy bátorság a mai világban) egyetlen sor sem olvasható arról, hogyan nézhetne ki például egy szociálisan igazságos és gazdaságilag hatékony adórendszer, mitől, mi által lenne megreformálható az egészségügy, hogyan válthatná fel a gondoskodó - pontosabban arra már egészében véve képtelen - államot a szolgáltató állam. Szekeres Imre, az MSZP egyik alelnöke a 15 évvel ezelőtti történelmi pillanatokra emlékező reformkörök találkozóján elismerte, hogy "eddig nem voltunk képesek összhangban tartani a versenyképesség és termelékenység emelkedését célzó gazdaságpolitikánkat a hagyományos, jóléti újraelosztással operáló társadalompolitikánkkal". A válasszal viszont, hogy ezek után mi a teendő, ő is adós maradt.

Bizonyos részletkérdésekben, mint a múlt szombati Népszabadságnak adott Szekeres-nyilatkozatból kiderült, azért vannak már ennél konkrétabb elképzelések is az MSZP-ben. Például arról, hogy miként lehetne összevonni a családi pótlékot és a családi adókedvezményt, ami elsősorban az utóbbiból eddig kimaradtakat, a gyerekes családok legalább egynegyedét érintené kedvezően. Ugyanakkor még semmit sem lehet tudni arról, hogy a másik alelnök, Hiller István kulturális miniszter által vezetett úgynevezett programbizottság - amely Kovács László szerint egyedül lesz hivatott egy ilyen előremutató gondolatokat tartalmazó pártprogram megfogalmazására - hol tart a munkájában, és annak eredményét hol, mikor és kinek terjeszti majd elő.

Az "igazi nagy" pártkongresszusra ugyanis elvben még másfél évig várni kell. Igaz, Horn Gyula, aki már nemegyszer dobta be a kavicsot az állóvízbe, a közelmúltban nyilvánosan felvetette, hogy előbbre kellene hozni az MSZP programalkotó és tisztújító kongresszusát, Kovács László pártelnök azonban elutasította az ötletet. A többi pártvezető pedig - legalábbis egyelőre - hallgat e témában. És nem sürgeti őket az egyébként párton kívüli miniszterelnök sem. Medgyessy Péternek persze jó oka lehet erre: bizonyára szeretné minél későbbre halasztani egy ilyesféle, a kormányzati munkára is hatással bíró program megszületését és annak alapján azt a döntést, hogy vállalja-e továbbra is a kínlódásokat a kormányrúddal az MSZP színeiben. E tekintetben az EP-választás akár vízválasztó is lehet: egy esetleges, a vártnál, illetve a még elfogadhatónál nagyobb kudarc felgyorsíthatja az MSZP-ben zajló lassú erjedést, és nyíltan felszínre hozhatja a már most sem halványan lappangó személyi ambíciókat - beleértve akár kormányfői tervek dédelgetését is, amiért aztán a kongresszust mégiscsak előbb kell majd megtartani. Meghatározó azonban az lesz, hogy Kovács László bejelenti-e igényét a 2005-ben újraválasztandó köztársasági elnök tisztségére vagy sem.

Addig viszont a pártnak - és vele együtt a kormánynak - még sok akadályon kell átgázolnia. Hogy hogyan, ahhoz éppen a hét második felében próbál meg ötleteket kapni a miniszterelnökség külföldi és hazai szakértők válogatott csapatától a "Haladó kormányzás a 21. században" elnevezésű kétnapos konferencián. Kár, hogy ez a kíváncsiság egy héttel korábban még nem volt tetten érhető: a hazai politikai közélet főszereplői teljes érdektelenségüket tanúsították a davosi Világgazdasági Fórum iránt (ahol például a szociáldemokrata vezetésű német kormány sok elismerő szót kapott a "jóléti rendszerváltás" náluk konkrét formákat öltő programjáért). Igaz, ehhez képest már az is fejleményként értékelhető, hogy - a kormányszóvivő hétfői bejelentése szerint - Medgyessy Péter azt tervezi: találkozóra hívja hivatalbeli elődjeit, hogy "az Európai Unióban képviselendő nemzeti érdekek minimumáról, az ahhoz szükséges és illő európai politikai stílus elterjesztéséről" értekezzen velük.

LIPOVECZ IVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fókuszban

Listák és taktikák

A legnagyobb ellenzéki párt más taktikával állít listát, mint az MSZP: a Szabad Európa névre keresztelt...

Fókuszban

Keleti baloldal

Lengyelországban a költségvetési fegyelem fellazulása nyomán szükségessé vált megszorító intézkedések miatt...

Kivizsgáltatja a nyugdíjkáosz okát Varga Mihály

Kivizsgáltatja a nyugdíjkáosz okát Varga Mihály

Viharos szél miatt adtak ki riasztást keddre

Viharos szél miatt adtak ki riasztást keddre

Rendőrt hívott Hadházy, mert nem engedik be az MTVA-hoz

Rendőrt hívott Hadházy, mert nem engedik be az MTVA-hoz

Leszavazta a brit parlament a Brexit-megállapodást - percről percre

Leszavazta a brit parlament a Brexit-megállapodást - percről percre

Meghalt a kórházban a megkéselt gdanski főpolgármester

Meghalt a kórházban a megkéselt gdanski főpolgármester

Honnan tudja egy orosz autós, hogy igazán hideg van? – videó

Honnan tudja egy orosz autós, hogy igazán hideg van? – videó